Turi Gábor újságíró-diplomata a hetvenes évek elején szeretett bele a nyugati életérzést megtestesítő jazzbe, azóta pedig a műfaj egyik hazai szaktekintélye lett.

Amikor műfordítást olvasunk, a szöveg eredeti nyelvének idegensége és a magyarul megszólaló mű anyanyelvünk biztosította ismerőssége között ingázik a befogadói tapasztalatunk.

Patat Bence szinte az összes skandináv nyelvben ugyanolyan járatos, számos északi író, így a Harcom sorozattal világhírt szerző Karl Ove Knausgård, illetve Jón Kalman Stefánsson műveit is ő ültette át magyarra.

Régóta ismert dolog, hogy a fordítás nem egyszerűen nyelvek között munkálkodik, tükrözi vagy viszi át egyiket a másikra (jelentésben, hangzásban, hangulatban stb.), hanem a kultúrák között is párbeszédet teremt.

Mi a jó fordítás titka? A fordító ugyanúgy szerzője egy műnek,
mint az író? A szakma kulisszatitkairól Adamik Lajost kérdeztük.

Nyolcvanéves lett Váli Dezső, a kortárs magyar festészet sajátos hangvételű alkotója.

Valódi értékmentést végez a Highlights of Hungary címmel elismert fotográfus Mohos Zsófia azzal, hogy évek óta dokumentálja a Palócföld hamisítatlan atmoszféráját és azt az archaikus világot, amely lassanként talán csak fotókon él tovább.

Az utóbbi években többek között Márai Sándor, Szabó Magda és Szerb Antal művei arattak sikert külföldön. Amint cikkünk is bizonyítja, a magyar nyelv és irodalom iránti érdeklődés nem új keletű.