Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rossz fát tesz a tűzre” szólás jelentésének jártunk utána.
Az angolszász országokban mindenszentek előestéjén a gyerekek ijesztő töklámpásokat készítenek. A tökfaragásnak hazánkban is van hagyománya, elődeink tökvicsort és Luca-tököt készítettek, hogy késő ősszel, amikor a legnagyobb a sötétség, és a legjobban tartottak a gonosztól, ijesztgethessék egymást.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rendben van a szénája” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megüti a bokáját” szólás jelentésének jártunk utána.
A népszokások nemcsak múltunk részei, hanem kapcsok is, amelyek összefűznek bennünket egymással és elődeinkkel. Hogyan lehet ezeket ma újra átélhetővé tenni?
Tisztító erővel bír, szerencsét hoz, de kiszámíthatatlan, mint élő természeti erőtől félni is lehet tőle. A Duna vize már A fehér ló mondájában is fontos szerepet kapott, a történet szerint cseles honfoglalásunk egyik kulcsmotívuma volt. Így talán nem véletlen, hogy fő folyónk a magyar néphagyományban is jelentős szimbólum. Mesékből, mondákból, dalokból merítünk, és szokásokat idézünk fel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a házasság nem kölcsönkenyér” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „feni a fogát” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „egyik kutya, másik eb” szólás jelentésének jártunk utána.
Ma is él bennünk a zsigeri hiány, hogy olyan közösségi terekben kapcsolódhassanak egymáshoz, amilyenek az újjászületett pajták lehetnek, ezért is rejt óriási lehetőséget magában a PajtaKult mozgalom. Összeállításunkban ezúttal három pajtaszínhat mutatunk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kirázza az ujjából” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
Összeállításunkban három példát mutatunk arra, hogy az átalakításokat követően hogyan válhatnak a csűrök és pajták a kreativitás és a közösségi gondolkodás tereivé, és hogyan mutathatják meg, hogy egy apró település is lehet kortárs értékekre nyitott, fenntartható jövőt építő, inspiráló, élettel teli hely.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „szidja, mint a bokrot” szólás jelentésének jártunk utána.
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megmossa a fejét” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fogához veri a garast” szólás jelentésének jártunk utána.
Augusztus 16. Rókus, a pestises betegek gyógyítójának ünnepnapja. Nevét ma is kórházak és kápolnák viselik országszerte, ábrázolásain hűséges kutyájával látjuk. De miért ő a kutyák és a kutyatartók, valamint az igazságtalanul megvádoltak védőszentje is?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „ordít, mint a fába szorult féreg” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „dűlőre jut” szólás jelentésének jártunk utána.
Július 27-e a hét alvó szent ünnepe. Cikkünkben a keresztényüldözés elől barlangban menedéket találó és ott évszázadokra álomba merülő ifjak legendájának jártunk utána.
Július 25-e Jakab mellett Kristóf napja is, akit ugyan töröltek a szentek naptárából, de tiszteletét őrzik az őt ábrázoló szobrok és a néphagyomány részévé vált legendák.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érti a dörgést” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „számot vet” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nagy feneket kerít neki” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „aki jó magot vet, jó aratást vár” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a szösszé válik az abrosz” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „csapja a szelet” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nincs tányércsördülés kanál nélkül” szólás jelentésének jártunk utána.
Lombsátorból oltár, kakukkfűből szőnyeg, virágkoszorúból díszítés: az úrnapján az oltáriszentséggel megáldott zöld ág és virág a legtiszteltebb, legtöbbre tartott népi szentelmény.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a kutya ugat, a karaván halad” szólás jelentésének jártunk utána.
Miért Vitus napján vágták le a víz alatt a nádat? Mit jelzett, ha aznap hullt a szőlővirág és mit, ha esett az eső? Cikkünkben a Szent Vitus napjához, június 15-höz kötődő népi megfigyeléseket, hiedelmeket, legendákát vesszük sorra.
Véres Malcolm skót királyt megszelídítő királyné ünnepnapját, június 10-ét a magyar parasztkalendárium Retkes Margit napjának nevezte, és termény- és időjárásjósló napként tartotta számon.
Basa Katalin A névtelen királynő című urban fantasy regénye az Argilus krónikák első kötete. A szerző saját, linómetszéssel készített illusztrációival díszített kötetében egy olyan Budapest tárul elénk, amelyet a magyar népi hitvilág lényei és a magyar népmesék alakjai népesítenek be.
Június 8-án és 9-én lenyűgözően gazdag, színes programmal várja a látogatókat a szentendrei Skanzen a Pünkösdi Örökség Ünnepre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „vesszőparipán nyargal” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „addig tart, mint a pünkösdi királyság” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan hatottak a történelmi traumák a csíksomlyói búcsú történetére? Mi történt a diktatúra évtizedei alatt? Hogyan éledt újjá 1990-től a búcsújárás? Hogyan él tovább Csíksomlyó öröksége? Mohay Tamás néprajzkutatót kérdeztük.
