Az angolszász országokban mindenszentek előestéjén a gyerekek ijesztő töklámpásokat készítenek. A tökfaragásnak hazánkban is van hagyománya, elődeink tökvicsort és Luca-tököt készítettek, hogy késő ősszel, amikor a legnagyobb a sötétség, és a legjobban tartottak a gonosztól, ijesztgethessék egymást.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
Augusztus 16. Rókus, a pestises betegek gyógyítójának ünnepnapja. Nevét ma is kórházak és kápolnák viselik országszerte, ábrázolásain hűséges kutyájával látjuk. De miért ő a kutyák és a kutyatartók, valamint az igazságtalanul megvádoltak védőszentje is?
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Július 27-e a hét alvó szent ünnepe. Cikkünkben a keresztényüldözés elől barlangban menedéket találó és ott évszázadokra álomba merülő ifjak legendájának jártunk utána.
Július 25-e Jakab mellett Kristóf napja is, akit ugyan töröltek a szentek naptárából, de tiszteletét őrzik az őt ábrázoló szobrok és a néphagyomány részévé vált legendák.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
A vértanú szűz az Árpád-kor különösen tisztelt szentje volt, a neki tulajdonított övet még a 17. században is házról házra adták, hozzá fohászkodó archaikus imádságok pedig a 20. századig fennmaradtak.
Július 12-e a tizennégy segítőszent közös ünnepe. Kik alkotják a szentek e csoportját, és miért éppen tizennégyen vannak?
Lombsátorból oltár, kakukkfűből szőnyeg, virágkoszorúból díszítés: az úrnapján az oltáriszentséggel megáldott zöld ág és virág a legtiszteltebb, legtöbbre tartott népi szentelmény.
Miért Vitus napján vágták le a víz alatt a nádat? Mit jelzett, ha aznap hullt a szőlővirág és mit, ha esett az eső? Cikkünkben a Szent Vitus napjához, június 15-höz kötődő népi megfigyeléseket, hiedelmeket, legendákát vesszük sorra.
Véres Malcolm skót királyt megszelídítő királyné ünnepnapját, június 10-ét a magyar parasztkalendárium Retkes Margit napjának nevezte, és termény- és időjárásjósló napként tartotta számon.
Jézus hátrahagyott lábnyoma, a templom padlására felhúzott szobor, Istenhez bő termésért könyörgő körmenet – az áldozócsütörtöki népszokások és hagyományok a megnyílt ég áldásának reményében alakultak ki.
Komálás, mátkálás, keresztbarátság szertartása: a húsvéti ünnepkör zárónapjának jellegzetes hagyománya a barátságkötés, de fehérvasárnaphoz további különleges is szokások fűződtek.
A húsvéttal véget érnek a böjti tilalmak, a tavaszi időjárás beköszöntével újra lehet a szabadban játszani, mulatni. Eleink ezt ki is használták, a húsvéthétfői hajnalozás során már a települést járták, de tojáshajtással és más játékokkal is minél több időt töltöttek a szabadban.
Miért rejtették el a határban álló keresztek között a feltámadt Krisztus szobrát? Miért járták körbe húsvétkor a település határát? Milyen rítusok kapcsolódtak a megszentelt húsvéti eledelhez? Cikkünkben a húsvétvasárnapi népszokásoknak jártunk utána.
Mit jelképez a nagyszombat este újra lobogó láng? Mi ellen véd a megszentelt tűz parazsa? Miért kell almafát és kulcscsomót rázni, amikor újra megkondulnak a harangok? Cikkükben a nagyszombati hagyományoknak és szokásoknak jártunk utána.
Élőképes felvonulások, az apokrif hagyományból is merítő passiójátékok, feketelakodalom és a jeruzsálemi Szent Sír utánképzése: a Jézus szenvedéséről és kereszthaláláról való megemlékezések mellett Jézus temetése és a virrasztás is a népi liturgia része volt.
Nagycsütörtök – népies nevén csonkacsütörtök vagy zöldcsütörtök – a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja. Harangozást helyettesítő kerepelés, deszkákat széttörő pilátusverés, bajűző, betegségelhárító rítusok – nagycsütörtökhöz számos népszokás és hagyomány kötődött.
Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékünnepe. Jellegzetes szokása, a barkaszentelés mellett a naphoz archaikus tavaszünneplő hagyományok is fűződtek.
Április, bolond, aki járja is! – honnan ered az egymás megtréfálásának szokása, mi köze Júdásnak az indás növényekhez, és miért április 1-jén jósoltak az elkövetkező időszak időjárására?
Hamvazószerdai homlok-összedörzsölés, csonkavasárnapi sajbózás, guzsalyvasárnapi metéltevés – a negyvennapos böjthöz számos hiedelem és hagyomány kötődik.
Csonka és kövér csütörtök, sovány péntek, piroskavasárnap, farsanghétfő, húshagyókedd – melyek a farsang utolsó napjai és milyen szokások kötődnek hozzájuk?
A férjezett nők különleges mulatságáról az első feljegyzések a 15. században születtek, a szokás egészen a 20. század második feléig élt, pedig volt, amikor egy egész démonhorda vetett neki véget. A vigasságon az egyetlen férfi résztvevő a felfogadott muzsikus volt, aki az asszonyok számára a talpalávalóról gondoskodott.
Gonoszűzés, termés- és termékenységvarázslás, álarcos és jelmezes játékok, táncmulatság és párválasztás: a böjtöt megelőző időszakhoz számos hiedelem és hagyomány kötődik.
Miért tulajdonított a népi hit különleges erőt a Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelt gyertyának, és miért kell a medvének ezen a napon előbújnia a barlangjából?
Miért Remete Szent Pál nevét viseli az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, és hogyan kerültek a szent ereklyéi Egyiptomból Budaszentlőrincre, hogy magyar földben nyugodhassanak?
Cikkünkkel az ünnephez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak eredtünk nyomába.
A tél beköszöntével, a hideg idő beálltával megkezdődő disznóvágásokhoz és disznótorokhoz számos népszokás és hiedelem kötődött.
Miért tartja úgy a népi hit, hogy az ókeresztény szűz és mártír Cecíliából – vagyis Cicelléből – örökké ifjú égi muzsikus vált?
November 2-ához, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapjához számtalan népszokás és hiedelem kapcsolódott.
Kik azok a mindenszentek, hogyan alakult ki az ünnepük és milyen népszokások, hiedelmek kapcsolódnak hozzá?
Szent Bertalan vértanúságának ábrázolása különös mondákhoz vezetett a néphagyományban, napja, augusztus 24-e pedig fontos határnappá, az ősz kezdőnapjává vált.
Hogyan kapcsolódnak augusztus 10-éhez, a vértanú szent ünnepéhez a Lőrinc könnyeinek nevezett hullócsillagok, és Lőrinc nap után miért nem lehet dinnyét enni vagy folyóban úszni?
Patkányűzés, terményjóslás, dologtiltás: Szent Péter csodás szabadulásának ünnepéhez, Vasas Szent Péter napjához számos különös népszokás kapcsolódott.
Július 2-a Sarlós Boldogasszony napja. Mit ünneplünk ezen a napon? Milyen népszokások kapcsolódnak hozzá? Mire utal a sarlós név? Cikkünkkel az ünnephez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak eredtünk nyomába.
Miért ölette meg Vencel király Nepomuki Jánost? Miért nevezték a népi jámborságban Jánoskának vagy Jánosunknak? Milyen különleges népszokások kapcsolódnak a szent napjához? Cikkünkben a legendáinak és a napjához fűződő néphagyományoknak jártunk utána.
Május negyedike Szent Flórián, a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentjének napja. Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
A természet újjáéledésének szimbóluma, a megújuló élet archaikus jelképe, szerelmi ajándék: cikkünkben a májusi zöld ággal kapcsolatos legendáknak és hagyományoknak jártunk utána.
„Márk jő zöld búzával” – április 25-e, Márk apostol ünnepe az ősi eredetű búzaszentelés napjává vált a magyar néphagyományban.
