
A festőfejedelem – 180 éve született Munkácsy Mihály
Nézz a kép mögé! sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Műteremben Munkácsy Mihálytól.

Nézz a kép mögé! sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Műteremben Munkácsy Mihálytól.

Külvárosi bokszedző és ortodox zsidó fia egy váratlan haláleset után próbálnak közös nevezőre jutni: Breier Ádám első filmje az elmúlt évek egyik legjobb magyar vígjátéka.

Másfél évtizede járja fényképezőgéppel Palócföldet, így lett lassan a mikszáthi Görbeország krónikása Mohos Zsófia. Tavaly év végén jelent meg Lélekjelenlét című albuma, és most kiállításba is rendezte legutóbbi dokumentarista projektjének képeit. Palócok északon és délen a Kolta Galériában. Ajánló.

Február 9-én nyílt meg a Petri György költői világát rendhagyó módon bemutató Gazdátlan tényrakások – Petri-tér a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi étteremben. A Petri-tér koncepciójáról az egyik kurátort, Szilágyi Juditot kérdeztük.

Világhírű spirituális tanítás, angyali üzenet, négy barát, két szövetséges alkotó. És a második világháború okozta tragédiák sora. Mallász Gitta Világ Igaza címmel elismert magyar grafikus, plakát- és jelmeztervező egészen különleges életét mutatjuk be. Alkotásaival a Hagyományok Háza új kiállításán találkozhatunk.

A hamvazószerdával kezdődő nagyböjti időszakban a katolikus hívek számára tilos volt a húsételek fogyasztása. Ekkor főleg nyers vagy aszalt gyümölcsöket, különféle főtt tésztákat, leveseket, főzelékféléket vagy tört ételeket és lepényeket fogyasztottak a falusi emberek. Kibírták, sőt még az egészségüknek is jót tett.

Irodalmunkban meglepően sok szöveg témája az evés és az étel – e témák azonban nemcsak étkezések leírására vagy receptek bemutatására adnak lehetőséget, hanem a bennük rejlő jelképek használatára is. A Nyelv babérral – Magyar gasztroirodalom kötet szerkesztőjét, Szilágyi Juditot kérdeztük.

Traumákról beszélni divat, tenni a feloldásukért pedig felnőttség. A titok súlya nehezebb, mint a kimondott borzalomé; sebei mindenkinek vannak, a váltás, a változás pedig nem varázsütésre következik be. Balikó Eszter orvos-mentálhigiénés szakemberrel, családterapeutával nem csak ezekre jutottunk. Megnéztük azt is, hányadán állunk a házassággal. Interjú.

Február 14-e Szent Bálint emléknapja. Hogyan vált a vértanú püspök a szerelmesek védőszentjévé, és milyen szokások kötődnek a napjához a magyar néphagyományban?

Makovecz Imrével Zalában, Törőcsik Marival Egerben, Karikó Katalinnal Kisújszálláson. Hollós László huszonöt éve szegődik útitársául ismert és értékes embereknek, elkísérve őket életük fontos helyszíneire. Copfba fogott ősz haj, figyelő tekintet – erről ismerjük meg a képernyőn.

Itt „meg nem mondanád, hogy folyton a halál mezsgyéjén járunk”. Nem halálosztály, és nem elfekvő. Másfajta idő. A kórházlelkésznek olyan ajtók is megnyílnak, amelyek másnak nem. Végstádium és surlófény. Donát testvérrel a Korányi hospice-osztályán.

Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?

Nyíregyházi Ervint, a 20. század egyik legkülönösebb zongoraművészét, a Liszt-féle romantikus játékstílus talán utolsó képviselőjét kétszer fedezték fel: egyszer, amikor még alig négyéves volt, egyszer pedig már hetvenen is túl. Mi húzta őt mégis a kudarc felé?

Nem a tenger hullámzása, nem a szél zúgása a hegyormokon, hanem a jégkrémmel és fagyasztott pizzával teletömött hűtőpult ajándékozott meg egy földöntúli szépségű zajjal – írja tárcájában Győrffy Ákos.

A hang, a zene legális tudatmódosítás mellékhatások nélkül – mondja Rimóczi István, a hangkeltő eszközök építésével és a rajtuk való hangszeres játékkal kísérletező kollektíva, a Bélaműhely egyik alapítója.

A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.

Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.

Nem volt egyszerű folyamat, amíg megszületett a magyar szinkron, de ragyogó filmmagyarítások készültek hosszú évtizedeken át, hála a fordítók, a színészek és a szinkronrendezők gondos munkájának.