Ezért épült engesztelőkápolna a Normafánál
A nyolcvan éve magánkinyilatkoztatásban kért engesztelőkápolna alapkövét háromszor is letették. Ki volt a kápolnaépítésre és rendalapításra vonatkozó égi üzenetek fogadója, Kovacsics Mária Natália nővér?
A nyolcvan éve magánkinyilatkoztatásban kért engesztelőkápolna alapkövét háromszor is letették. Ki volt a kápolnaépítésre és rendalapításra vonatkozó égi üzenetek fogadója, Kovacsics Mária Natália nővér?
Szinte egyik pillanatról a másikra lett divat a szellemidézés a 19. század közepén. A szabadságharc halottjait gyászoló, majd a dualista Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, Jókai Mórtól Lukács Györgyig sokakat foglalkoztattak a spiritiszta tanok. Vajon mik voltak a szellemek kifaggatásának módszerei?
Debreceni tanyavilág, szószék, kárpátaljai bántalmazott gyerekek – Katona Viktória református lelkész e tapasztalatokkal szerette magához, akit nem tudtak vállalni, Fülöp anyja lett.
Gárdonyi Géza és Fekete István nem tévedtek, amikor a végvári életet bemutatván párbajokról, portyázásról, személyes bosszúkról írtak – vagy éppen kémkedésről, aminek kitüntetett jelentősége volt a Magyar Királyság és a török hódoltság végvidékein.
A leghétköznapibb hírek és apróhirdetések száz év távlatából a korszellemet finom humorral megragadó egyperces novelláknak tűnnek.
Hogyan tükrözi vissza egy pohár bor a készítőjét? Kiérezhető-e a szellem a palackból? Hogy ennek utánajárjunk, Bott Frigyest, a komáromi régió legismertebb borászát arra kértük, válassza ki kínálatából azt a három tételt, ami a legtöbbet árulja el róla.
Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.
A magyar filmes streamingszolgáltatón a legnépszerűbb tartalmak között több olyan alkotást találunk, amely ilyen-olyan módon egy-egy aktuálisan mozikban futó produkcióval rokonítható, de néhány érdekes cím is szerepel a válogatásban. Legalábbis nehéz magyarázatot találni arra, vajon miért övezi kiemelt figyelem például éppen most Bacsó Péter 1984-es, manapság keveset emlegetett rendezését.
Makláry Kálmánnak, a kalandos életű műgyűjtő-galériatulajdonosnak nemcsak a ma már világsztár Reigl Judit újrafelfedezését köszönhetjük, de azt is, hogy a múlt században Franciaországba emigráló magyar művészek is újra látókörbe kerültek.
Híd helyett befagyott folyó, az első vérátömlesztés és egy makacs bárónő. A város egykori lakóit idézzük fel.
A víz világnapja alkalmával látogathatóvá válik a Gellért-hegy gyomrában kiépített Gruber József-víztároló, amely egyszerre emlékeztet egy futurisztikus filmdíszletre és egy hatalmas atombunkerre.
A teológiatanulmányok mellett a kvantumfizika is érdekli, közben lelki kísérőként segít, az Ignác musical producere, a római jezsuita anyatemplom kórusvezetője. Kajtor Domonkos jezsuita szerzetestől többek között megkérdeztük, hogy miért félünk a mesterséges intelligenciától, hogyan találhatnak újra egymásra szülők és gyerekek, és hogy mit jelent a megváltás.
Igazi spirituális utazásra hív a Kojot négy lelke: Gauder Áron rendező közel húsz év után készített egész estés filmet, és jól érzékelhetően már régen nem az az ember, aki annak idején a pályáját borzalmasabban talán nem is kezdhette volna. Az animációs produkció a Filmio kínálatában látható.
A Robert Capa ötlete nyomán alakult világhírű Magnum Photos ügynökség garancia a fokozott érzékenységre. Március 23-tól női fotósainak munkáiból a Budapest fotófesztivál műcsarnokbeli nyitókiállításán nézhetünk meg egy ütős válogatást.
Március 22. a magyar fordítók és tolmácsok napja, összeszedtünk több jó és néhány elrettentő példát a magyarítások közül. Harry Pottertől Shakespeare-ig, Arany Jánostól Sárközi Mártáig.
„Nem is tudom, álmodtam-e, vagy valóban olvastam valamikor régen a német egzisztencialista filozófus, Martin Heidegger beszélgetését egy japán zen buddhistával.” Győrffy Ákos tárcája.
Március 28-ig ingyenesen látogatható a Virág Judit Galéria Róma–Budapest, 1800–1948 című kiállítása, amely bemutatja: anélkül az inspiráció nélkül, amit Róma és az olasz tájak megtapasztalása jelentett, bizonyára máshogy alakult volna a huszadik századi magyar képzőművészet.
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.