Jézus hátrahagyott lábnyoma, a templom padlására felhúzott szobor, Istenhez bő termésért könyörgő körmenet – az áldozócsütörtöki népszokások és hagyományok a megnyílt ég áldásának reményében alakultak ki.
Fekete-Tracz Gabriella az apró Balaton-felvidéki faluban találta meg azt a nyugalmat, amelyre egész életében vágyott. Vöröstó polgármestere a PajtaKult stábjának a település egyedülálló építészeti örökségét is megmutatta.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a gebéből lesz a táltos” szólás jelentésének jártunk utána.
Szabó Krisztina és Hadobás Béla orfűi pajtaszínházát hétről hétre néptáncosok, népdalénekesek, színjátszó csoportok, zenekarok veszik birtokba, hogy ott-tartózkodásukat a helyieknek adott ingyenes koncerttel vagy előadással koronázzák meg.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „májusi eső aranyat ér” szólás jelentésének jártunk utána.
Orfű védett falurészérén Hadobás Béla, a Levendula Porta és Pajtaszínház tulajdonosa a település és az épület történetéről mesélt a PajtaKult stábjának.
Két budapesti fiatalember a hetvenes évek végén Erdélybe utazik, a kalotaszegi lakodalomban pedig az egész sorsuk megfordul. Elindult a Magyar menyegző című nagyszabású játékfilm forgatása.
Kutatóorvos, néprajzi témájú fényképek fotográfusa, a táncházmozgalom elkötelezett tagja: Henics Tamással az általa életre hívott mecséri Ladikos fesztiválon találkozott a PajtaKult csapata.
Komálás, mátkálás, keresztbarátság szertartása: a húsvéti ünnepkör zárónapjának jellegzetes hagyománya a barátságkötés, de fehérvasárnaphoz további különleges is szokások fűződtek.
Rosonczy-Kovács Mihály és a Hungarian FolkEmbassy zenekara a népzene-diplomácia eszközével erősíti a nemzetek kapcsolatát.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „sült bolond” szólás jelentésének jártunk utána.
A húsvéttal véget érnek a böjti tilalmak, a tavaszi időjárás beköszöntével újra lehet a szabadban játszani, mulatni. Eleink ezt ki is használták, a húsvéthétfői hajnalozás során már a települést járták, de tojáshajtással és más játékokkal is minél több időt töltöttek a szabadban.
Kesselyák Rita gyönyörű rajzai szerepelnek Ambrus Lajos 2022-ben megjelent Nagy almáskönyvében. A grafikusművésszel Kubinyi Júlia PajtaKult-nagykövet a budakeszi Punktum Galériában beszélgetett.
Miért rejtették el a határban álló keresztek között a feltámadt Krisztus szobrát? Miért járták körbe húsvétkor a település határát? Milyen rítusok kapcsolódtak a megszentelt húsvéti eledelhez? Cikkünkben a húsvétvasárnapi népszokásoknak jártunk utána.
Mit jelképez a nagyszombat este újra lobogó láng? Mi ellen véd a megszentelt tűz parazsa? Miért kell almafát és kulcscsomót rázni, amikor újra megkondulnak a harangok? Cikkükben a nagyszombati hagyományoknak és szokásoknak jártunk utána.
Élőképes felvonulások, az apokrif hagyományból is merítő passiójátékok, feketelakodalom és a jeruzsálemi Szent Sír utánképzése: a Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról való megemlékezések mellett Jézus temetése és a virrasztás is a népi liturgia része volt.
Nagycsütörtök – népies nevén csonkacsütörtök vagy zöldcsütörtök – a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja. Harangozást helyettesítő kerepelés, deszkákat széttörő pilátusverés, bajűző, betegségelhárító rítusok – nagycsütörtökhöz számos népszokás és hagyomány kötődött.
Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékünnepe. Jellegzetes szokása, a barkaszentelés mellett a naphoz archaikus tavaszünneplő hagyományok is fűződtek.
Interaktív faluház, kézműves-alkotóház, táncház, fogadócsárda és persze pajta: Kiscsőszön egész évben, hétfőtől vasárnapig zajlik a közösségépítés. A PajtaKult stábja ezúttal Kovács Norbert Cimbit látogatta meg.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „mennek mint a csürhe” szólás jelentésének jártunk utána.
Április 4. és 6. között 44. alkalommal rendezik meg az Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárt, a Kárpát-medence legnagyobb élő népművészeti eseményét.
