Amrita Sher-Gil mindössze huszonnyolc éves volt, amikor 1941-ben hirtelen rátört egy betegség, kómába esett, majd nem sokkal később elhunyt. Halálát állítólag egy nem kívánt terhesség megszakítása nyomán kialakuló hashártyagyulladás okozta, a veszteséget a szülei nem tudták feldolgozni, édesanyja öngyilkos lett, édesapja pedig depresszióba esett. Azt, hogy mit adhatott volna a világnak, ha hosszabb élet adatik meg neki, csak elképzelni tudjuk a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban látható néhány eredeti festménye alapján.
A kiállításon utóbbiak azonban csupán színesítő elemek, a számos tematikus egységre bontott tárlat Amrita és a művészcsaládjának életébe nyújt bepillantást 137 fotón keresztül. Ezeken végigkövethetjük a festőnő mozgalmas életpályáját, de édesapja fotóművészetét, valamint nagybátyja szerteágazó, tudományt népszerűsítő tevékenységét is.
A fotógyűjteményt – amelynek darabjai többek között Lahórban, Budapesten, Dunaharasztiban és Párizsban készültek – Sher-Gil család küldte a Magyarországon élő családtagok számára. Az indiai família története ugyanis több ponton is kapcsolódott hazánkhoz.
Miként korábbi riportunkban írtuk: a zebegényi vasútállomástól néhány perc sétára található az a villa, ahol Amrita Sher-Gil magyar édesanyja révén családjával együtt több meghatározó nyarat eltöltött, és gyakori vendég volt a nagybátyja is, Amrita későbbi mestere, valamint a dunai indiánok jeles képviselője, Baktay Ervin Kelet-kutató, festőművész is.
Az épületben csaknem két évtizede Csilléry Orsolya grafikusművész és férje, Fenyvesi Gábor festőművész él a két gyermekükkel, a sokáig elhanyagolt házat kemény munkával felújították, és a művészeti életnek szentelték. Telt házas képzőművészeti órákat és táboroknak rendeznek itt gyerekeknek, kamaszoknak és felnőtteknek.
Baktay Ervin festőművész és művészettörténész volt az, aki a pályája elején Amritát segítette. Csilléry Orsolya lapunknak elmondta:
A szellemi örökséget kevesen látják meg ebben a történetben, sokszor inkább Amrita kalandos életére fókuszálnak. Nekünk kettejük kapcsolata fontos, mert azt hiszem, különösen meghatározók lehettek Baktay útmutatásai a fiatal művésznek. Baktay gyerekkorom óta példaképem, és az, hogy ő indította el Amritát a festészet útján, különleges egybeesés. Érdekes legenda, hogy a ház valamelyik falán fellelhető egy freskója is, de mi hiába kutattuk. Meghatározók számomra a könyvei, utazásainak leírásai, asztrológiai kutatásai. Végigjárta Kőrösi Csoma Sándor útját, és igen élvezetes stílusban dokumentálta. Szavaiból süt a műveltség, az éberség, hozzáállásából az emberség.
A helyi közösség segítéségével felújított villa történetéről, a jelenlegi, már-már spirituális funkciójáról, Amrita Sher-Gil életének magyar vonatkozásáról és Baktay Ervinhez főződő kapcsolatáról szóló riportunkat az alábbiakban olvashatják, míg a művésznő és a családjának életútját bemutató kiállítást a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban tekinthetik meg március 31-ig.
Kiemelt kép: Baktay Ervin: Amrita rajzol. Forrás: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
