„A kutya ugat, a karaván halad” szólás azt jelenti, hogy egy fontos ügy előrehaladását nem hátráltatja egy kevésbé jelentős erő. De honnan származik ez a mondás, mit jelképez benne a karaván és a kutya?
A közmondás török eredetű, ahogy számos más olyan szólásunk, amelyben kutya szerepel. A török és a magyar nyelvben ugyanis számos hasonló hiedelem kapcsolódik a kutya alakjához. Pacsai Imre Magyar szólások és közmondások párhuzamai a török nyelvekben című tanulmányában olvashatjuk, hogy
a magyar és a török hagyományok szerint nem szabad emberi keresztnevet adni a kutyának, mert a hiedelem szerint kapcsolatban áll a szellemvilággal, a gonosz erőkkel.
Ezt a hiedelmet a boszorkányperek tanúvallomásai is jól tükrözik, és ez az alapja a török „a kutyának, ami a dzsámi falára vizel, el kell pusztulnia” és a magyar „ki, kutya, a templomból!” szólásoknak. Szintén közös hiedelem, hogy a folyókról kapott név megvédi a kutyákat a veszettségtől.
Az aljas emberek nem szégyenkeznek jelentésű „nem megy ebnek szemébe a füst”, az ajándékkal megvesztegetni valakit jelentésű „vess a kutyának, s mindjárt nem harap meg”, a hálátlan, elbizakodott embert megjelenítő „a kutya is akkor vész meg, amikor a legjobb dolga van” szólásoknak egyaránt van török megfelelője.
Ezekben a szólásokban a kutya mindig negatív emberi vonásokat jelenít meg, és nincs ez másképp „a kutya ugat, a karaván halad” szólás esetében sem, ahol a kutya a gáncsoskodó, fecsegő, alacsonyabb rendű ellenfelet jeleníti meg a fontos ügyét céltudatosan megvalósító emberrel szemben.
A szólás magyarul először Vámbéry Ármin gyűjtésében jelent meg az 1860-as években. Bárdosi Vilmos Magyar szólások, közmondások értelmező és fogalomköri szótára című munkájában arról olvashatunk, hogy elterjedése Pulszky Ferenc politikusnak köszönhető, aki 1888 decemberében a Magyar Tudományos Akadémia ülésén használta azt.
A történet szerint egy cikk élesen bírálta az akadémikusokat, mert míg az Akadémia első számú feladata élen járni a tudományos és szellemi haladásban, méghozzá a törzstagságát képező legkiválóbb elmék, a legnagyobb tudósok tevékenysége révén, most hiányoznak azok a jeles férfiak, akik személyükkel tekintélyt sugározhatnának az intézményre, ezért az intézménynek kell tekintélyt sugároznia érdemtelen tagjaira. Erre Pulszky Ferenc a következő szavakkal seperte le a porondról a bírálókat.
Akinek a nemzetre valamilyen befolyása van, vastag bőrének kell lennie, hogy ki tudja állni a támadásokat. A támadásokkal egyébként nem sokat gondolunk. Azt mondja egy arab közmondás: a kutya ugat, a karaván halad, ami azt jelenti, hogy a karaván mit sem ád a kutya ugatására.
Fotók: Pixabay
