Jókai Mór 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást eleveníti fel a Ferenczy Múzeum új kiállítása, amely november 26-án nyílik Szentendrén, Jókai Mór születésének bicentenáriuma alkalmából.
Jókai Mór hősének kalandjai Szentendrén játszódnak. Ráby neve Jókai könyve miatt került be az irodalomtörténetbe és a szentendrei köztudatba, de a főszereplő nem Jókai fantáziájának teremtménye.
Ráby 1797-ben kiadott önéletírásából, valamint számos levéltári iratból kiderül, hogy valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére, hogy kivizsgálja a pénzügyi visszaéléseket, és állítólag volt egy háza is Szentendrén. Ráby kalandjait Jókai az emlékiratokból vette át, megtoldva számos izgalmas mellékszállal és humorral, ezzel szinte teljesen átalakítva az igazi Ráby alakját.
Kiállítás
A Ferenczy Múzeum tárlata a „Ráby-történet” egyes epizódjait világítja meg három nézőpontból: bemutatja az eseményeket Ráby perspektívájából, a történetileg, más forrásokból rekonstruálható életutat, valamint a Jókai-féle változatot is. Ezáltal a közönség árnyaltabb képet kap Ráby Mátyás történetéről.
A május 31-ig nyitva tartó tárlaton látható lesz az úgynevezett „Ráby-láda”, korabeli fegyverek és pénzérmék, megelevenednek Ráby szentendrei évei, a pesti Vármegyeháza börtönében eltöltött időszaka és külföldre szökése.
Jókai Mór néhány személyes relikviája mellett látható lesz a Rab Ráby első kiadása és Ráby Önéletírásának eredeti könyve is. A kiállítás nem csupán történeti és irodalmi síkon reflektál Ráby történetére, hanem képzőművészeti műalkotások segítségével is felidéz egy klasszikussá vált motívumot, a Ráby-házat. Az 1786-ban emelt épület a 20. század során bekerült a szentendrei művészet őstémái közé, így a tárlaton látható lesz egy festményekből összeállított válogatás is, többek között Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József és Balogh László képeiből.
A kiállítás feltárja, hogy Ráby Mátyás miért jöhetett Szentendrére 1784-ben, kié volt a Ráby-ház, miért írta meg feljelentéseit, kikkel hadakozott Szentendrén, milyenek voltak börtönévei a pesti Vármegyeházán, és miként próbálta könyvét külföldön – állítólag Strasbourgban – kiadni.
Nyitókép: Ferenczy Múzeum / Facebook