Pattogatott kukorica, vörösbor és a fecskék érkezése: március 25-e, Jézus fogantatásának ünnepe a magyar néphagyományban a gyümölcsfák szaporításának, az oltásnak és a szemzésnek a napja, amelyhez még számos érdekes szokás kapcsolódik.
József kedvessége, jó év kezessége – tartja a népi megfigyelésen alapuló mondás. József kezében kivirágzik és kizöldül a száraz ág, napjával visszavonhatatlanul megérkezik a tavasz.
Miért nevezték a pápát sziklához láncolt Gergelynek a néphagyományban, hogyan vált napja tavaszünneppé, és mi volt az a Gergely-járás? Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
Ki volt a negyven vértanú, és mit jelképez a történetük? Mire figyelmeztettek a magyar parasztkalendárium negyvenes napjai? Mit jelzett elődeink számára a csillagok eltűnése és visszatérése?
Mátyás jeget tör vagy csinál, élezi a csákányát, sípot oszt a madaraknak, figyelmeztet a nagyböjtre, időnként viszont ugrik. Hogyan alakultak ki a népi hiedelmek a szent ünnepe és a közeledő tavasz között?
Február 14-e Szent Bálint emléknapja. Hogyan vált a vértanú püspök a szerelmesek védőszentjévé, és milyen szokások kötődnek a napjához a magyar néphagyományban?
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.
Mi az a vincézés? Miről jósoltak vincevesszővel? Miért tartottak Vince napján jelképes metszést a szőlőművesek? Hogyan vált az ókeresztény vértanúból a bor és a vincellérek védőszentje?
Szent Margitot édesapja már születése előtt Istennek ajánlotta, hogy országa megmenekülhessen a tatárjárástól. A fiatal lány felnőve saját szándékából is újra és újra megerősítette e felajánlást.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Boszorkányok kifürkészése, jóslás, varázslás, gonoszűzés: Luca ünnepe a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja, amelyhez a legtöbb hiedelem és szokás kapcsolódik.
Szent Miklós a bajbajutottak megmentője, aki a legkilátástalanabb helyzetbe kerülőkön is segített. Ünnepének hagyományát legendájának elemei, diákszokások, valamint az adventi, karácsonyi népszokások és hiedelmek alakították.
Háromablakú torony, villám által agyoncsapott zsarnok apa, Jézustól kapott virágkoszorú: a szent legendájának számos olyan mozzanata van, amely a népi hagyományvilágban különleges szokásokhoz és hiedelmekhez vezetett.
Miért riadnak meg az angyalos mise alatt a boszorkányok, miért hitték elődeink, hogy az adventi éjszakák a legalkalmasabbak a varázslásra, mit jelképez az adventi koszorú, és mit szimbolizál a hajnal?
Csillagszedés, nadrággal való boronálás, ólomöntés, gombócfőzés, ólrugdosás, ereszrázás, kapcába köpés: András napja férjjósló nap volt a magyar néphagyományban.
Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.
Az eldobott bimbókoszorúból nyíló virág, a kötényben elrejtett étel helyén megjelenő rózsa és a titokban ápolt beteg alatt láthatóvá váló rózsaágy – mit jelképeznek Szent Erzsébet életében a rózsacsodák?
Libator, újborkóstolás, időjóslás, lámpás felvonulás: Szent Márton emléknapjához a magyar néphagyományban számos szokás és hiedelem kötődik.
A népi megfigyelés szerint Szent Dömötör napjával, október 26-tal áll be a nyirkos, hideg idő, a juhászok ekkor hajtották be a télre készülődve az állatokat és számoltak el velük – a dömötörözéshez pedig számos népszokás kötődött.
Ha Orsolya napján szép az idő, karácsonyig úgy is marad – tartja az időjárásjóslás a vértanú királylány emléknapján, amely a magyar néphagyományban a betakarításra is figyelmeztet.
Vendel, a csodatevő apát, a pásztorok, juhászok védőszentje, akinek emlékünnepén, október 20-án a háziállatokért is mondattak misét. Vajon miért emelkedik ki személye a jószágot védő szentek közül?
Az egyik legnagyobb misztikus, az egyik legnagyobb női szent – Avilai Nagy Szent Teréz magával ragadó életútja bővelkedik a nagyságban, emléknapja asszonyi dologtiltó nap a magyar néphagyományban.
