A vándorcirkuszos gyermekévek után a sokak által elképzelhetetlen nyugati aranykorban találta magát, ahonnan mégis hazavágyott. Megismételhetetlen pillanatokról, küzdelmekről, André Kertész képekről és a cirkusz változásáról beszélgettünk Zsilák Györggyel.
Mátyásföld nevét valószínűleg kevesen ismerik a világon, de az itt fejlesztett gyártmányok Madagaszkártól Kanadáig, Hawaiitól Kínáig emberek millióit szállították. Kilátogattunk az egyik volt Ikarus-telepre nosztalgiázni és megnézni, hogy áll most a magyar városibusz-gyártás.
Söptei Eszter textilművész megmutatja: egy műalkotásnak konkrét, hétköznapi funkciója is lehet. Hangelnyelő szöveteire az egyéni megrendeléseken túl egyre több iroda is igényt tart.
A technikai bravúrjairól, mély gondolatiságáról és határozott iróniájáról ismert grafikusművész munkáiból a Műcsarnokban nyílt válogatás.
Regős Mátyás ifjúsági kisregényének számtalan rétegéből a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban.
Wirth Imre legutóbbi verseskötetében tökélyre fejleszti az utóbbi száz év bejáratott motívumainak és stiláris fordulatainak szétfeszítését.
A gyerekkor belesimulás a létbe, utána viszont elkezdjük kívülről látni magunkat, és az idő is megkezdi pusztítását. Az író-költő nem tehet mást: újraalkotja a létezését megalapozó élményeket, tereket, tájakat. Wirth Imrével az általa megélt és teremtett világokban tettünk utazást.
A traumakutató új könyvében egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, ezzel segítve a fiatal olvasókat a mélyben gyökerező családi titkok, örökbe kapott jó és rossz minták felismerésében és helyes kezelésében.
A Hamvas Béla kiskönyvtár új köteteje az író egyik legradikálisabb magyar tárgyú írása.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára minden magyar állampolgárnak ingyenesen elérhetővé teszi a róla, családjáról és a közszereplőkről készült, 1990 előtti titkosszolgálati dokumentumokat. Cseh Gergő Bendegúz főigazgatóval a dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos tévhitekről beszélgettünk.
A színész mulandó önmagából formál műalkotást. Hogyan lehetne abból múzeumi tárgyat csinálni?
Peták István számára nincs nagyobb dolog annál, hogy az élet mint felfoghatatlan csoda az emberi tudás által megmenthető. A kutató orvos a rák legyőzése mellett azért is harcol, hogy minél többen megértsék: a tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni.
Schiff Mónika a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége vakvezetőkutya-kiképző központjának vezetője és Mayer Mónika, aki tapasztalt gazdaként segíti az igénylőket abban, hogy hogyan készülhetnek fel a kutyás életre, az igazi kutyahűségről és emberhűségről mesélt.
Szatmári Liza Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő 1951 óta a Vígszínház társulati tagja, több mint hetven szerepet játszott el a színházban.
A Házasság hete rendezvénysorozat alkalmából korábbi interjúalanyaink gondolatait osztjuk meg az olvasókkal. Elsőként Makovsky Miklós és Makovsky Király Zsuzsanna, a KétIgen Alapítvány mentorpárjának történetét.
Marton Zsolt püspöki hivatásában választott jelmondatát – hűséges az Isten – napról napra megéli.
A Néprajzi Múzeum új épülete maga a jövő felé megnyíló jelen, bátor elszakadás a múlt diktálta megoldásoktól, odabent azonban az őrzők, a múlt értékeinek megtartói dolgoznak majd azon, hogy találkozhassunk az elődök fölhalmozta értékekkel.
Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz.
