A kezdetek: az első kilencszáz év
Legősibb nemzeti ünnepünk augusztus 20-a, Szent István király napja, a keresztény államalapítás emléknapja. I. István 15-ét, Nagyboldogasszony napját jelölte meg ünnepnapként, Szent László ezt helyezte át 20-ára, ugyanis aznap helyezték el az államalapító relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Az idők során volt, hogy a regnáló hatalom, máskor az egyház nem támogatta az ünneplését: 1771-ben XIV. Benedek pápa töröltette az egyházi ünnepek sorából, ugyanebben az évben Mária Terézia nemzeti ünnepnappá nyilvánította. Az 1848-as szabadságharcot követően Bécs nem engedélyezte a 20-ai megemlékezést, ugyanis az túlságosan kötődött a független magyar állam ideájához. Az 1800-as évek végén már munkaszüneti nap volt augusztus 20., rengetegen vettek részt a fővárosi körmeneten és az azt követő Szent István-napi vásáron. 1930-ban, ahogyan fotón is láthatjuk, a körmeneten Szent László hermáját hordozták körül.
Andrássy út, a Szent László-herma a Szent Imre-évi augusztus 20-ai körmeneten
Fortepan / Révay Péter
Az ikonikus tűzijáték
Az állami ünnepet végül csak 1938-ban iktatták törvénybe – lezárva a több évtizedes vitát, hogy alkalmas-e egy vallási ünnep a nemzeti összetartozás kifejezésére –, de a körmenet és vásárt követő mulatság addigra már hagyományosnak volt mondható. Az 1800-as évekbeli ünnepnapokon már tűzijátékokat is fellőttek, ám erre ekkoriban még a hivatalos ünnep után került sor, magánkezdeményezéseknek köszönhetően. Az első, Gellért-hegyről indított tűzijáték vélhetően 1903-ra datálódik, ám az első világháború előtt nemigen lehetett a hivatalos program része, legalábbis a híradásokban nem jelent meg. A két világháború között már biztosan volt tűzijáték is 20-án, 1937-ből fotónk is van róla:
Fortepan / Bojár Sándor
Vallás helyett kenyér
A második világháborút követően a szocialista vezetés az ünnep vallási részét háttérbe szorította, és tartalmilag megújította az ünnepet. Eleinte az új kenyér ünnepének kiáltották ki, majd 1949. augusztus 20-ra időzítették az új alkotmány hatályba lépését, így 1949 és 89 között e nap az alkotmány ünnepe volt. A hatvanas évekig a tűzijátékot sem ekkor, inkább a népköztársaság legfontosabb ünnepnapján, április 4-én tartották.
Fortepan / Várkonyi Ádám
Szórakoztatás minden fronton
Az új kenyér ünnepére a szocializmus évei alatt mindenféle, a népet megmozgató programot szerveztek, a Kádár-korszakban tartottak először vízi- és légiparádét, a hatvanas évektől újra tüzijátékkal ünnepeltek, és a debreceni virágkarnevált is megszervezték. Emellett elterjedtek e napon a sportbajnokságok, és a fővárosban szépségversenyt is tartottak. Ahogy a 1957. augusztus 23-án megjelent Film Színház Muzsika egyik cikkében olvashatjuk: „»Budapest szépe« címéért folyt a »küzdelem«. Vajon ki lesz a szépségkirálynő? Erre volt kíváncsi sokezer pesti fiatal és öreg, ez tette izzóvá a hangulatot, ez ríkatta meg az idegesebb jelölteket, ez csalt örömkönnyet a győztesek szemébe, ez varázsolt orkánszerű tapsokat a szabadtéri színpad nézőterére, mert nem könnyű a kérdés, ki viseli egy esztendeig a »Budapest szépe« büszke címet. A győztes Rónai Margit karcsú, tökéletes alakú, bájosarcú diáklány, a Varga Katalin Gimnázium negyedik osztályos tanulója, a »Balaton szépe« után »Budapest szépe« címet is elnyerte. A helyezettek: Szentpéteri Györgyi gimnazista, és Felföldi Anikó kozmetikus, a csinosak közt is a csinosabbak. A versenyzők háromszázhetven induló közül húszan jutottak a döntőbe. Valamennyien kedves, bájos teremtések, a világhírű szép pesti nők kis tarka csokra.”
Fortepan / Kotnyek Antal
Fortepan / Hajdu Richárd
Fortepan / Magyar Rendőr
Újra a régi
A puhuló diktatúrában az ünnep egyházi volta egyre inkább felidéződött, így bár Szent Istvánra és az államalapításra emlékező ünnepünk csak a rendszerváltás után nyerte vissza egykori tartalmát, a nyolcvanas évek második felében már volt rá példa, hogy utcára vitték a Szent Jobbot. 1985. augusztus 20-án tizenötezer fős tömeg gyűlt össze a Szent István-bazilika előtt, ugyanitt látható volt a Szent Jobb, és szentmisét tartottak Friedrich Wetter bíboros, müncheni érsek és Lékai László bíboros, esztergomi érsek részvételével. 1988-ban körbehordozták az ereklyét az ország püspöki székvárosaiban, 1989 óta pedig minden évben megrendezik a Szent Jobb-körmenetet.
A Szent Jobb a Szent István-bazilika előtt, 1985
Fortepan / Szalay Zoltán
Kiemelt fotó: Andrássy út az Operaház előtt, szemben Hajós utca, jobbra a Drechsler palota. Szent Imre év, Szent Jobb körmenet 1930. augusztus 20-án. Fortepan