Április, bolond, aki járja is! – honnan ered az egymás megtréfálásának szokása, mi köze Júdásnak az indás növényekhez, és miért április 1-jén jósoltak az elkövetkező időszak időjárására?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nincs sütnivalója” szólás jelentésének jártunk utána.
Közös erővel sokkal könnyebb a lemondás, jobb haladni a lelki úton, ha vannak hozzá társak – mondja Dyekiss Virág. A néprajzkutatót, kilencgyermekes édesanyát a nagyböjti népszokásokról, a saját hagyományokról, a rítusok szerepéről és a családi készülődésről is kérdeztük.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kenyértörésre kerül a dolog” szólás jelentésének jártunk utána.
Szári Norbert újjászületett pajtájában fogadta a PajtaKult stábját, és arról mesélt, hogy tanárként, vőfélyként, harcművészként és pajtatulajdonosként hogyan fonódnak össze a különböző hivatásai egymással és a néphagyomány éltetésével.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „lidérce van” szólás jelentésének jártunk utána.
Kertész József erdész, túravezető a szentendrei Skanzen területén vezette körbe a PajtaKult stábját, miközben pajtákról, építészetükről, régi hagyományokról és rejtett értékekről mesélt.
Április 5–6. között rendezik meg a 44. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárt a Budapest Sportarénában, amelynek nyitóeseménye április 4-én a Fonóban lesz. Berán Istvánnal, a Táncház Egyesület ügyvezető képviselőjével, a rendezvény főszervezőjével beszélgettünk.
Hamvazószerdai homlok-összedörzsölés, csonkavasárnapi sajbózás, guzsalyvasárnapi metéltevés – a negyvennapos böjthöz számos hiedelem és hagyomány kötődik.
Csonka és kövér csütörtök, sovány péntek, piroskavasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd – melyek a farsang utolsó napjai és milyen szokások kötődnek hozzájuk?
A férjezett nők különleges mulatságáról az első feljegyzések a 15. században születtek, a szokás egészen a 20. század második feléig élt, pedig volt, amikor egy egész démonhorda vetett neki véget. A vigasságon az egyetlen férfi résztvevő a felfogadott muzsikus volt, aki az asszonyok számára a talpalávalóról gondoskodott.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „falra festi az ördögöt” szólás jelentésének jártunk utána.
Ficánkoló jókedv, mesecsoda, új színek a közösség tudásához: Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó arról is mesélt a PajtaKult stábjának, hogyan lehet a sétafikáló, félfigyelmű emberekből odaadó, figyelmes közönséget varázsolni.
Gonoszűzés, termés- és termékenységvarázslás, álarcos és jelmezes játékok, táncmulatság és párválasztás: a böjtöt megelőző időszakhoz számos hiedelem és hagyomány kötődik.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „egy követ fújnak” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fittyet hány” szólás jelentésének jártunk utána.
Miért tulajdonított a népi hit különleges erőt a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelt gyertyának, és miért kell a medvének ezen a napon előbújnia a barlangjából?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fene egye meg” szólás jelentésének jártunk utána.
A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyományos sokác bab elkészítésének titkát is megtudta.
Élmények, hangulatok és találkozások: a PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyomány közösségteremtő erejének járt utána.
Miért Remete Szent Pál nevét viseli az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, és hogyan kerültek a szent ereklyéi Egyiptomból Budaszentlőrincre, hogy magyar földben nyugodhassanak?
A PajtaKult csapata részt vett a tavalyi busójáráson, és uradalmi pajtából szálláshelyként, selyemgyárból kulturális negyedként újjászületett épületekbe is ellátogatott Mohácson.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „felönt a garatra” szólás jelentésének jártunk utána.
Értékmentés, hagyományőrzés, közösségépítés: a PajtaKult stábját Drimmer Lászlóné Katalin vezette körbe a Hegypásztor Kör szőlőhegyi birtokán.
Cikkünkkel az ünnephez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak eredtünk nyomába.
Méry Rebeka új lemeze az egykori felföldi karácsonyokat idézi meg, hogy a hagyományokból mindannyian meríthessünk az ünnepre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „bottal üthetik a nyomát” szólás jelentésének jártunk utána.
A tél beköszöntével, a hideg idő beálltával megkezdődő disznóvágásokhoz és disznótorokhoz számos népszokás és hiedelem kötődött.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érzi, mint macska az esőt” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kosarat kap” szólás jelentésének jártunk utána.
Miért tartja úgy a népi hit, hogy az ókeresztény szűz és mártír Cecíliából – vagyis Cicelléből – örökké ifjú égi muzsikus vált?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „elveti a sulykot” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „jár, mint a garabonciás diák” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „cserben hagy” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érti a csíziót” szólás jelentésének jártunk utána.
November 2-ához, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapjához számtalan népszokás és hiedelem kapcsolódott.
