Rendkívül izgalmas időutazásra invitálja az érdeklődőket a P. Fischl Klára vezette régészcsapat, Buzás Miklós építész és a Pazirik Kft. Egy részleteiben jól megmaradt bronzkori ház részleges elméleti rekonstrukcióját készítették el – olvasható a HUN-REN régészeti intézetének oldalán.
Az együttműködés eredményeként született infografikák segítségével bepillantást nyerhetünk a bronzkorban használt házak történetébe, mely új távlatokat nyit mind a kutatás, mind a tudomány eredményeinek megosztása terén.
Borsodivánkán 2015 óta zajlanak ásatások a Borsod Region Bronze Age Settlements (BORBAS) projekt kutatásaiban. A kutatást P. Fischl Klára (Miskolci Egyetem/HUN-REN BTK Régészeti Intézet), Pusztai Tamás (MNMKK Esztergomi Vármúzeum) és Tobias Kienlin (Kölni Egyetem) vezetik.
A 2022-es esztendőben a bronzkori település feltárása közben két házat ástak ki, az ún. G és H házakat. Az épületek szerkezeti elemeit a házak pusztulását okozó tűz konzerválta. A G ház esetében a bronzkori közösség meglepő módon nem takarította el teljesen a legégett omladékot, így sikerült feltárni és rögzíteni a ház falát belülről díszítő spirálok és girlandok egy részét. Az ásatási megfigyelések, a pontos rajzi és fotogrammetriai dokumentáció alapján lehetőség nyílt a két ház feltárt részének rekonstrukciójára – írják.
Az építészeti rekonstrukció megalkotásában Buzás Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főépítésze segítette a kutatócsoport munkáját. Az építészeti útmutatások és rajzok alapján pedig a Pazirik csapata digitális 3D-modellt készített az egykori lakóházakról. A modellalkotás a grafikusok, számítógépes szakemberek és régészek közös munkájának eredménye. Kiemelik, hogy a grafikák lényege, hogy a rekonstrukció egyes elemeihez az adott részlet régészeti feltárása során rögzített megfigyeléseket társították, így hitelesítve szakmai szempontból a rekonstrukciót.
Az épületek színét, az egyes elemek felépítését – mint például az egykori sikátor felületén a szemétréteget – az eredeti ásatási felvételek alapján határozták meg. A rekonstrukció pontos régészeti adatokkal ellátott leírásáról az Acta Archaeologica Hungaricae 76/1 (2025) számában olvashatnak hamarosan az érdeklődők.
Nyitókép: Pazirik kft.
