Az emberi természetből kiindulva nem meglepő, de a pénzhamisítás egyidős magával a pénzveréssel. Magyarországon már az első pénzeket, így az I. István által kibocsátott ezüstdénárokat is hamisították, leggyakrabban Észak-Európában, ahol a közismerten kiváló minőségű magyar pénzek éremképének utánzásából próbáltak hasznot húzni – mutat rá Tóth Csaba történész Hamis az arany című írásában. A szakember hangsúlyozza, hogy természetesen nem csak külföldi hamisítványokat ismerünk, hiszen bőséggel akadtak hazánkban is olyan emberek, akik haszonszerzés céljából utánozták, leggyakrabban rosszabb minőségben, főként a királyi dénárokat. Míg az ezüstpénzek hamisítványai nagy számban kerülnek elő a magyar történelem minden korszakából – ez nem meglepő, hiszen ezek voltak a legelterjedtebb pénztípusok –, addig a mindennapi pénzforgalomban nagyságrendekkel ritkább aranyforintok hamisítványai már nem számítanak mindennaposnak, de azért időnként azok is előfordulnak.

A középkori aranypénzverést I. Károly uralkodása idején kezdték el Magyarországon 1325 körül, ezzel párhuzamosan pedig a hamisításuk is megindult – olvasható a BTM Vármúzeum közösségi oldalán.

Rézből készült utánzatot például a szlovákiai Ürmény (ma: Mojmírovce) település melletti, 15. század közepi éremkincsből ismerünk, amelyből egyéb érmék mellett Luxemburgi Zsigmond rézből készült „aranyforintja” is előkerült. Ezt Marek Budaj, a Szlovák Nemzeti Múzeum munkatársa természettudományos vizsgálatnak vetette alá, és arra a következtetésre jutott, hogy a hamisítványt úgynevezett tűzi aranyozással tették a valódihoz hasonlóvá: a lapka felületét arany és higany keverékéből álló aranyamalgámmal borították be, amit ezt követően felhevítettek. Amíg a higany a hevítés hatására elpárolgott, addig az arany vékony rétegben megmaradt a felületen – részletezik.

A BTM Középkori Gyűjteményében két hamisított aranyat tartanak nyilván, mindkettő a Mátyás uralkodására helyezhető, ún. címerpajzsos típusba sorolható. Az egyiknek a lelőhelye bizonytalan, míg a másik a Budavári Palota ásatásai során került a felszínre. Az érméket alaposan megfigyelve látható, hogy valójában rézből készültek, majd aranyozással vonták be őket, ez a borítás azonban idővel kopásnak indult – írják.

A középkori aranypénzek hamisításáról bővebben Tóth Csaba cikkében olvashat.

Nyitókép: Fotó – Keppel Ákos / BTM Vármúzeum – Facebook