Április 30-án sok régebbi kedvenc és közelmúltbeli sikerfilm is látható lesz. Van köztük több olyan, amelyet mindenképpen érdemes újra, vagy ha eddig elkerült minket, akkor először megnézni.

Csak szex és más semmi

Közéjük tartozik Goda Krisztina első rendezése, a Csak szex és más semmi (Cinema City vetíti). A rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsikeresebb romantikus komédiája, amiben Schell Judit, Dobó Kata, Csányi Sándor, Seress Zoltán keresi az igaz szerelmet. Féltékenység, félreértések, szenvedély és természetesen az erotika sem marad ki a színházi kulisszák közt is játszódó vígjátékból, amit a bemutatója után közel 500 ezren tekintettek meg a mozikban.

Most a Magyar Film Napján Dobó Katával együtt nézheti meg a közönség a filmet, aki a vetítés után mesél is a forgatás kulisszatitkairól.

Gyula vitéz télen-nyáron

Szintén izgalmas mozikalandnak ígérkezik a Gyula vitéz télen-nyáron (Cinema City vetíti) című örökzöld szatíra. Az 1970-ben bemutatott film egy népszerű kalandsorozat, illetve főhőse kacifántos történetén keresztül állított görbe tükröt az akkori társadalom és média elé olyan nagyszerű színészek tolmácsolásában, mint Koncz Gábor, Őze Lajos, Kállai Ferenc és Almási Éva.

A filmet április 30-án a Filmvilág podcast élő felvételével kísérve lehet nagyvásznon, ingyenesen megtekinteni.

Bácskai Lauró István 1970-es filmje, a Gyula vitéz télen-nyáron nemhogy nem avult el, talán mostanra vált csak igazán aktuálissá, jobban mondva mára teremtődött meg a befogadásának az alapja. Vegyük a nyitójelenetet: piaci tömegben tévések keresik egy készülő történelmi sorozat főszereplőjét, sisakot-bajszot szerelnek a kiszemeltekre, akiket teljesen lefegyverez az elébük nyomott kamera. Merev arccal próbálják elismételni a tévések által szájukba adott mondatokat, a kuncogó kíváncsiskodók gyűrűjében persze bele-belezavarodnak a szövegükbe. Ötven éve talán csak szimplán megmosolyogtató volt a jelenet, a mai néző számára viszont posztmodern kultúránk egyik alaptémáját idézi meg, amit az internetes neotahóizmus vonulatában (Szalacsi, Polgár Jenő, füzesabonyi választási riport), illetve a tehetségkutató műsorok kasztingadásainak nyekergő szerencsétlenjeinél is tetten érhetünk: a kamera mint a dominanciagyakorlás s egyben az emberi méltóság leépítésének eszköze.

A tévések végül véletlenül találnak rá a tökéletes Gyula vitézre, a Prohászka Feri nevű kocsmai hangoskodóra (Koncz Gábor minden ízében remekül formálja meg a tesztoszterongőzös helyimenőcsávót). Prohászka fiziognómiája garancia a török korban játszódó sorozat sikerére. Olyan „matyós” a feje, megvan benne az a „vérbő magyar virtus” – csettint elégedetten az Őze Lajos által játszott rendező. Ha a Gyula vitéz télen-nyáron tényleg az a médiaszatíra lenne, aminek ígérkezik, s ami – mint később látni fogjuk – nem lehet, ezek a szólamok működhetnének a látvány kultúrájának szlogenjeiként, ami módszeresen kiüresít minden identitást, míg csak olyan felszínes, semmitmondó fogalmak maradnak belőlük, mint a „magyar virtus”. Valójában egy másik kérdést készítenek elő, amit a film meglehetősen merészen piszkálgat, ez pedig nem más, mint a Kádár-rendszernek a nemzettel, a nemzeti érzéssel való tisztázatlan, elfojtásokkal teli viszonya – írtuk a filmről korábbi cikkünkben.

Macskajáték

A Macskajáték (a Duna TV vetíti és a Filmio-n is elérhető) az a hazai filmklasszikus, amit a Magyar Film Napjától függetlenül is bármikor érdemes elővenni, de ebből az alkalomból azt is mondhatnánk kötelező megnézni. Örkény István azonos című kisregényének adaptációja a két, egymástól már messze élő lánytestvér mindennapjaiba avat be. Leveleiken, telefonbeszélgetéseinken keresztül feltárul a múlt és a jelen, amelyekben a vélt és valós történések állnak össze néha sírós, máskor nevetős pillanatokká.

A Cannes-i Filmfesztivál fődíjára és a Legjobb idegennyelvű film kategóriában az Oscar-ért is síkra szálló alkotást az idén 100 éve született Makk Károly rendezte a briliáns alakításokat nyújtó két legendás színésznővel, Bulla Elmával és Dajka Margittal a főszerepben.

Szerelem csütörtök

Pécsi Sándor neve az 50-es, 60-as években szinte minden magyar rendező noteszében ott lapult. Ha kellett remekül hozta a drámai hőst, de komédiásként is képes volt bárkit megnevettetni.  A mai napig gyakran vetített filmjei, sorozatai, a Liliomfi, a Szent Péter esernyője, Fekete város, A Pál utcai fiúk mellett a Magyar Film Napján az 1959-es Szerelem csütörtöknek (Magyar Mozi TV vetíti) is érdemes bizalmat szavazni. A kedves, könnyed komédiában az eltűnt papagáj körül bonyolódnak az események és lassan a fél város a madarat keresi. Pécsi Sándor mulatságos beszólásainak, remek helyzetkomikusi tehetségének ezúttal is tanúi lehetünk, míg mellette olyan fantasztikus színészek láthatunk, mint a fiatal Zenthe Ferenc, Garas Dezső, Kibédi Ervin, illetve Fónay Márta, Rajz János.

Hideg napok

A Kovács András rendezte Hideg napok (A Filmion ingyenesen lehet most megnézni) a magyar filmtörténet megkerülhetetlen remekműve, ami közel 60 év után sem vesztett semmit mondanivalójából, aktualitásából. Az 1948–1968 közt készült legjobb magyar filmeket tartalmazó Budapesti 12 közé is beválasztott alkotás az 1942-es újvidéki vérengzések eseményein keresztül az egyéni és az egyetemes felelősség kínzó kérdéseivel szembesít. A valódi elítéltek történeteiből, feljegyzéseiből, beszélgetéseiből összeálló, Cseres Tibor által írt dokumentumregény adaptációjában négy egykori katona idézi fel, hogy mi történt abban a három fagyos napban. Az eltérő nézőpontú elbeszélések során szörnyű titkok kerülnek napvilágra. A főszereplőket Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szirtes Ádám és Szilágyi Tibor formálja meg.

A felsorolt filmek mellett rengeteg ínyencség vár még a nézőkre a Magyar Film Napján, aminek a teljes műsorlistája ide kattintva érhető el.

•••

Ünnepeljük együtt a magyar film napját – ezek a mi kedvenceink

A magyar film napja alkalmából a szerkesztőség tagjai a személyes kedvenceikről vallanak. Nem a legjobb filmekről, hanem azokról, amelyek a retinájukba égtek, amelyek meghatározóvá váltak számukra, amelyeket különösen szeretnek:

Nyitókép: jelenet a Hideg napok című filmből