A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A makói születésű, de a Házsongárdi temetőben nyugvó, tragikus életű költő, Hervay Gizella története sorozatunk következő epizódja.
Herkulesfürdő Európa legrégebbi gyógyhelyei közé tartozik.
Kolozsvár, család, hétköznapok. Nem a századelőről, nem is Trianon korszakából vagy a Ceausescu időkből. Hanem a kétezres évekből. Egy erdélyi családanya jókedvű, életszagú, ráismerős történetei.
Aki járt már a Sóvidéken, ismeri a föld mélyében a tágas, hatalmas termeket, látta azokat, akiket nem a kíváncsiság, hanem betegségük hozott ide. A gyógyító tevékenységet engedélyező és megszervező igazgatóról nevezték el a Telegdy-bányát.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Doktori fokozattal, életművel, nemesi címmel, szépséggel, megindító történetekkel. Egy kolozsvári tudós-pedagógus küzdelmei a háború és Trianon árnyékában.
Kós Károly Erdély című kötetében kimondatlanul bár, az egykor keleti Svájcként elképzelt, önálló Erdélyország melletti érvelt.
Két budapesti fiatalember a hetvenes évek végén Erdélybe utazik, a kalotaszegi lakodalomban pedig az egész sorsuk megfordul. Elindult a Magyar menyegző című nagyszabású játékfilm forgatása.
Rodics Gergely, akinek a BarnCulture projekt keretében frissen jelent meg Radev Gergővel közös Újratervezés – Kortárs építészeti és művészeti reflexiók a csűrök és pajták 21. századi szerepére című kötete, a PajtaKult stábjának mesélt arról, hogyan talált otthonra egy apró székelyföldi faluban, és hogyan hozott létre egy mintacsűrt.
1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.
Egy színésznő és egy polihisztor lánya volt, Erdély legszebb kastélyának örököse. Aztán a történelem közbeszólt.
Huszonhét évesen halt meg, két drámát és naplójegyzeteket hagyott maga után az erdélyi Nagy Karola, aki hiába vágyott kitörni a kisvárosi életből.
Két szó jellemzi legjobban gróf Bánffy Miklós életét, aki még mindig nem foglalta el méltó helyét a nemzeti emlékezetben. Ez a két szó: értékes és érdekes. Aki Kolozsvárott jár, ne hagyja ki a család bázisát, a hatalmas és impozáns bonchidai kastélyt.
A román származású filozófus, Emil Cioran időskori szerelme egy fiatal kölni tanárnővel, egy vad embereknek kiszolgáltatott, kárpátaljai zsidó lány tragikus története, idősödő emberek számvetése szerelmi és szexuális életük tapasztalataival – az Erdélyben született, ma Németországban élő író, Hajdú Farkas-Zoltán legutóbbi kötete kivételes szellemi-érzéki kalandra hív.
Kincset érő, 1877-es naplót adott az olvasók kezébe egy volt diplomata, Nikowitz Oszkár. Két bácskai diák bejárta Erdélyt és mindent lejegyeztek, amit csak lehetett.
A Kossuth-díjas Vujicsics együttes 50. születésnapját ünnepli idén, és ennek részeként különleges koncertkörútra indul Erdélybe. A november 17-20. között zajló turné során Sebestyén Márta és Michel Montanaro vendégszereplésével hallhatják a zenekart Kolozsváron, Temesváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon.
A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot tartalmazó könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
Költő és tanár. A természetlíra egyik legnagyobb magyar mestere, Kolozsvár, Nagyenyed és a Visegrád mellett húzódó, ma róla elnevezett völgy lakója, ismerője. Egy diákjaival tett utazásával emlékezünk a 137 éve született Áprily Lajosra.
Hungarikumaink közül ezúttal Torockó épített örökségét mutatjuk be.
November 8-án indul a nagyszebeni Ars Hungarica kulturális fesztivál.
November első hetében Szatmárnémetiben, Nagybányán, Kolozsváron és Nagyváradon is fellép és változatos műsorral készül a több mint hatvan éve alapított formáció.
Manapság szinte elárasztják az internetet a sokszor színvonaltalan útleírások, túraajánlók, blogposztok, de a print kiadványok között is nehéz jó útikönyvet találni. Aki szereti az ilyen könyveket, és a magyar történelem iránt is érdeklődik, annak John Paget Magyarország és Erdély című, közel 700 oldalas műve egész biztosan hosszú hetekre leköti majd a figyelmét.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikuomok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
Az Erdélynek nagy írót és fejedelmet adó Kemény család tagjának visszaemlékezéseit ajánljuk. Kúriák, havasi vadászatok, kolozsvári sétatér, boldog békeidők.
A sors igazságtalansága, hogy az annyiszor megcsodált székely kapuk mesterembereinek nevét alig ismerjük. Pedig mindent tudtak a fáról, amit tudni lehet.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
