Kint téli hideg, bent üzemi forróság. Ilona kancsóval félliteres üvegekbe tölti a gőzölgő levendulaszörpöt. Károly kesztyűben fogja meg az áttüzesedett palackokat, kupakot teker rájuk. Így dolgoznak órák óta összeszokottan. A szörpöt még nem kóstoltuk, de a fekete ribizliből és a szilvából készült lekvárt, a tormás céklakrémet, a paradicsomos magkrémet leteszteltük, a bátrabbak az ecetes jalapeñokarikát is. A kis gyulaji manufaktúrában egyedi ízű, kézműves lekvárok, szörpök, krémek és csatnik készülnek, ám van egyetlen közös összetevőjük: a segítő szándék.

Gyulaj egyike az ország háromszáz leghátrányosabb helyzetű településének, és példa arra, hogy megfelelő segítséggel ki lehet törni az esélytelenség csapdájából. Ebben az alig ezerlelkes, lankás Tolna megyei faluban a Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja kapcsolódik össze az állam Felzárkózó települések programjával, vagyis a kormány és a civilek együtt igyekeznek hal helyett hálót, reménytelenség helyett jövőképet adni az itt élőknek. Fontos hozzátenni, hogy társfinanszírozóként az EU is támogatja az állam által indított programot.

„A Szeretetszolgálat 2009 óta jelen van a faluban, saját szociális kezdeményezésükhöz csatlakoztunk mi ötletekkel, jelenléttel, szervezéssel. Már Gyulaj előző polgármestere, Marika néni is létesített kiskertet az ovisoknak, és megszervezte, hogy a falu intézményei mind a helyben, közösen megtermelt zöldségből főzött ételeket ehessék” – magyarázza Vörös Erzsébet a gyulaji Jelenlét Pont vezetője, aki szerint az is a segítség egyik formája, ha ráébresztünk valakit a lehetőségeire. Például arra, hogy ha kertje van, jó termőföldje, tiszta levegője, akkor meg tud termelni olyasmit, amit mások boldogan megvesznek és megesznek.

A Jelenlét Pont egy bázis, ahová a falubeliek betérnek, ha segítségre van szükségük, legyen az szociális segély elintézése, adósságkezelés vagy bármilyen hivatalos ügy. Cserépkályhák ontják a meleget, van számítógép, mindig feltöltött telefon, és egy gyerekjátékokkal csábító helyiség, ahol nemcsak a kicsiknek, de a felnőtteknek is tartanak foglalkozást. Itt gyűlik össze a Szupernagyi Klub is, legutóbb közösen sütöttek linzert az iskola adventi gyertyagyújtására.
A Jelenlét program helyben elérhető megoldásokat támogat, ott szeretnénk megoldani a problémát, ahol keletkezik. Nagy körök helyett, rövidre zárni a megoldás folyamatát, élni a lehetőségekkel. És az is cél, hogy egy idő után egyre kevesebb közvetlen segítségre legyen szükség.
A máltaiak időközben átvették a falu óvodájának és iskolájának az üzemeltetését is, a Jelenlét Pont telkén itt a Biztos Kezdet Gyermekház és a Tanoda, pár percnyi sétára pedig ez a kis zöldségfeldolgozó manufaktúra.

A szegénység, a hátrányos helyzet soha nem csupán pénztelenség. Csak egy példa: itt, Gyulajon a Biztos Kezdet Gyermekház munkatársai látták, hogy az anyák szinte soha nem teszik le a kicsiket a földre, így azok nem tudtak szabadon kúszni-mászni, aminek a mozgás- és az idegrendszer fejlődése szempontjából káros hatása van. De hogyan tehetné le egy anya a csecsemőjét olyan ház padlójára, amiből süt a hideg? Így kapcsolódnak össze a dolgok. Ezért a szeretetszolgálat segítsége mindig összetett. Az ajándék habszivacs és mesekönyv mellé új mintákat is adnak, a barátságos épületbe megadott időpontokban szűrővizsgálat és fejlesztő pedagógus érkezik, a hétköznapokon el lehet beszélgetni arról, hogyan, miből lehet mesélni, milyen babaételeket érdemes főzni.

