A diákok közötti bántalmazás egyáltalán nem új jelenség. Korábban nem ismerték fel, mennyire káros, ezért nem foglalkoztak vele. Mostanra nálunk is közismert kifejezés a bullying, azaz a kortársbántalmazás, időről időre súlyos esetek is megrázzák a közvéleményt. Az iskolai bántalmazó helyzetekben nemcsak a bántalmazott sérül, hanem az egész közösség. A közösség tagjai feldolgozatlan megéléseiket viszik magukkal tovább, így a bullying hatása az iskolák falain kívülre is terjed. Különösen akkor, ha a bántalmazás a virtuális térben is folytatódik – az internetes bántalmazás, a cyberbullying bűncselekmény.
Egy néhány évvel ezelőtti felmérés alapján a hazai iskolások negyven százaléka – szociális háttértől függetlenül – közvetlenül érintett a kortárserőszak bizonyos megnyilvánulásaiban. Ez több mint hétszázezer általános, és több mint félmillió középiskolás diákra vetítve bántóan nagy szám.
A megelőzés közös ügy. A Magyar Krónika magazin 113., tavaszi lapszáma kiemelten foglalkozik a kortárs közösségi bántalmazás problémájával, azzal a céllal, hogy segítse a jelenség felismerését az iskolákban és a megelőzést segítő, már létező, átvehető jó gyakorlatok elterjedését.
Beszéltünk pszichológusokkal, oktatási szakértővel, mediátorral, egykori érintettel, a bántalmazás hátterét feltáró dokumentumfilmessel, az elszenvedett bántalmazás feldolgozást segítő lehetőségek kitalálóival, jogásszal. Összegeztük a már létező fórumokat, ahol szülőként tehetünk a gyerekünk védelméért. Cikkünkben az összeállítás online is olvasható anyagait szemlézzük – minden információ egy helyen a megértésért és a megelőzésért.
A jó közösség nem terem magától
Pszichológus szakértőnk, Jármi Éva a kortársbántalmazással foglalkozik évek óta. Vele jártuk körbe, mit is takar pontosan a bullying kifejezés, hogyan érhető tetten a bántalmazás, és mit tehetnek a szülők a gyerekük védelmében. Jármi Éva szerint a bullying megelőzése a diákok iskolai eredményessége miatt is fontos: „Egyszerűen jobban szeretnek olyan helyen lenni, ahol jók a társas kapcsolatok, és ezáltal a tanulási motivációjuk is nő.”
| Mi a bullying? – A fizikai és verbális agresszió különféle formái, a megalázás, megszégyenítés, kiközösítés, illetve az erőszak olyan rejtettebb formái, mint a pletykák terjesztése és a barátoktól való megfosztás egyaránt a kortársbántalmazás kategóriája alá tartozó viselkedésformák. – Mindegyik célja a hatalom demonstrációja vagy domináns pozíció megszerzése a kortársközösségben egy másik gyerek szándékos bántása révén. – Ezekben a helyzetekben nincs erőegyensúly az érintettek között. A bántalmazó olyan erőfölénnyel, hatalommal rendelkezik, ami miatt a bántalmazott nem tud védekezni, kiszolgáltatott helyzetbe kerül. – A bántalmazás megismétlődik, rendszeressé válik, a bántalmazott pedig az egyes, akár kis súlyú incidensek együttes hatására traumát szenved el. – A bántalmazó helyzetekben nemcsak a bántalmazott sérül, az egész közösséget érinti a probléma. |
Olvassa el Jármi Évával készült interjúnkat:
Hogyan lépjünk fel a kortársbántalmazás ellen? | Magyar Krónika
Mit tehet az iskola felnőtt közössége és mit tehetnek a szülők? Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus, bullyingszakértőt kérdeztük.
