Török Ábel, a harmadik ég című különleges hangulatú, nyelvi leleményességű és atmoszférájú könyvét az első pár oldal után nehéz folytatni, nehéz újra kézbe venni.
John Lukacs Demokrácia és populizmus című, a Helikonnál újra kiadott esszékötete mélyrehatóan vizsgálja a modern parlamentáris demokráciát érő kihívásokat, különös tekintettel a populizmusra.
Horváth László Imre Rosseb című regényének főszereplője rokonszenvünket végig bírja, ő igazából a millió Kis János egyszerre, mindnek a sorsát hordozza, és a miénket is.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
Egy Miskolcon élő asszony, Juszkóné Molnár Éva megírta, milyen volt az élet egy szorgalmas és tehetős kisalföldi parasztcsaládban a század első felében.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
Polcz Alaine életbátorságról szóló könyve és a Petőfi nyomában bandukoló Szálinger Balázs felvidéki útirajza is szerepel könyvajánlónkban.
Már a vonaton ültem, amikor a frissen megjelent könyvemet lapozgatva átvillámlott rajtam a bénító felismerés: itt valami gond van. Győrffy Ákos tárcája.
Javasoljuk mindenkinek, hogy ha kicsit is elmegy a kedve az élettől, kukkantson be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikai műhelyébe. Hogy csudát fog látni, az biztos, ahogyan az is, hogy jó ideig nem akaródzik kijönnie a műhelyből. Mert Szili József és Novokrescsenszkov Tamás nem csupán régi nyomdagépeket mentenek, a nyomdászmesterség lényegét is őrzik.
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.
Ha egy hely csak a saját nevével írható le, az valódi siker. A Már Vártalak egyszerre pékség, kávézó, könyv- és játékbolt, közösségi tér és kultúrmisszió, de leginkább Székesfehérvár közös nappalija. Igazodási pont. Fogalom. Törzsvendégei naponta élik a teret, amelyet egy házaspár tart fenn nekik több mint tíz éve.
Két súlyos genetikai betegséggel élő „fordított” fia és „sima” lánya mellett alapítványt vezet, táborokat szervez, hasonló helyzetben lévő családokért dolgozik és könyvet is írt Szolnok Judit. „Látszani kell, mert abból csodák születhetnek” – mondja. A Másképp tökéletes az Ünnepi könyvhétre jelent meg.
Kolozsvár, család, hétköznapok. Nem a századelőről, nem is Trianon korszakából vagy a Ceausescu időkből. Hanem a kétezres évekből. Egy erdélyi családanya jókedvű, életszagú, ráismerős történetei.
A kiváló állapotban lévő kötet az eddig öt „testvérből” álló szepesolaszi kódexkincs hatodik darabja.
„Egyszerű családból jöttem. Nekem az iskola volt a minden” – mesélt korábban gyermekkoráról lapunknak a legendás televízós.
A szerző Bárány Géza egri mérnöknek és sportvezetőnek címezte az 1909-es példányt.
A kalandregények kedvelői bizonyára már fiatalkorukban olvasták a Jelky András életéről szóló könyvet. A 18. századi kalandhős a valóságban is létezett, de nem ezen a néven élte le életét. A kutatások további érdekességeket is kiderítettek róla.
Első megjelenése idején, 1960-ban partra vetődött palackpostának, a messzi múlt különös üzenetének tűnhetett a Bal négyes páholy, Kellér Andor regénye. Pedig csupán fél évszázaddal korábbi időkről hoz hírt.
Kikötői vagányok, keleti kényelmetlenség, nyugati nyugtalanság, csattanós pofonok és csattanós poénok. A magyar szórakoztató irodalom óriására emlékezünk.
A polcok között korábban egy gyermek Habsburg Ottót ábrázoló festményt találtak.
