Palánkvár, castrum, föld- vagy kővár? Tatárok, törökök, Habsburgok ostromolták? Koronát őrző, fellegek közé törő, különleges történeteket hordozó erődítmények sokasága magasodott egykor a Duna mentén. A folyó partján épült várakat jellegzetességeik alapján térképre vittük, majd legendáik nyomán a múltjukban kalandoztunk.
A Mohács alatti digáncsi mellékágban három hajóroncs rejtőzik az iszap alatt, melyek eredetéről máig csak találgatni lehet. A helyszín megközelíthetetlensége és a Duna lassú munkája csak még titokzatosabbá teszi őket. Cikkünk bemutatja a roncsok felfedezésének körülményeit és lehetséges történetét.
A Potykacsárdától a pörbölyi Ökoturisztikai Központig apasztottuk a kilométereket a Dél-Gemenc ártéri rengetegében. Átöleltük az ország legnagyobb kerületű fáját, figyeltük az erdő ezernyi rezdülését, s mielőtt visszatértünk volna Bajára, szalonnát sütöttünk a vadregényes Duna-part kövei között.
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
A Duna közepén, két ország között, a magyar határon túl kilenc ember él egy szigeten. Kengyia világát a természetközeli elzártság letargiával vegyes romantikája lengi be.
Megtanultuk, honnan hová, talán még azt is, hány országon át folyik a Duna. De vajon hány híd emelkedik felette, hol van a legszűkebb pontja, kicsoda Signor Danubio, és honnan kapta nevét az Ínség-szikla? A Kék Duna keringő pedig valójában nem is bécsi? Érdekességek áradata következik.
Több mint hetven éven át egy indián törzs táborozott a Dunakanyarban. A harmincas évek egyik legismertebb tudósa, Baktay Ervin alapította. Évtizedekig harmóniában éltek a természettel, a táborban többgenerációnyi indián nőtt fel. Aki ott volt, lélekben indiánná lett mindörökre.
Száraz lábbal a Duna alatt? Évente kétszer van lehetősége a földi halandónak arra, hogy a Nagymaros és Visegrád között húzódó közműalagúton átsétáljon a vízfelszín alatt. A klausztrofóbiásokon kívül mindenkinek ajánlható, különleges program.
Kamera indul, csapó! Helyszín lehet a folyó partja, a sekély víz, egy kenu, egy sátor, egy hatalmas fa oltalma. A magyar filmekben rendre felbukkan a Duna, de néha nem önmagát játssza.
Kevés hajógyárral találkozik a ma embere, a korábban világszínvonalú hazai ipar hosszú ideje próbál feljönni a felszínre a kilencvenes évekbeli bedőlés óta. Sokan feladták, mások megszállottan hisznek még a munkájuk erejében. Azt mondják, túlélői egy korszaknak. A nyergesújfalui hajógyárban megnéztük, hogyan épülhet ebből előremutató jövő.
Minden vízpartnak meg kellene élni az őszi, a téli valóságát, leleplezni délibáb nélküli karakterét szezonon kívül. A kisoroszi szigetcsúcs egy strand a nincsben. Ősszel és télen a legjobb megfürödni tiszta ürességében.
Bíró Tibor két dékáni időszakon keresztül vezette nagy sikerrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karát, jelenleg az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Az egyetemi tanártól a fenntartható vízgazdálkodás szempontjairól és a Dunát érintő kutatási irányokról érdeklődtünk.
Elsőre talán vagabund hóbort, közelről jövőálló döntésszabadság, életközösség, valóságkapcsolat és dunai örökpanoráma mellett egy kétgyerekes család választása. Juhász György és Juhász-Horváth Linda több mint egy évtizede teremtettek otthont egy lakóhajón Budapest határában.