Egy manipulált fotó jelzés egy nagyobb problémáról
Reményiné Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője jól ismeri a jelzőrendszerbe befutó eseteket. „A hívóink többsége arról számol be, hogy egy offline – leggyakrabban iskolai – történet nem ér véget délután négykor, hanem folytatódik az online felületeken. (…) A közösségi médiában a bántás eszköze lehet egy engedély nélkül elkészített vagy manipulált fotó, videó, üzenet, egyéb tartalom. (…) Sok esetben az internetes rossz élmény csak a jéghegy csúcsa.” A Kék Vonal technikai segítséget nyújt a tartalmak eltüntetésében és a jéghegy aljáig vizsgálódik. A munkatársak közösen veszik sorra a bántalmazottal az eset előzményeit, összefüggéseit.
A Kék Vonalnál elérhető lehetőségekről itt olvashat:
Az internetes bántalmazás sokszor csak a jéghegy csúcsa | Magyar Krónika
Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője a család szerepéről, a közösség felelősségéről és arról, hogy válhatnak a szemlélők a cinkosok helyett segítőkké.
Bullying: a Máltai iskolák válaszából minden iskola meríthet
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország legszegényebb településein működtet iskolákat. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett hazai iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. Thaisz Miklós oktatási szakértőnek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriuma elnökének egyik legfontosabb gondolata:
A kortársbántalmazást nem lehet az iskola falai között megoldani. Meggyőződésem, hogy a szülőkkel ápolt közvetlen, partneri, bizalmi kapcsolat az iskolai erőszak megelőzésének is a kulcsa.
Olvassa a beszélgetést itt:
„Nem működik, hogy majd az iskola falain belül megoldjuk” – Thaisz Miklós a bullyingról és a máltaiak válaszáról | Magyar Krónika
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
Van jobb megoldás, mint az intő – a békés iskolákról
Adler Katalin szociológus, mediátor a néhány hazai iskolában már működő Békés iskolák program egyik vezetője, áldozatvédelemmel foglalkozik. Meggyőződése, hogy a büntetés helyett a belátásnak van visszatartó ereje, a bántalmazás elkövetőivel, áldozataival és a szemlélőkkel pedig egységben van értelme foglalkozni, mert a bullying sokkal inkább a közösség dinamikájából, mintsem a bántalmazó vagy az áldozat valamilyen tulajdonságából következik. A jó közösségért tehát tenni kell, ennek érdekében a helyreállító (resztoratív) szemlélet elterjesztése a szívügye az iskolákban is. Megnéztük, milyen egy békés intézmény, a zuglói Móra Ferenc Általános Iskola, Adler Katalint pedig a szemléletváltás lehetőségeiről kérdeztük.
A Békés iskolák programról itt olvashat:
„A bullyingot nem lehet néhány intővel elintézni” – a Békés iskolák program egyik vezetője szemléletváltást sürget | Magyar Krónika
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
Nézz a bűnelkövető valósága mögé!
Hat éve a Ráday utcai kollégium épületénél három fiatal cselekménye tüzet keletkeztetett. Egyikük, az utcagyerek Sanyi valóságát dokumentumfilm hozza testközelbe. Nem készült még olyan magyar doku, amely ilyen érzékenységgel és erővel mutat fel egy mai nagyvárosi krízismátrixot, ahol bántalmazás és bántalmazottság egyszerre, ilyen sokrétűen van jelen. A KIX-ről itt írunk részletesen, Révész Bálinttal, a film egyik rendezőjével pedig körbejártuk, hogy egy agresszívan fellépő, bűncselekményt is elkövető fiatal attitűdje mögött milyen okok húzódhatnak meg. A film – ha minden jól megy – túlnő a sikerein, és a forgatás során szerzett tapasztalatok egy nagyvárosi prevenciós mentorprogramban hasznosulhatnak.