Fejérvári Gergely és P. Szathmáry István különleges könyve leginkább egy dolgot tesz: a teremtett világ egyik legkomolyabb tevékenységét, a szőlőtermesztést népszerűsíti. A szó legjobb értelmében. Kedélyesen, komolyan, akkurátusan – végig szakértő módon.
Tüdős Klára férje, az államtitkár majd miniszter Zsindely Ferenc villájuk madáretetőjébe rejtette a naplóját, onnan kedves tanítványa vécétartályába került. Utána évtizedekig „álnéven” lapult a Sárospataki Református Kollégium Kézirattárában. De már olvasható – hiteles és izgalmas kordokumentum 1941–46-ból.
Végh Attila Halálcsillag című könyve bebizonyítja, hogy igenis van létjogosultsága a filozófiának és azt is, hogy a világra és az emberre vonatkozó alapkérdések változatlanok, ma is ugyanúgy érvényesek, mint évezredekkel ezelőtt.
A különböző veszteségek feldogozására nyújt gyógyírt az Árnyak kertje című új antológia-kötet, amely a szépirodalom eszközél próbál támaszt nyújtani a gyászfeldolgozásban.
Látogasson el március 5-én Siófokra, ahol Hulej Emese író mesél a két legendás család leszármazottairól.
A Gulagról nem beszélhettek és nem akartak beszélni a hazatérők. Izgalmas és olvasmányos könyv jelent meg a leszármazottakkal készített interjúkból. A Gulag és a családom – Túlélők történetei a családi emlékezetben című könyv egyik szerzőjével, Murai András kommunikációkutatóval, filmtörténésszel beszélgettünk.
Kosztolányi Dezső lelkesedett az olasz kultúráért, sokszor járt Velencében is: a Magvető Könyvkiadó új irodalmi útikalauzában ő vezet körbe minket a lagúnák városában.
Az élet kezdetéről szóló, erőforrást kínáló, művészi kivitelű kötet bemutatóját február 15-én tartották az Agora központban. A szerzők, Iszlai Renáta klarinétművész és Csibi Boróka illusztrátor célja, hogy minél többen merjék felvállalni a vágyaikat, igényeiket a szülés folyamán, és tegyék fel a saját születésükről a kérdéseiket.
Sokszor jut eszembe, hogy Oravecz anyámmal egyidős. Mintha lenne ennek valami mélyebb, titokzatos jelentősége. Nem tudom, van-e. Oravecz sokszor írt Darnóról, ami a Mátra egyik előhegysége, alacsony hegycsoportja. Azt hiszem, értem, miért olyan fontos neki. Talán azért értem, mert nekem is megvan a magam Darnója, amely eléggé hasonlít az övére – írja Győrffy Ákos a köszöntőjében.
Március végéig látogatható a Szépművészeti Múzeumban a Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítás. Aki többet is szeretne tudni a festőfejedelemről, legokosabban teszi, ha Malonyay Dezső Munkácsy-életrajzát olvassa el.
Jubileumot ünnepel a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás zászlóshajója.
A Tüskevár és a Téli berek című műveket legalább akkora tévedés a gyerekkönyvek közé sorolni, mint a hazaszeretet nagyregényét, A Pál utcai fiúkat. Ugyanis örökérvényű gondolatokat tartalmaz a gyermekneveléstől a globális felmelegedésig szinte mindenről.
Huszonhét évesen halt meg, két drámát és naplójegyzeteket hagyott maga után az erdélyi Nagy Karola, aki hiába vágyott kitörni a kisvárosi életből.
Egy fogkefével, kis üveg rummal és a Bibliájával indult el Gödöllőről Szondy Klára 1956-ban. Leveleiben sok magyar emigráns történetére ismerhetünk.
Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány – megjelent a második mesekönyv, amelyet a Digitális Legendárium illusztrációi színesítenek.
Sárkánytűzküldetés címmel jelent meg Gaura Ágnes, Zsoldos Péter-díjas író első mesekönyve a Digitális Legendárium kiadásában.