A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoportjának egyik kutatási területe a Duna lebegtetett mikroközössége és a közösségváltozás hatása az ökoszisztéma működésére. Abonyi András tudományos főmunkatársat a folyóvízi táplálékhálózat első szintjét alkotó planktonról és az azt érő hatásokról, valamint a változás következményeiről kérdeztük.
Szikvizes üvegektől öntözésig, vízemelőtől aranymosóig van itt mindenről kép, tárgy, dokumentum. Az esztergomi Duna Múzeumban tényleg minden a vízről szól. Dunáról, Tiszáról, Balatonról, folyókról, tavakról, kutakról, múltról és jelenről.
Tisztító erővel bír, szerencsét hoz, de kiszámíthatatlan, mint élő természeti erőtől félni is lehet tőle. A Duna vize már A fehér ló mondájában is fontos szerepet kapott, a történet szerint cseles honfoglalásunk egyik kulcsmotívuma volt. Így talán nem véletlen, hogy fő folyónk a magyar néphagyományban is jelentős szimbólum. Mesékből, mondákból, dalokból merítünk, és szokásokat idézünk fel.
Hogyan működik a biológiai szennyvízkezelés? Mivel küzdenek a szennyvíztisztítótelepek? Mennyire tiszta a Duna vize? Boér Máté biomérnököt, az Allied Solutions CEE Kft. értékesítő mérnökét kérdeztük.
A Fortepan régi fotóit és a Római parti csónakházak anno néven futó, izgalmas történeteket bemutató Facebook-oldal bejegyzéseit böngészve a főváros leghosszabb múltra visszatekintő üdülőtelepének, a Római-partnak az egykori különleges világába pillanthatunk be.
Doborgazsziget, Dunabogdány és Fadd-Dombori különleges szabadstrandjait ajánljuk.
A Burda festői tája ideális helyszínt kínál egy emlékezetes biciklitúrához. A szlovák-magyar határ erdős-hegyes vidékét a Párkány melletti Garamkövesdről indulva kerültük meg.
Elbeszélés helyett problémamegoldásban élünk, a gyerekeinknek pedig a kutatások szerint alig mesélünk. A KAKAÓ Egyesület meséket rejtő ládákra fűzött zarándokúttal csalogatja vissza a valósághoz a családokat a Duna vonzásában.
A különleges járművek fedélzetén egyszerre 6 darab, egyenként 10 tonnával megrakott vasúti kocsi tudott átkelni.
A budapesti hídtörténetet bemutató állandó kiállítást a Közlekedési Múzeum rendezte be a Szabadság híd pesti hídfőjénél, az egykori vámszedőházban.
Most, hogy a főváros a népszerű Római-parti plázs után újabb szabadstrand kialakítását ígéri a nyárra, megnéztük, milyen is volt Budapest pezsgő folyami fürdőkultúrája. Fából ácsolt Duna-uszodák és hagyományos parti szabadstrandok a belváros szívében.
„Volt idő, amikor a magyar föld mély kék ütőere nem egyenesen rohant át a tájon, hanem hajszálereivel gazdagon átszőve itatta, táplálta a vidéket, hol nyomában bujazölden sarjadt az élet.”
1838. március 18-án ért véget a pesti nagy árvíz.
Zebegényben az a fantasztikus, hogy minden együtt van, egy helyen – vallja Bolla Ákos. Az építész mindig is a Duna szerelmese volt, és amikor az élete néhány évvel ezelőtt összefonódott a faluéval, úgy döntött, nemcsak a szívét, a házát is kinyitja a helyiek előtt. A Napraforgó utcai Kultestek egyszerre pótolnak évtizedes hiányt és erősítik a közösséget.
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat december 7-én a vízben elhunytak emlékére állít karácsonyfát a szentendrei Duna-korzó előtti vízterületen. Az akcióval egykori csapattagukra, Mede Márton balrangi búvárra is emlékeznek.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
A legnagyobb mértékben a tavak melegedtek, közülük is leggyorsabban a Velencei-tó.