Maskara, felvonulás, táncmulatság és a jól megérdemelt munka gyümölcse: a szüret gazdag hagyományvilága nemcsak elődeink munkavégzését szabta meg, az őszi évszak e különleges időszakához számos izgalmas szokásunk is fűződik.
Megszelídítette a farkast, értett az állatok nyelvén – Szent Ferencről már életében legendák születtek. Tisztasága, egyszerűsége, minden teremtett lény iránti szeretete ki nem apadó ihletforrás.
A népi vallásosságban és hagyományvilágban egyaránt kivételes helyet betöltő Mihály arkangyal alakjához és napjához számos régre visszanyúló szokás és hiedelem fűződik.
Milyen népszokások kapcsolódnak a csillagászati ősz kezdetéhez, a mind rövidebbé és hűvösebbé váló nappalok időszakához?
Milyen összefüggéseket talált a népi hit a szent fordulatokban és jelképekben gazdag legendája és az őszi búza vetésének kezdetére figyelmeztető fordulónap között?
Kisasszony napján a népi hitvilágban fontos szerepet betöltő Szűz Mária születését ünnepeljük, az emléknaphoz számos népszokás, hagyomány és hiedelem fűződik.
Miért Szent Egyedhez fordultak segítségért a szoptatós anyák, hogyan próbálta megmenteni a remete a vadászok űzte szarvast, és miért nem akart meggyógyulni sebesüléséből?
Szent István Nagyboldogasszony napján ajánlotta Szűz Mária oltalmába Magyarországot és imádkozott azért, hogy e napon érjen véget földi élete – miért ünnepeljük mégis augusztus 20-án augusztus 15-e helyett a szent királyt?
A napfelkeltében feltűnő „Napba öltözött Boldogasszony”, a purgatóriumban senyvedő lelkeket elzáró kapu lassú megnyílása és gyógyító füstű virágok – számos hiedelem és hagyomány fűződik Nagyboldogasszony napjához.
Hogyan fonta össze a népi hitvilág Jézus nagymamájának alakját a mitikus, lányokat, asszonyokat védő, ezért a tiszteletet szigorúan megkövetelő ősi nőalakkal?
Hogyan teremtettek elődeink kapcsolatot a tüzes szekéren utazó, a Sátánnal csatázó, napisteni vonásokkal bíró próféta alakja és a július végére jellemző viharos időjárás között?
Az égi Szalmásutat bejáró Nap, Péter–Pál tüze és a Szent Péter lovának abrakul hagyott búza: a két apostol emlékünnepéhez számos népszokásunk kapcsolódik.
A Szent Iván-éj a magyarság egyik legfontosabb nyári ünnepe volt, a kapcsolódó népszokásokban pedig összefonódtak az ősi tűzünnep rítusai és Szent Iván – más néven Keresztelő Szent János – történetének elemei.
Nincs templom, ahol ne találkoznánk az angyali szelídségű ifjú szerzetes szobrával, aki a karjában a kis Jézust és egy szál liliomot tart. Ki volt Páduai Szent Antal és milyen néphagyományok fűződnek emléknapjához?
Hogyan alakult ki az a népi hiedelem, hogy ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog?
A magyar pünkösdi hagyományok a keresztény tanítás elemei mellett megőrizték a népi hitvilág ősi, pogány rítusokkal keveredő szokásait is.
Hogyan kapcsolta össze a néphagyomány Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúk, valamint Szent Szervác püspök alakját a májusban hirtelen betörő faggyal?
Szent György napja a néphagyomány szerint a tavasz kezdőnapja, amelyhez számos szokás, hiedelem és praktika kapcsolódik.
Kiszehajtás, villőzés, tűzszentelés, határkerülés, harmatszedés – a tojásfestésen és a locsolkodáson kívül számos népszokás és hagyomány kötődik a húsvéthoz.
A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.
Az elmúlt évek bizonytalanságai a hagyományokat még fontosabbá tették, a nagyböjti népszokások felelevenítésével talán a reményt is növeljük, hogy a világban újra helyreáll a rend.
