Minél több fület megmenteni – hallásvédelmi aktivistákkal beszélgettünk
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
A tizenhat nyelven beszélő Lomb Kató a tolmácsszakma kiválósága volt, nyelvtanulási módszerét ma is érdemes megismerni.
Székely Beáta Piliscséven él, a helyi virágbolt tulajdonosa. Aki ismeri, tudja, hogy céljait tűzön-vízen át megpróbálja elérni, nem hátrál meg. Így van a túrázással is: tavaly év végén megjárta a Himalája alaptáborát. Az útról beszélgettünk, amelyet nehéz megközelíteni, és ha odaérsz, nehezen is enged el.
Nevét sokan a Planina borok kapcsán ismerik, de mi most nem a borai, hanem a hangszerei miatt érkeztünk. A mohácsi Horváth Zoltán tamburán játszik, tamburákat készít. Műhelyében a szenvedélyes alkotó személyes motivációjáról beszélgettünk.
Jó húsz évvel megelőzte a korát, majd húsz évet várt, hogy itthon is orvosdoktorrá avassák. Ötvenévesen. Hugonnai Vilma sokakért hozott áldozatot, amikor elsőrendű életfeladata, a családja mellett megharcolt a hivatásáért.
„Az igazi művész az, aki megismeri önmagát – és ez az életben nagy feladat” – mondja Farkas Gábor. A Liszt-díjas zongoraművészt, nemzetközi zongoraversenyek győztesét a Cziffra György-fesztiválról, február 14-ei szólóestjéről, további koncertjeiről, valamint arról kérdeztük, hogy másképp kell-e oktatni a japán diákokat, mint a magyarokat.
Lakatos László fazekas népi iparművész negyven éve van a pályán, és egyike az utolsó mohácsi mestereknek, akik még ismerik a fekete kerámia titkát, amelyet velünk is megosztott.
Azt mondják, aki Mohácson nem tamburázik, az táncol, és fordítva. Itt ugyanis „vér szerint” öröklődik a zene szeretete. Erről pedig kevesen tudnának úgy mesélni, mint Versendi Kovács József, minden tamburás példaképe, aki hatvan éve zenél, harminc éve tanít, és legszívesebben sosem hagyná abba.
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Hat nő, hat alkotó. Tárgyak, hangulatok, információk. A Szecesszió, art deco, népművészet – Női lélek, népi formák című új kiállítás a két világháború közti Magyarországra visz el minket, Székelyföldtől az Ormánságig mindenhová.
Mohács karakterét évszázadok óta formáló déli szláv népcsoport tagjai, a sokácok nem hagyják veszni örökségüket, és olyan eseményekkel színesítik Mohács életét, mint a dunai mosás vagy a bütykösharisnya-készítés. Filákovity Dalmával, a Sokac Ház tárlatvezetőjével beszélgettünk.
Négy generáció őrzi felmenői vonásait és faragja fába saját karakterét. A mohácsi műhely falán függő maszkkollekció valamiféleképpen a Hafner család arcképcsarnoka is. Az egyik leghíresebb maszkfaragó, Kalkán Mátyás leszármazottaival beszélgettünk.
Az igazi busó nem veszi le a maszkot. De mindegy is, ki van a gúnya mögött. A busójárás ugyanis nem jelmezes felvonulás, hanem „pokláde”, azaz valódi átváltozás. Négy álarc, négy karakter, négy különböző történet, amit egy város és egy szenvedély örökre összeköt.
Noha a busójárás 2012 óta hungarikum, ami akkor és ott Mohácson történik, annyira kívül esik a hétköznapok valóságán, hogy abban, akinek szerepel a bakancslistáján, hogy egyszer élőben lássa a menetet, jogosan vetődhetnek fel kérdések. Ezeket igyekszünk megválaszolni.
A leghosszabb gyalogoshidak között lesz a világon a sátoraljaújhelyi függőhíd. Nyolcvan méterrel a talajszint fölött lebeg majd, 700 méter hosszan elnyúlva a Sátoros-hegyek csúcsai között. Ezért is érdemes lesz ezután a zempléni városban tölteni néhány napot.
Amália Putti ma ambíciózus nőnek számítana, száz éve azonban még drága ára volt a nőknek szánt sors elleni lázadásnak. Mellőzött, magányos színésznőként belehalt egy csirkecsontba. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
1944-ben a világháború valósága betört a hátországba. A mindennapossá váló bombatámadások nemcsak tragédiákat, de filmbe illően abszurd jeleneteket is hoztak: mint amikor tanyák lakói puskát ragadva indultak a lelőtt repülőkből kiugrott nyugati pilóták felkutatására.
Élet és étel a kastélyban, az emigrációban, csupa történet és recept. Az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak nemcsak a történelmet alakították, de a gasztronómiát is gyarapították. Károlyi György és felesége, Angelica ma új értelmet ad a patinás épületnek.