Az Adriai tengernek Syrenaia a magyar irodalom egyik legritkább első kiadása.
Anya mesél, anya ír, anya mesekönyvet ad ki. Anya úgy ismeri a madarakat, hogy az erdészek és a biológusok is megdicsérik. Esti mesékből született egy kedves, humoros és a természet szeretetére nevelő mesekönyvsorozat.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. Szegedy-Maszák Marianne családtörténete egy legtöbbünk számára ismeretlen világba kalauzol.
Almásy Dénestől Zichy Viktorig. Nevek, rangok, történetek és sorsok. Családok, melyek évszázadokon át alakították az ország történelmét. Egy átfogó, hiánypótló, nem mellesleg gyönyörű és olvasmányos kötet jelent meg nemrég Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon 1700–1957 címmel.
Az elsősorban műfordítóként ismert Bartos Tibor az ötvenes években gyűjtötte össze az újpesti szegkovács cigányoktól hallott meséket. Kincs ez a kötet, ha jobbára elfeledett, láda mélyén megbúvó kincs is.
Lovas Dániel szerző hiánypótló műve a tizenkilencedik század közepétől a napjainkig kalauzolja végig az olvasókat, a kötet már megvásárolható a könyvesboltokban.
Így próbálják szebbé tenni az ünnepeket a rászoruló gyermekeknek és családoknak az Ökumenikus Segélyszervezettel, az olvasókkal, a partnereikkel és a kollégáikkal karöltve.
Megjelent a magyar punk történetét feldolgozó munka második kötete.
Valami régi, valami jó. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal egy ifjúsági regényt ajánlunk.
Kincset érő, 1877-es naplót adott az olvasók kezébe egy volt diplomata, Nikowitz Oszkár. Két bácskai diák bejárta Erdélyt és mindent lejegyeztek, amit csak lehetett.
Manapság szinte elárasztják az internetet a sokszor színvonaltalan útleírások, túraajánlók, blogposztok, de a print kiadványok között is nehéz jó útikönyvet találni. Aki szereti az ilyen könyveket, és a magyar történelem iránt is érdeklődik, annak John Paget Magyarország és Erdély című, közel 700 oldalas műve egész biztosan hosszú hetekre leköti majd a figyelmét.
Az Erdélynek nagy írót és fejedelmet adó Kemény család tagjának visszaemlékezéseit ajánljuk. Kúriák, havasi vadászatok, kolozsvári sétatér, boldog békeidők.
Megjelent a díjnyertes A villamos című kötet folytatása A metró – A fúrópajzstól a mozaikcsempéig címmel. Mérnöki részletesség és művészi harmónia a város szerelmeseinek.
Eseményszámba ment, amikor 1978-ben megjelent az 1944-es kiugrási kísérlet előkészítésében fontos szerepet játszó vezérkari ezredes, Kádár Gyula visszaemlékezése. De mit üzent a hatalom a cenzúrázott memoár közreadásával?
Hamar elkapkodták Pataki János 2008-ban kiadott könyvét, már antikváriumokban is lehetetlen volt hozzájutni. A Csángók – Az elfelejtett magyarok most aktualizált, javított változatban jelent meg a Fekete Sas Kiadónál.
Megjelent az Időablakok című kötet, amelynek célja bemutatni a a szociális testvérek – Slachta Margit kifejezésével élve „alkutlan” – munkáját a vészterhes időkben.
A Libri friss kutatásai szerint a 18-29 évesek harmada legalább háromhavonta vásárol könyvet. Egy korábbi nemzetközi felmérésből pedig kiderül, hogy a Z-generációhoz tartozók több mint fele legalább hetente olvas.
Szomory Dezső utolsó nagyobb művében, a Horeb tanár úrban nagy szerepet kapnak az asszírológiai és hebraisztikai problémák – de a nyelvtani szabályokra fittyet hányó, csodálatos stílus az, amiért igazán érdemes kezünkbe venni a könyvet.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket.
