A gép szava – négy idézet a múltból a jelenünkről
Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?
Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?
Nyíregyházi Ervint, a 20. század egyik legkülönösebb zongoraművészét, a Liszt-féle romantikus játékstílus talán utolsó képviselőjét kétszer fedezték fel: egyszer, amikor még alig négyéves volt, egyszer pedig már hetvenen is túl. Mi húzta őt mégis a kudarc felé?
Nem a tenger hullámzása, nem a szél zúgása a hegyormokon, hanem a jégkrémmel és fagyasztott pizzával teletömött hűtőpult ajándékozott meg egy földöntúli szépségű zajjal – írja tárcájában Győrffy Ákos.
A hang, a zene legális tudatmódosítás mellékhatások nélkül – mondja Rimóczi István, a hangkeltő eszközök építésével és a rajtuk való hangszeres játékkal kísérletező kollektíva, a Bélaműhely egyik alapítója.
A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.
Nem volt egyszerű folyamat, amíg megszületett a magyar szinkron, de ragyogó filmmagyarítások készültek hosszú évtizedeken át, hála a fordítók, a színészek és a szinkronrendezők gondos munkájának.
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
A tizenhat nyelven beszélő Lomb Kató a tolmácsszakma kiválósága volt, nyelvtanulási módszerét ma is érdemes megismerni.
Székely Beáta Piliscséven él, a helyi virágbolt tulajdonosa. Aki ismeri, tudja, hogy céljait tűzön-vízen át megpróbálja elérni, nem hátrál meg. Így van a túrázással is: tavaly év végén megjárta a Himalája alaptáborát. Az útról beszélgettünk, amelyet nehéz megközelíteni, és ha odaérsz, nehezen is enged el.
Nevét sokan a Planina borok kapcsán ismerik, de mi most nem a borai, hanem a hangszerei miatt érkeztünk. A mohácsi Horváth Zoltán tamburán játszik, tamburákat készít. Műhelyében a szenvedélyes alkotó személyes motivációjáról beszélgettünk.
Jó húsz évvel megelőzte a korát, majd húsz évet várt, hogy itthon is orvosdoktorrá avassák. Ötvenévesen. Hugonnai Vilma sokakért hozott áldozatot, amikor elsőrendű életfeladata, a családja mellett megharcolt a hivatásáért.
„Az igazi művész az, aki megismeri önmagát – és ez az életben nagy feladat” – mondja Farkas Gábor. A Liszt-díjas zongoraművészt, nemzetközi zongoraversenyek győztesét a Cziffra György-fesztiválról, február 14-ei szólóestjéről, további koncertjeiről, valamint arról kérdeztük, hogy másképp kell-e oktatni a japán diákokat, mint a magyarokat.
Lakatos László fazekas népi iparművész negyven éve van a pályán, és egyike az utolsó mohácsi mestereknek, akik még ismerik a fekete kerámia titkát, amelyet velünk is megosztott.
Azt mondják, aki Mohácson nem tamburázik, az táncol, és fordítva. Itt ugyanis „vér szerint” öröklődik a zene szeretete. Erről pedig kevesen tudnának úgy mesélni, mint Versendi Kovács József, minden tamburás példaképe, aki hatvan éve zenél, harminc éve tanít, és legszívesebben sosem hagyná abba.
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Hat nő, hat alkotó. Tárgyak, hangulatok, információk. A Szecesszió, art deco, népművészet – Női lélek, népi formák című új kiállítás a két világháború közti Magyarországra visz el minket, Székelyföldtől az Ormánságig mindenhová.
Mohács karakterét évszázadok óta formáló déli szláv népcsoport tagjai, a sokácok nem hagyják veszni örökségüket, és olyan eseményekkel színesítik Mohács életét, mint a dunai mosás vagy a bütykösharisnya-készítés. Filákovity Dalmával, a Sokac Ház tárlatvezetőjével beszélgettünk.