Ha nem narancssárga-fehér furgonjából árulja az őrségi piacokon a sajtot, akkor Nagyrákos életét szervezi. Immár huszonöt éve. Baksa Eszter vallja: „a jó élet azz, hogy együtt van a család, azt végzem, amit örökül kaptam és nem adtam el a szüleim földjét.”
Októberben jelent meg Mészöly Ágnes legújabb kötete, a tizenhárom felnőtteknek szóló mesét tartalmazó Nap aranya, Hold ezüstje. A nem mindennapi történetek apropóján az író-konduktorral Viive Noor képeinek elképesztő hatásáról, az imposztorszindrómáról és az íróvá válás rögös belső útjáról is beszélgettünk.
Brassai Dóra és U. Nagy Gábor külön utakon érkeztek, de együtt találtak közös otthonra az Őrség közvetlen szomszédságában – elmesélik, hogy élik meg a környezet által kínált lehetőségeket és szabadságot.
Míg más játszótereken és grundokon, a szalafői Horváth Csaba gyertyánosok, tölgyesek és bükkösök sűrűjében barangolva töltötte gyerekkora végtelennek tűnő napjait.
Magyarországon minden tizedik szülés koraszülés. Több százezer család hordozza azt a traumát, amit a koraszülés jelent. A Koraszülöttekért Országos Egyesület szárnyai alatt, Tollár Mónika rendezésében tavaly hiánypótló színházi előadás született: A padon – apa születik három apa valós történetén keresztül mutatja meg, mit is jelent ilyen módon családdá lenni. A darab díszelőadása november 17-én, a koraszülöttek világnapján lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
Márai Sándor emigrációja elsősorban egy magatartás emigrációja volt. Amit őrizni és ábrázolni akart, azt nemcsak Magyarországon nem találta, de Európában, Amerikában sem.
Cs. Szabó László, Makkai Ádám, Agota Kristof vagy Terezia Mora: milyen nehézségekkel néztek, néznek szembe a külföldön élő és alkotó magyar írók?
Az amerikai magyar emigránsok jellemzően az unió zászlaja alatt vonultak háborúba, így Kossuth Lajos unokaöccsei is, akik fekete ezredek élén tüntették ki magukat.
A francia hadseregben ma is két huszárezred szolgál, elevenen őrizve a magyar eredetükre utaló hagyományaikat. A franciaországi magyar katonai emigrációról könyvet író történésszel, Tóth Ferenccel beszélgettünk.
Vaclav Nyizsinszkij a Pulszky család sarjával, Romolával kötött házasságot, aki odaadóan ápolta a súlyos skizofréniával küzdő táncművészt.
Egyedi hangulat, táncra csábító zenék, fények, füst és önfeledt mulatozás. Ezt ígéri a Fonó táncházi sorozata, az Ígjen a falu! A november 17-ei eseménnyel kapcsolatban az egyik szervezővel, Kupec Zsolt táncossal beszélgettünk.
A Belgiumból közel negyven év után hazatért világhírű hegedűvirtuóz ma is egyre azt keresi, hogyan tudja tágítani művészete határait.
Az ’56-os kivándorlók „inkubátorában” nevelkedett Pigniczky Réka dokumentumfilmjeiben nehéz identitáskérdéseket mutat be.
Az ’56-os emigráns Spiry Zsuzsannával a brazíliai magyar közösségről és kutatásainak tárgyáról, a Brazíliában széles körben ismert magyar filoszról, Rónai Pálról beszélgettünk.
A kilencvenes években induló hazai képzőművész-nemzedék kibontakozását járja körül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, a TechnoCool, mely nemcsak a friss és pezsgő művészeti életről, de a korszakról is szemléletes képet fest.
Lakos Nóra író-rendező Véletlenül írtam egy könyvet című családi filmje azt is megmutatja, hogyan segíthet az írás feldolgozni a gyerekkori veszteségeket.
Sőnfeld Mátyás zeneterapeuta régi álma valósult meg XiloFun nevű zenés társasjátéka a Magyar Zene Házától kapott különdíjával. A zeneterapeuta játéka a xilofon és a színes kotta ötvözete, amely igazi családi társasjátékként minden korosztályt magával ragad.
Okos a fiú, legyen belőle jogász – gondolta az apja. Na de hogy szerzetes?! Ezért taníttattuk? Szerzetes, tudós, gondolkodó, a kereszténység nagy alakja, a reformáció elindítója, férj és családapa. Luther Mártonra emlékezünk.
