1992-ben, a barcelonai olimpiai előtt, az általános iskolásoknak szervezett szellemi olimpiai vetélkedő országos döntőjében – a Mező Ferenc nevével fémjelzett versenyt napjainkban is megtartják –, az egri 8-as iskola csapatának tagjaként személyesen is találkozhattam Ibolya nénivel. Hetvenhét évesen korát meghazudtoló életörömmel, szemében vidám, derűs csillogással, arcán azzal az összetéveszthetetlen mosollyal ült mellettünk, amit az olimpiai győzelméről készült fotón is láthatunk. Elmesélte nekünk, hogyan szerzett aranyérmet. Életre szóló élmény volt alig tizennégy évesen, az olimpiai versenyek szeretete azóta is végigkíséri az életemet.
A berlini volt az első olimpia, amelyen a média már jelentős szerepet játszott az olimpiai versenyek megörökítésében. Itthon Pluhár István emlékezetes rádióközvetítései révén milliók szurkolhattak a magyar esélyeseknek, Leni Riefenstahl sportfilmjei pedig először örökítették meg jó minőségben az olimpiai versenyeket és győzteseit. Így közel kilencven év távlatából láthatjuk a női magasugrás döntőjét is, az ötperces archív felvételen végigizgulhatjuk Csák Ibolya nagyszerű győzelmét.
Csák Ibolya korábban tornázott, majd 1933-tól kezdett atletizálni, távolba is ugrott, de igazán a magasugrásban érte el a sikereit, 1934-ben már övé volt a magyar csúcs, egy évvel az olimpia előtt a világranglistán ötödik volt – az olimpiára ha nem is aranyérem-, de dobogóesélyesként érkezett. Berlinben a 25 fős atlétikai csapatban ő volt az egyetlen női versenyző, így győzelme, a 29. magyar arany, még értékesebb volt.
A döntő izgalmas volt, negyedik kísérletre ugrotta át a 162 centimétert, amivel a csúcsra ért, köszönhetően többek között az úgynevezett Porter-technikának (fékező kitámasztás és merőleges olló az ugrás síkjára), amit az élmezőny tagjai közül az elsők között alkalmazott.
| Ki nyert még Berlinben? Kárpáti Károly 66 kilóban megszerezte a szabadfogású birkózás első magyar aranyérmét, majd rá egy órára Zombori Ödön a másodikat is. Első magyar női olimpiai bajnokunk, Elek Ilona tőrvívásban győzött, Csík Ferenc pedig a legyőzhetetlen japánok felett diadalmaskodott a 100 méteres gyorsúszásban. Csík és Csák győzelme után augusztus 9-én este megszületett a nap harmadik magyar aranya is, a székely származású Lőrincz Márton a kötöttfogású birkózás 56 kilós súlycsoportjában diadalmaskodott. Harangi Imre ökölvívó, Kabos Endre kardozó is felért a legfelső fokra, ahogy a férfi kardcsapat és a vízilabdásaink is. Tíz arannyal az USA és Németország mögött Magyarország a harmadik helyet érte el az éremtáblázaton. |
Csák Ibolya egyetlen versenyén sem talált legyőzőre, az aktív sportpályafutástól a második világháború kitörésének évében vonult vissza. Évtizedekig a Magyar Pénzjegynyomdánál telefonközpontosként, majd nyugdíjasként orvosi asszisztensként dolgozott. 1990-ben a Nemzeti Torna Egylet tiszteletbeli elnöke lett, 2006-ban, kilencvenegy évesen hunyt el.
A Színes Sportban 2000-ben megjelent nyilatkozata összesűrítve mutatja be azt az emberi és sportemberi attitűdöt, ami csak a legnagyobbakra jellemző:
„Álltam reflektorfényben a berlini stadion győzelmi dobogóján, és dolgoztam negyven évig árnyékban, a pénzjegynyomda telefonközpontjában. Láttam gazdag embereket meghalni lelki szegényen, és láttam meghalni szegény embereket nagyon gazdagon. […] Az emberi életben a legdrágább kincs a becsület. Olyan drága, hogy ára sincs.”
A vele készült utolsó interjú 2006-ban jelent meg a Magyar Nemzet hasábjain, itt olvasható.
| Az atlétika magyar csillagai Párizsig 10 arany, 13 ezüst és 17 bronz a mérleg, azaz összesen 40 érmet szereztek atlétáink (férfiak 34, nők 6 érmet). Az első magyar atlétikai aranyat Bauer Rudolf nyerte 1900-ban, Párizsban, diszkoszvetésben. Női győztesek: Kádárné Csák Ibolya (1936, Berlin, magasugrás), Gyarmati Olga (1948, London, távolugrás), Németh Angéla (1968, Mexikóváros, gerelyhajítás). Férfi győztesek: kalapácsvetésben Németh Imre (1948, London), Csermák József (1952, Helsinki), Zsivótzky Gyula (1968, Mexikóváros), Kiss Balázs (Atlanta, 1996), Pars Krisztián (2012, London). Németh Miklós Montréálban (1976) pedig gerelyhajításban győzött. Párizsban 20 magyar atléta ért el olimpiai kvalifikációs szintet, atlétikai sikersportágunkban, kalapácsvetésben Halász Bence az idei olimpián ezüstérmet szerzett. |
Felhasznált és ajánlott források:
- 184 magyar olimpiai arany története. Szerkesztő: Dénes Tamás. Index.hu Zrt., 2022
- Keresztényi József: Az olimpiák története – Olümpiától Moszkváig. Gondolat, Budapest, 1980
- Bányai János: Athéntól Barcelonáig – Nyári olimpiai magazin ’92. DC Kiadó, Budapest, 1992
- Walter Umminger: A sport krónikája. Officina Nova, Budapest, 1992