Magzati kortól az időskorig figyelnek az itt lakókra, ennek munkahelyteremtő és munkára szocializáló része a manufaktúra, ahol piacképes termékek készülnek. Aki akár csak egyszer is evett vagy vásárolt a Fény utcai piac emeletén lévő a FETEkert Kávézóban, az tudja, hogy a paradicsomos magkrémmel vagy a tormás céklakrémmel készített szendvicsek milyen finomak. Akkor is tudja, ha a FETEkert névben nem azonosította a Felzárkózó települések rövidítését.
„A levendulát a faluban termelik közfoglalkoztatásban, a fekete ribizli Ötvöskónyiból érkezik, ők is részei a Felzárkózó települések programnak – sorolja Varga Anna Kamilla, az üzem fiatal vezetője. – Amikor csak lehet, szezonálisan dolgozunk, akkor tesszük el a barackot, szilvát, paradicsomot, amikor érik, akkor savanyítunk. Ilyenkor, télen kerül sor a szárított alapanyagokra. Tartósítószert nem használunk, és minden termékünk beilleszthető a vegetáriánus étrendbe is.”

Kamilla a házi befőzéshez is ad két fontos tanácsot: az üvegeket „süssük ki” a sütőben, és mindig új csavaros tetőt (hivatalosan: lapkát) használjunk.
„Adminisztrátorként kerültem ide, aztán bekúsztam a termelésbe, mert imádom! Néhány recept már az enyém, a termékfejlesztés a jutalomjátékom.”

Ilona, Károly, ahogy a tiszabői, tarnabodi, tiszaburai hasonló manufaktúrában dolgozók évtizedeken át küszködtek szezonális munkában, sertéstelepen, fakitermelésben kevés pénzért, buszjáratok híján néha hetekig távol az otthonuktól. Most jó körülmények között teremtenek értéket, és visznek haza fizetést. Ilona a reggeli 8.20-as munkakezdés előtt bekíséri unokáit az óvodába, iskolába, napközben hagymacsatnit és vörösboros, kardamonos szilvalekvárt készít, ami aztán cégek csinos karácsonyi ajándékcsomagjába és ínyencek asztalára kerül.

Azok a cégek, amelyek partnereiknek karácsonyra a Máltai Manufaktúra termékeit adják, két irányban is jót tesznek. Vásárlásukkal támogatják az Ilonához és Károlyhoz hasonló emberek munkavállalását, és minőségi finomságokat ajándékoznak, remélhetőleg olyanoknak, akik később maguk is vásárlókká várnak. Vagyis nemcsak a rossznak van spirálja, de a jónak is.

A Máltai Szeretetszolgálat jelenléte ezeken a nehéz sorsú településeken gyakorlatias és közvetítő. Nem messziről jött emberekként okoskodnak, hanem napi szinten jelen vannak, a környéken vagy helyben élnek. Így nagy eséllyel áttörik a szégyen és a bizalmatlanság falát. Meglévő értékekre alapozva kötik össze a szálakat, mindenkit úgy és abban segítenek, hogy képes legyen teljesíteni az elvárásokat. Iskolában, anyaként, a munkahelyen. Tudjon órákon át dolgozni, telefonon vagy személyesen ügyet intézni, lázat csillapítani és kímélően főzni.
A Máltai Manufaktúra termékei a webshopban (maltaimanufaktura.hu) és a Batthyány téren, a szeretetszolgálat épületének udvarán rendezett karácsonyi vásáron is megvásárolhatók.
Kapcsolódó írásunk:
Fotó: Majoros Árpád / Máltai Szeretetszolgálat