Aki elég közel volt – válogatás Kondor László haditudósító felvételeiből

Szöveg: Kéri Gáspár

Több százra tehető azon magyarok száma, akik a diaszpóra tagjaként vagy friss emigránsként az amerikai hadsereg kötelékében teljesítettek szolgálatot a vietnámi háborúban. Köztük volt Kondor László is. Az egykori haditudósító fotográfus képeinek közös jellemzője a mély humanizmus.

Mélységi felderítők mentőakciója 1969–70

A nyár végén bejárta a világot a hír, hogy hetvennyolc éves korában elhunyt a vietnámi háborút jelképerejű fotográfiákon megörökítő Tim Page. Alakja számos okból már életében legendává vált, és ő volt az is, aki megihlette Francis Ford Coppolát: a rendező róla mintázta az 1979-es Apokalipszis most Dennis Hopper alakította drogfüggő fotósát. Halálának híre azonnal eszembe juttatta a Magyarországról elszármazott Kondor Lászlót, akinek a vietnámi háborúban készült felvételeit először a budapesti Kolta Galériában láttam közvetlenül a covidjárvány berobbanása előtt. Képeinek világa, személyisége rögtön megfogott, és már azon a január esti kiállítás­megnyitón arra gondoltam, hogy az életművét nem csak az itthoni közönséggel, a szakmával is meg kell ismertetni.

Rizscséplés
1969–70

Együtt a helyiekkel. Quang Tín tartomány
1969–70

Területmegtisztítási akció. QuAng Tín tartomány
1969
Erre a fényképre Kondor László egyfajta önarcképként tekint: a rémült kisfiúban a magyarországi bombázásokat a pincében átvészelő, súlyosan traumatizált, tébécés önmagát látja

Bunkerkutyus
1969–70

Gordon kapitány jelez a helikopternek
1970

Elfogott vietkong vezető
1970

Az alapvetően háborúellenes Kondor László Vietnámban készült képei – köztük jó néhány a civil lakosság szenvedéseit dokumentálta – igazi humanizmusról vallanak, és ez az érzékenység nyilvánvalóan nem független a gyermek- és kamaszkorában Magyarországon átélt háborús traumáktól sem. Hadosztálya fotósaként a legkülönbözőbb harci cselekmények résztvevője és szemtanúja volt, és ugyanúgy dokumentálta a pihenés, a szabadság békésebb pillanatait is. A hadműveletek során a bajtársairól készült szuggesztív felvételei a nagy előd, Robert Capa igazát bizonyítják, miszerint „ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. Kondor László esetében ez biztosan nem így volt, hiszen a frontvonalban és a hátországban is megtapasztalta az élet mulandóságát. Sok bajtársával ellentétben épségben visszatért a dzsungelből, ahol egy, az aktuális harci cselekmények utáni gyűjtőponton felállított csillagos-sávos lobogó láttán érezte meg, hogy maga is amerikaivá vált. Majd a chicagói polgármesteri hivatal fotósaként évtizedeken át fényképezte nemcsak a városvezetőt és a reprezentatív eseményeket, de az odalátogató hírességeket is, illetve azokat a nagy léptékű ingatlanberuházásokat, amelyek kapcsán épületfotósként is bizonyította képi érzékenységét. Életműve csak arra vár, hogy elfoglalja megfelelő helyét az egyetemes és a magyar fotográfia történetében.

 

A Kondor Lászlóval készült életútinterjúnk a 118. oldalon olvasható.

Hasonló tartalmak

Ahonnan mindenki hazaviheti a saját székelykapuját – így újít a Néprajzi Múzeum

Hol vannak már a tárlók? Azért még akad belőlük. De egy modern múzeum megfoghatóvá teszi az élményt, arra a biztatja a látogatót, teremtsen kapcsolatot a tárggyal, stílussal, korral. Keressen, válasszon és alkosson. A Néprajzi Múzeum interaktív eszközei sok és sokféle lehetőséget kínálnak, hogy bevonódjunk a kiállítások világába.

Ha eljön a szuperintelligencia kora, senki sem tudja, mi következik

Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő. Egy Ózd melletti kistelepülésen, Borsodszentgyörgyön él és dolgozik. Őszintén hisz abban, hogy a tudásalapú munka visszahozhatja a fiatal generációkat ebbe a térségbe. A legmodernebb digitális technológiákról, a mesterséges intelligencia hatásairól és a vele kapcsolatos félelmekről is beszélgettünk. 

Az elkötelezett közösségépítőkön áll vagy bukik az amerikás magyarok jövője

Az amerikai magyarság története nem lezárt fejezet, hanem folyamatos változás és alakulás, amelyben az asszimiláció elkerülhetetlen, de lassítható – vallja Antal-Ferencz Ildikó újságíró, aki több mint százhúsz életútinterjút és közel száz riportot készített a tengerentúlon. Magyarnak lenni Amerikában könyvsorozatából készült válogatáskötetéről beszélgettünk a szerzővel.

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!