Egykor a Baár–Madas leánygimnázium növendéke volt, sikeres felmenőkkel rendelkező igazi úrilány. De jött a háború, a menekülés, a bujkálás, az emigráció. És jött egy új fejezet a Temze partján, Londonban.
Lendülete és kitartása már fiatalon a mohácsi szolgálatparancsnoki posztra és a katasztrófavédelem elit egységébe, a Hunor mentőszervezetbe juttatta. Berényi Imre tűzoltó főhadnagyot a távolság, a magasság és a mélység sem akadályozza meg abban, hogy a bajbajutottak segítségére siessen.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
Szegény tabáni szerb családba született, rőfössegédként kezdte, majd Budapest egyik legnevesebb áruházát hozta létre. A Horthy-korban ő volt a keresztény középosztály apostola, a jobboldal legnagyobb mecénása s az ország egyik leggazdagabb embere. Hogyan tört fel Kovacsevics (avagy későbbi, magyarosított nevén: Nagykovácsy) Milenkó? Cikksorozatunk első része.
Korán árván maradt, majd tizenegy évesen férjhez adták apai ágon féltestvéréhez. A szép vagyont öröklő Esterházy lány, Orsolya korai haláláig gyermekeket szült, nevelt és temetett. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
Egykor selyemnagyhatalom voltunk, az iparág egyik fontos gyártóüzeme Mohácson volt. Ma lagzik, családi és baráti ünnepek helyszíne a szépséges épület. Indul a selyemtörténet.
Szubjektív helytörténeti séta Csonka-Takács Eszter muzeológussal.
Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.
Hogyan lehet nemcsak felkelteni a gimnazista korosztály érdeklődését a történelem iránt, de megértetni a gyerekekkel, fontos, hogy a történelmi múlt mindenkinek az élete részévé váljon? Grynaeus András történelemtanárt kérdeztük.
Január 23-án nyílik Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész kiállítása a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban.
A természetvédelemmel foglalkozó országos szervezetek minden évben megválasztják az adott esztendő élőlényeit. Cikkünkben összegyűjtöttük, mi lett 2024 emlőse, hüllője, madara, hala, rovara, lepkéje, vadvirága, fája és gombája.
Ötszáz év házasság- és nőtörténete, gyönyörű ruhák, beszédes tárgyak és családi emlékek, de főleg történetek. Ötven egybehangzó igen mögöttes tartománya. Legalább ötdimenziósra kerekedett a Magyar Nemzeti Múzeum monstre kiállítása, a Magyar Menyasszony. Ajánlónk.
Életének kilencvenkettedik esztendejében elhunyt Grétsy László nyelvész, tanár, akadémikus, anyanyelvünk őrzője és egyik legalaposabb ismerője.
Mi az a vincézés? Miről jósoltak vincevesszővel? Miért tartottak Vince napján jelképes metszést a szőlőművesek? Hogyan vált az ókeresztény vértanúból a bor és a vincellérek védőszentje?
Kétszáz lelkes falu a Mecsek keleti lejtőin, olyan utcaképpel, amilyen nem sok van az országban. Különös története van annak, hogy Fekeden az évszázados sváb házakból ilyen sok egymás mellett megmaradt.
A MÁV szignálját a szecesszió mestere, Komor Marcell unokája szerezte. Ez csak egy érdekesség a hangokkal foglalkozó összeállításunkból.
A címben megfogalmazott kérdés látszólag magában rejti a választ, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Bertók Gábor régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület elnöke mondja el, miért.
Szent Margitot édesapja már születése előtt Istennek ajánlotta, hogy országa megmenekülhessen a tatárjárástól. A fiatal lány felnőve saját szándékából is újra és újra megerősítette e felajánlást.
