Szári Norbert újjászületett pajtájában fogadta a PajtaKult stábját, és arról mesélt, hogy tanárként, vőfélyként, harcművészként és pajtatulajdonosként hogyan fonódnak össze a különböző hivatásai egymással és a néphagyomány éltetésével.
Jonas Kaufmann, Césária Évora, a Muzsikás, a berlini filharmonikusok, kórus Cambridge-ből. Öt epizód a huszadik születésnapját ünneplő Művészetek Palotája történetéből. Világszínvonal a Duna partján, hatvannégyezer négyzetméteren.
Átfogó tárlat nyílik a Műcsarnokban arról, miként reflektálnak kortárs művészek a minden korszakban felmerülő kérdésre, a Vanitas-olvasatok című kiállítás március 21. és április 27. között tekinthető meg.
A különböző korokban egészen másként ábrázolták a történelmi eseményeket. A frissebb produkciók a hősmítosz építésére vagy a realitásra koncentráltak, a rendszerváltás előtt pedig a szocializmus kritikájába csomagolták bele március 15-öt és annak utóéletét.
Rátóti Zoltán nem hisz a kerek számokban, ezért a 64. születésnapját ünnepli meg, egy bensőséges koncerttel varázsolja el a közönséget a Klebelsberg Kastély Szalonjában március 17-én.
Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című filmje elnyerte a Montréal Nemzetközi Gyerekfilm Fesztivál fődíját.
Degré Alajos fontos alakja volt az 1840-es évek magyarországi kulturális és politikai életének is. Személyes élményekkel teli, Visszaemlékezéseim című művében a történelmi márciusi napok elevenné válnak számunkra.
Láthatósági kampányt indított egy alapítvány a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családokért. Lettner Kriszta fotósorozata egy ilyen család életét tárja elénk. A Fordított világok egy olyan anya valóságáról szól, akinek két fia is ritka betegséggel él. A kampány célja megtörni az ilyen családok elszigeteltségét.
A Vígszínház majd a Nemzeti Színház művészének nevét színházterem, diákkör, versmondó verseny és rangos díj őrzi. Emlékét pedig mindannyian, akik valaha láttuk színpadon.
Közel negyven percig szondázott a magyar Puli „vízszimatolója” az égitesten.
Hogyan került a Kapcsos könyv Arany Jánoshoz? Petőfi valóban gyalog vitte fel Kecskemétről egészen a pesti Akadémiáig Jókai első jelentősebb művét? Milyen asztalnál dolgozott Vörösmarty? A Magyar Tudományos Akadémia bicentenáriumi kiállításának különlegességeiről Babus Antal irodalomtörténésszel, az MTA Könyvtár és Információs Központ Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.
Hogy lesz spontán művészetterápiából nemzetközi fotóprojekt? A kiskunfélegyházi Mezősi Ágnes Amerikában és Európában A brutalistában is megidézett Breuer Marcell életművét örökíti meg.
Egyszer volt, színház volt… címmel nyílik meg Katkó Tamás fotóművész kiállítása a Műcsarnokban.
A forradalom és szabadságharc időszakában szép számmal találunk etnikai villongásokat. A közoktatásban az erdélyi eseményeket jobban ki szokták emelni, a Délvidékről azonban gyakran elfeledkeznek. Holott 1848–49 egyik legvéresebb hadszínteréről van szó, ahol sokszor nem is lehet tudni, ki a barát és ki az ellenség. Hősöket pedig alig-alig lehet találni az itt folyó harcokban.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be. Ezúttal a szürke marhák után eredtünk.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „lidérce van” szólás jelentésének jártunk utána.
A 25 milliárdos költségvetés minden fillérje visszaköszön a tévéképernyőn. A legszélesebb közönség megszólításáért, illetve a nemzetközi forgalmazás miatt az alkotók persze kompromisszumokra kényszerültek, de ezek nem feltétlenül váltak a TV2-n futó sorozat hátrányára.
