Sárneczky Krisztián gyerekkori álma vált valóra, amikor – Magyarországon harmadikként – felfedezett egy üstököst. A csillagásszal, aki a majd kétezer „nevére kerülő” kisbolygóval a világ első húsz felfedezője között van, a Naprendszer apró égitesteiről beszélgettünk.
Miniházban élni egyszerre jelent anyagi függetlenséget, komfortos, élhető életteret és a természettel harmonikus, fenntartható életmódot. Az apró lakóhelyekről Orosházi Erzsébettel, a Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítójával beszélgettünk.
Martin Balázs magokból készít ékszereket egy a Börzsöny peremén fekvő zsákfaluban.
Hazay Annamária A te hangodat ismerem perinatális zenei program és a mögötte álló alapítvány tagjaként koraszülött-intenzívosztályokon énekkel segíti a traumát átélt szülőket, hogy a kötődés korai kialakulásának folyamata a körülmények ellenére se akadjon meg.
Megunhatatlan játék: az ember lehasal a fűbe, és elképzeli, hogy a szálak sűrűje ott előtte a picurkák erdeje, apró kis lényeké, akik ott élik az életüket.
A bajnai Sándor–Metternich-kastély bebarangolása igazi családi program. Az élményalapú tárlat két különleges, Európa-szerte meghatározó egyéniség – az Ördöglovas és lánya, Paulina – történetén keresztül a gyerekeket is magával ragadja. Az újjászületett épületben Erdősné Csík Katalin létesítményvezetővel tettünk látogatást.
Számtalan út vezet a „hol volt, hol nem volt”-tól a „boldogan éltek, míg meg nem haltak”-ig. Ahogy a mesékben, úgy a valóságban is – vallja Bajzáth Mária. A mesepedagógussal hétköznapokról és ünnepekről, tabukról és katarzisokról, életről és halálról beszélgettünk.
Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus-zeneterapeuta a dallamok általi élményfelfogás és -feldolgozás szeretetét rengeteg munkával egy különleges programba, a Zenebatyuba csomagolta, s viszi magával a legkisebbtől a legidősebb korosztályig.
Évente több százan köszönhetnek neki egy új életlehetőséget. Fáradhatatlannak tűnik, az ellenkezőjét legalábbis sosem érzékeltetné. Így operál, kutat és teszi gyermekbaráttá a steril kórházi tereket. Prodán Zsolt, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szívsebész-főorvosa harminc éve ad reményt a veleszületett szívhibával küzdő gyerekeknek és családjuknak.
Az igazán nagy dolgok nem hivalkodva történnek. Maka István romaintegrációról, és a hátrányos helyzetű gyerekek sport általi felzárkóztatásról.
Az Egyszülős Központ olyan különleges hely, amely egyszerre jelent megtartó közösséget és nyújt számtalan szolgáltatást és programot jogászok, pszichológusok, tanácsadók közreműködésével az egyedülálló szülőknek. A Pesten és Budán működő központok megálmodójával, Nagy Annával beszélgettünk.
Játéktervezőket, -fejlesztőket és -fordítókat kérdeztünk arról, hogyan születnek azok a világok, amelyekben bábukat és kártyákat rakosgatva időről időre elmerülünk, illetve arról, kell-e aggódnunk, hogy a digitalizáció végül lesöpri az asztalról a táblát.
„Mellékvágányra visz bármiféle konzultáció vagy előzetes elgondolás, azt szeretem, ha magamra hagynak a történettel” – mondja Szegedi Katalin, aki elsődlegesen rajzolja, de sok esetben már szerzőként is jegyzi korunk legszebb meséit. A díjnyertes illusztrátorral Balaton-közeli otthonában beszélgettünk.
A Fortepanról válogatott gyermekképek pillanatfelvételekként formálják epikus és kollektív történetté a rajtuk felsejlő sorsokat.
Huszonöt kortárs novella gyerekekről és kamaszokról.
A Felhőpárna című antológia kifejezetten az elmúlásról szóló versekkel tesz egy lépést afelé, hogy megtörje a honi gyerekirodalomban a halál témájának tabuját.
A mostani, szomorú és veszélyes idők mind a felnőttek, mind a gyerekek lelkiállapotát maradandóan befolyásolják. A mai magyar gyerekirodalom bátor, feladata pedig nem kicsi: elmagyarázni a mesék nyelvén, hogyan fogható fel a halál.
Ha valaki nem hallott volna még a kuflikról, itt az ideje: Dániel András mesesorozatát a Kedd stúdió álmodja évek óta animációba, a harmadik évad április elején debütált.
A legsokoldalúbb bábművészek egyike Magyarországon, hiszen nemcsak játszik, rendez és tanít, de báb- és látványtervezőként is régóta jegyzik a nevét. A Budapest Bábszínház társulatának tagjával, Hoffer Károllyal beszélgettünk.
„Ezen az estén, hétévesen lettem rajongó.” Lobenwein Norbert a Hungária 1981-es daláról.
„És ki ne rettenne vissza és választaná inkább a halált, ha a másik lehetőség az lenne, hogy újból gyermek lesz?” – teszi fel a kérdést Szent Ágoston De civitate Dei című művében. Adódik a kérdés: valóban ennyire borzasztó lehetett gyermeknek lenni a modern idők előtt?
Rousseau pedagógiai értekezései Magyarországon is nagy hatást fejtettek ki, így a Festetics családban is a francia filozófus elvei által ihletett tanító irányította az 1785-ben született László nevelését. De milyen felnőtt cseperedett a főúri sarjból?
Liebner Zsigmond 1868-ban az épülő Szent István-bazilika közelében nyitotta meg boltját, amely Magyar ország legnagyobb játéküzletévé nőtte ki magát.
Boribon, A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Tipptopp, Laci és az oroszlán – generációk sokasága nőtt fel Marék Veronika történetein, és e mesék a kétezres évek eleje óta reneszánszukat élik. A töretlenül népszerű grafikusírónővel az édesapai örökségről, a jó mese ismérveiről és arról beszélgettünk, hogyan éljen az idős ember.
