Október elején egy fiatal kanalasgém Egyiptomba vonult. Már csak azért is rendkívüli az eset, mert legutóbb 75 évvel ezelőtt, 1949-ben történt hasonló. A XX. század első felében egyébként összesen kilenc magyar gyűrűs kanalasgémet azonosítottak Egyiptomban, elsősorban a Nílus mellett – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park oldalán.

„A kutatók értékes információkhoz juthatnak a GPS-jeladókkal ellátott madarak követésének jóvoltából. A J00H kóddal ellátott példányt 2024 májusában a tömörkényi Csaj-tavon fogták be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által irányított kutatási program keretében. J00H a kirepülését követően a Dél-Alföld szikes tavait járta, ahol megerősödött. Innen a Dunára mozdult, és az egész nyári időszakot a Duna hullámterében töltötte a folyó horvát, szerb és román szakaszán kóborolva, de végig a Kárpát-medencében tartózkodva. Szeptember végén kezdte meg a vonulását: a Kárpát-medencét a Vaskapu-szoroson keresztül hagyta el, majd Bulgárián, Görögországon és Törökországon át repülve, a Földközi-tenger keleti medencéjét átszelve Egyiptom északi részére érkezett meg. A madár vonulása két és fél napot vett igénybe, ez alatt mintegy 1900 km-t tett meg, és mindössze két rövid pihenő erejéig állt meg Törökország területén.

Az említett kanalasgém jelenleg a Nílus-deltában tartózkodik és az ottani halastavakon táplálkozik. Egyelőre még nem tudni, hogy ezt a területet választja-e telelőhelyének, vagy csak ideiglenesen pihent meg a területen, és a későbbiekben még délebbre vonul” – írják.

„Magyarországról a kanalasgémek elsősorban délnyugati irányba vonulnak és a Földközi-tenger medencéjének középső részén, elsősorban Tunéziában és Dél-Olaszországban töltik a telet. Kis számban átrepülik a Szaharát is, hogy a Niger folyó vízgyűjtőjén teleljenek. Ugyanakkor néhány madár a vonulása során eltér a délnyugati iránytól, és délkeleti irányba repül; ezek a madarak eddig a Balkán-félsziget keleti részén, Törökország nyugati területein, a Közel-Keleten, Egyiptomban és Szudánban bukkantak fel. Mivel erről a délkeleti vonulási útról csak nagyon töredékes ismereteink vannak, a jeladó által gyűjtött adatok fontos információkat nyújtanak a faj határokon átnyúló védelméhez” – emelik ki.

Nyitókép: Daróczi Csaba fotója