Tüdős Klára férje, az államtitkár majd miniszter Zsindely Ferenc villájuk madáretetőjébe rejtette a naplóját, onnan kedves tanítványa vécétartályába került. Utána évtizedekig „álnéven” lapult a Sárospataki Református Kollégium Kézirattárában. De már olvasható – hiteles és izgalmas kordokumentum 1941–46-ból.
Elsősorban a ló miatt lett csikós, de nemcsak akkor tartja magát annak, amikor megérkezik a munkába, kiszáll az autóból és felül a lovára, Daliásra, hanem mindig. Nem munka ez, létforma, helyesbít. Ifjabb Kosina Péter, a Mátai Ménes számadó csikósa felelősségről, bizalomról és kihívásokról mesélt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
A település és környéke tökéletes célpont az egynapos kirándulásra, gyors kiszakadásra vágyóknak, de épp ennyire alkalmas helyszín a nyugodt elvonuláshoz, a csillagtúrázós kikapcsolódáshoz és a bekuckózós hosszú hétvégéhez is.
Kémtörténetek, nagy példányban elkelt kalandregények fűződnek Berkesi András nevéhez. Nem mellesleg durva vallatások, emberek megkínzása és ártatlanok szenvedése a Gulagon. Egy élethazugság története.
A Møbee kártyajáték matematikai háttere összetett, de játszani vele annál egyszerűbb – nem véletlen, hogy a magyar innováció lassan, de biztosan meghódítja a világot. Megalkotójával, Ruff Jánossal beszélgettünk.
A Szőnyi-ház mögötti dombokon, elhagyatott gyerektábor faházai között termetes téglaépítmény áll. Egy hattagú művészcsapat, a CriminalCraft által épített fatüzelésű kerámiaégető kemence, melynek gyomrából megismételhetetlen, a természeti erők által mintázott tárgyak kerülnek ki.
Végh Attila Halálcsillag című könyve bebizonyítja, hogy igenis van létjogosultsága a filozófiának és azt is, hogy a világra és az emberre vonatkozó alapkérdések változatlanok, ma is ugyanúgy érvényesek, mint évezredekkel ezelőtt.
Kertész József erdész, túravezető a szentendrei Skanzen területén vezette körbe a PajtaKult stábját, miközben pajtákról, építészetükről, régi hagyományokról és rejtett értékekről mesélt.
A különböző veszteségek feldogozására nyújt gyógyírt az Árnyak kertje című új antológia-kötet, amely a szépirodalom eszközél próbál támaszt nyújtani a gyászfeldolgozásban.
Nem mindennapi élet, nem mindennapi filmek. A március 6-án elhunyt rendező a saját traumáiból épített várat, a szakma a kezdetektől fogva elismerte, és a pályája végén a nagyközönség szeretetét is elnyerte.
Wéber Anikó kiskamaszoknak szóló regényeiben megmutatja, hogy mit éreznek a kortársbántalmazást elszenvedő áldozatok, miért válik valaki bántalmazóvá, és mitől félnek a szemlélők.
Szőnyi Istvánnak a hegyoldalra meredeken felfutó zebegényi kertjét bárki bejárhatja, aki betér az emlékmúzeum udvarába. A lépcsőn fölfelé kaptató látogató jól teszi, ha időről időre megáll a lombokon átszűrődő napfényben, és engedi, hogy a képzelet játéka visszarepítse az 1930-as évekbe, amikor a fiatal, de már beérkezett Szőnyi állt ugyanitt, hogy összehunyorított szemmel ráleljen a tájnak arra a képkivágására, amelyet majd festménnyé lényegíthet át.
Tizennégytől akárhány éves korig alkotnak a művészek a zebegényi festőművész nevét viselő képzőművészeti szabadiskolában. A cél nem a tökéletes rajztudás, hanem hogy sikerüljön átfordítani valamit a lelkekben. Meglestük az 57. évfolyamot.
Londonban rejtőzködött az a sosem látott 1862-es magyar fényképanyag, amelyen ükanyáink, ükapáink néznek velünk farkasszemet. A Néprajzi Múzeumban most a Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállításon szinte az 1862-es londoni világkiállításra készített fotótörténeti kincs egésze megtekinthető szeptember 15-ig.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
Sidlovics Gábor másként képzelte el a zenekar jövőjét, de a tavaszi turnéállomásokon még az eredeti felállásban lépnek színpadra.
Rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Takáts Tamás mondja el, mit jelent neki a Beatles It Won’t Be Long című száma.