Bántalmazás és bántalmazottság összefüggéseiről, a KIX című film tapasztalatairól itt olvashat:
„Minden baráti társaságnak kellene egy Sanyi” – Révész Bálint rendező a KIX utóéletéről | Magyar Krónika
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
A tanár, aki terápiás értékű regényekkel segít a diákoknak
Wéber Anikó egykori bántalmazottként, ma tanárként regényt írt Az osztály veszteséről, árnyalva a bántalmazó szerepét is: lehet, hogy iskolai működése egy otthoni bántalmazott helyzet levezetése. Ír a szemlélők szorongásáról, sőt, El fogsz tűnni című regénye kifejezetten róluk szól. Kollégáinak azt javasolja, a rossz mechanizmusok megelőzése érdekében vezessék el minden diákjukat a saját különlegessége felfedezéséhez. Regényei kötelező és ajánlott olvasmányok az általános iskola felső tagozatán.
Ismerje meg Wéber Anikót és terápiás értékű regényeit cikkünkből:
Mintha a homlokomra lett volna írva, hogy vesztes vagyok | Magyar Krónika
Wéber Anikó kiskamaszoknak szóló regényeiben megmutatja, hogy mit éreznek a kortársbántalmazást elszenvedő áldozatok, miért válik valaki bántalmazóvá, és mitől félnek a szemlélők.
Feldolgozás, szembesülés a színház erejével
Az iskolai bántalmazás témájában több komplex színházi nevelési program is született az utóbbi években. Olyan darabok, amelyek szembesíthetik az iskolai közösségeket akár fel sem tárt problémáikkal. A Delta Produkció Nem oké kampányától a Radnóti Színház – olykor ma is látható – Gina című darabján át a Veszprémi Petőfi Színházban is futó, a cyberbullying témáját feldolgozó, I’m online – Fórum című produkcióig ilyen élménypedagógiához, fontos beszélgetések elindításához segítségül hívható előadásokból válogattunk.
Olvassa el ajánlónkat itt:
A színház eszköztár bevethető a kortársbántalmazás jelensége ellen | Magyar Krónika
A kortársbántalmazás témájában számos előadás, sőt komplex színházi nevelési program született az utóbbi években.
Netikett kell a virtuális térhez – az internetes bántalmazásról
Baracsi Katalin internetjogász, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalának tagja. Évek óta tart foglalkozást óvodásoknak, kisiskolásoknak, szülőknek – egyre fiatalabb gyerekeket érint a cyberbullying, azaz az internetes bántalmazás. Ma már akár első-másodikosok is bántják egymást a virtuális térben. Az iskoláknak netikettet javasol, digitális házirendet, tantestületen belül kialakított csapatot, ahol a tagok komolyan veszik a diákok minden jelzését. Szó esik a jelzőrendszerről, bárki által elérhető forródrótról és arról is, amit kevesen tudnak: 2025. január 1-jétől az internetes agresszió bűncselekmény.
Baracsi Katalinnal készült interjúnk itt olvasható:
Bűncselekmény az internetes bántalmazás? | Magyar Krónika
Baracsi Katalin internetjogászt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagját kérdeztük.
Ki segít a bajban? – Mindent az internetes bántalmazást jelző rendszerről
Egy néhány éves felmérés szerint az általános iskolások 68,9, a középiskolások 72,4 százaléka vált a virtuális térben áldozattá, leggyakrabban a kirekesztést és a telefonos zaklatást tapasztalták meg. Van segítség, ha már megtörtént a baj. Összeszedtük a lehetőségeket az NMHH, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által működtetett forródrótoktól az ingyenes Take It Down szolgáltatásig, írunk gyermekvédelmi szűrőszoftverekről és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonaláról is, ahol évente tizenötezer hívás fut be internetes bántalmazással és behálózással kapcsolatban.
Olvasson a segítségkérés lehetőségeiről itt:
Ki segít, ha veszélybe kerül a gyerek a neten? | Magyar Krónika
Internetes bántalmazás, behálózással megszerzett vagy mesterséges intelligencia által előállított képek és videók, a gyerekeket veszélyeztető tartalmak terjedése – hogyan előzzük meg, és hova forduljunk, ha már megtörtént a baj?
