Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Földházi árpád, Máth Kristóf
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Mitzi – Kávé, Konyha, Bárba is, amely „pici, ezért csak a legfinomabb dolgok férnek el benne”.
Emlegetik a Bartók kapujaként, a Béla kistestvér ekként, s bár a múlthoz egészségesen vonzódó tulajdonosi kör az utóbbiéval megegyezik, a Mitzi létrehozói egyedi atmoszférát teremtettek a nagy múltú helyen. A kortárs kávézó és bisztró ugyanis az út egyik legrégebbi, a Gellért szállónál is korábbi épületében, a Bartók 1 Galériában kapott helyet. A felső szinten így a Kárpát-medence régióit bemutató, háromhetente változó kiállítások, lent pedig gasztronómiai csodák, marasztaló ital- és ízélmények várják a betérőket.
De vajon kicsoda Mitzi? „Ő az étterem házi – asszonya, akit a képzelet szült. Mitzi a világ nagy – városait járva, híres séfek szívét rabul ejtve ismer meg titkos vagy épp készülőfélben lévő recepteket. A premiert azonban sosem várja meg, a következő pillanatban ugyanis a fortélyokat magával víve már tovább is áll” – mondja Szuhay Gergely. A fiktív karakterről elnevezett helyet nem szívesen szorítaná keretek közé. A népszerű brunchoknak és a házi készítésű tésztáknak köszönhetően nappal, az italkísérletek és programok okán pedig éjszaka is érvényesül az egyedi miliő.
Mint mondják, a Mitzi „pici, ezért csak a legfinomabb dolgok férnek el benne”. A folyton bővülő kínálat pedig a Gellért tér közelségéből adódóan nemcsak a hazai, de a külföldi közönséget is magával ragadja. A tulajdonos hangsúlyozza: a csupaszív kezdet után egyre profibb vendéglátás felé mutató irány az üzletvezetőnek és a kollégáknak köszönhető. A jól lefektetett alapokra következetes statisztika és új gasztronómiai irányzatok épülnek, ráadásul a jövőben egyre több rendezvényre számít – hatunk a nagy sikerű Juhász Anna irodalmi szalon alkalmai mellett is. Szuhay Gergely szerint a Mitzi tehát nemcsak illeszkedik a környékhez, hanem formálja is: „Olyan, mintha ez a hely mindig is itt lett volna, és erre nagyon büszkék vagyunk. Ettől függetlenül a Bartók nem konkurenciát, hanem közösséget teremt, ahogyan az a világ legjobb utcáira jellemző: mindenhová bevonzzák az embereket.”
SPENÓTOS-RICOTTÁS PAPPARDELLE A MITZIBŐL
Ha Mitzi, akkor friss házi tésztacsodák. A pappardellék, spagettik, casareccék, rigatonik, pennék és gnocchik sűrűjében könnyű elveszni, főként, hogy mindig találunk újdonságot is az étlapon. A színes és kifejezetten vagány spenótos-ricottás pappardelle nem véletlenül az egyik legkedveltebb fogás: az összetevők remekül kiegészítik egymást, a parmezán a szükséges plusz, sokan pedig – talán nem véletlenül – lazaccal fogyasztják.
A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
Bíró Tibor két dékáni időszakon keresztül vezette nagy sikerrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karát, jelenleg az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Az egyetemi tanártól a fenntartható vízgazdálkodás szempontjairól és a Dunát érintő kutatási irányokról érdeklődtünk.
Elsőre talán vagabund hóbort, közelről jövőálló döntésszabadság, életközösség, valóságkapcsolat és dunai örökpanoráma mellett egy kétgyerekes család választása. Juhász György és Juhász-Horváth Linda több mint egy évtizede teremtettek otthont egy lakóhajón Budapest határában.
A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoportjának egyik kutatási területe a Duna lebegtetett mikroközössége és a közösségváltozás hatása az ökoszisztéma működésére. Abonyi András tudományos főmunkatársat a folyóvízi táplálékhálózat első szintjét alkotó planktonról és az azt érő hatásokról, valamint a változás következményeiről kérdeztük.
Szikvizes üvegektől öntözésig, vízemelőtől aranymosóig van itt mindenről kép, tárgy, dokumentum. Az esztergomi Duna Múzeumban tényleg minden a vízről szól. Dunáról, Tiszáról, Balatonról, folyókról, tavakról, kutakról, múltról és jelenről.
Tisztító erővel bír, szerencsét hoz, de kiszámíthatatlan, mint élő természeti erőtől félni is lehet tőle. A Duna vize már A fehér ló mondájában is fontos szerepet kapott, a történet szerint cseles honfoglalásunk egyik kulcsmotívuma volt. Így talán nem véletlen, hogy fő folyónk a magyar néphagyományban is jelentős szimbólum. Mesékből, mondákból, dalokból merítünk, és szokásokat idézünk fel.
