A természet szerelmese, az Etyek– Budai borvidék csodálója. Szijjártó Előd sikeres fiatal borász, ennek oka pedig abban keresendő, hogy a popularitás hajszolása helyett úgy döntött, inkább a piacot igazítja saját magához.
Indiában letelepült festőnők, Oscar Wilde közeli barátja, a maorik elleni harcokban szerepet vállaló ’48-as honvéd százados: a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány különös, ismertebb és kevésbé ismert magyar sorsot.
Zene és kép, dallam és vonal, ének és betű: a zánkai Kisbirtok Kultbázis egész nyáron átívelő összművészeti projektje a végéhez közeledik, szeptember 23-án egy improvizációs nagykoncerttel zárul a programsorozat.
A tett halála az okoskodás – ezt mondta Lucifer, aki Madáchtól jobbnál jobb mondatokat kapott. Száznegyven esztendeje tartották Az ember tragédiája ősbemutatóját, erre emlékezünk számok, nevek és szállóigék segítségével.
Milyen népszokások kapcsolódnak a csillagászati ősz kezdetéhez, a mind rövidebbé és hűvösebbé váló nappalok időszakához?
Milyen összefüggéseket talált a népi hit a szent fordulatokban és jelképekben gazdag legendája és az őszi búza vetésének kezdetére figyelmeztető fordulónap között?
A diszfunkcionális családban felnövő gyerekek szerepeket vesznek fel a túléléshez. Mik ezek a szerepek, hogyan lehet felnőttként kilépni belőlük, illetve milyen megküzdési módszerek segítenek abban, hogy a gyerekkori traumák mind kevésbé maradjanak a személyiség meghatározó részei? Kovács András Pétert kérdeztük.
A zánkai Kisbirtok Kultbázis tökéletes példája annak, hogy lelkesedéssel és kitartással hogyan lehet megmenteni és új tartalommal megtölteni egy pusztulásra ítélt helyet. Az épületegyüttesben a PajtaKult stábja is járt, így nekik köszönhetően most bepillanthatunk a csodásan felújított terekbe.
Mit jelent az, hogy valaki hasadékkal született? Hogyan lehet az érintett gyermekeket és szüleiket érzelmileg támogatni, valamint mekkora szerepe van a tudás- és a tapasztalatmegosztásnak? A sorstársak közösségét összefogó Hasadékon Átsegítő Egyesület elnökét, Rákász-Losonczy Juditot kérdeztük.
A teljesség igénye nélkül szedtünk hét pontba néhány érdekességet az ország egyik legtitokzatosabb vidékéről.
A Néprajzi Múzeum kiállításának középpontjában Erdős Kamill etnográfus, nyelvész fotói, valamint a kevésbé kutatott kézirataiból, hangfelvételeiből kibontakozó történetei állnak.
Sirokai Mátyás a kötet valamennyi mondatát Bartók Imre regénytrilógiájából kölcsönözte.
Az így létrejött verskollázsok arra is ráirányítják a figyelmet, ahogy egy költemény megszületik.
Hammerstein Judit új könyvében számba veszi a múlt század húszas, harmincas éveiben a Szovjetunióban megforduló magyar utazók szövegeit, s érdekesebbnél érdekesebb történeteket.
Az egyik leggyakoribb helyesírási hiba a toldalékok kötőjeles kapcsolása. A toldalékolás szabályának alapelve logikus, a megfogalmazása viszont ködös – bizonyára ez is hozzájárul a káoszhoz.
M S mester 1506-ban készült festményén Mária látogatása látható Erzsébetnél. A kép a világ legnagyobb múzeumainak is büszkesége lehetne.
Ha létezik örömzene, akkor miért ne létezhetne örömirodalom is? Ahogy az olvasó beleereszkedik Nádasdy Ádám új kötetébe, éppen ilyen örömirodalomba csöppen.
A neves műfordító nem a szokásos értelmiségi életet élte. Napközben a kiadóban ült, este cigányzenészek mellett üzemi bálokon zongorázott, és az újpesti alvilágot járta. A kommunizmus valóságából csak lefelé nyílt kiút?
Tizenhárom hévízi séf évekkel ezelőtt rájött arra, hogy milyen sok dologban tudják egymást segíteni. Örömfőznek, szakmai támogatást nyújtanak, és mindent megtesznek azért, hogy a fiatalok számára újból vonzóvá váljon a szakma. Farkas Bálinttal, az egyesület ötletgazdájával beszélgettünk.
