Ciszterci műemlék bibliotéka, Zirc
A zirci ciszterci apátság története összefonódik a városéval, amelyet a III. Béla király hívására hazánkba érkező szerzetesek alapították a 12. század végén. A francia eredetű rend központjából, Clairvaux-ból érkező ciszterciek akkor még nem nevezték el a helyet, a Cuha patak forrásvidékén emelt apátságot kezdetben bakonyiként emlegették. Hamarosan azonban meghonosodott a Zirc név, hogy jelölje majd a „Bakony fővárosát”, amely ma Magyarország legmagasabban fekvő városa. A török pusztítás véget vetett a virágzó monostori kultúrának, az apátság épületeit rommá dúlták. Másfél évszázadnak kellett eltelnie az apátság újjászületéséig, a 18. század elején a sziléziai Heinrichauból érkező szerzetesek a középkori köveket felhasználva építették újjá a templomot és a kolostort.
A hatalmas, kéttornyú barokk templom restaurálása 2005-ben fejeződött be, a templombelső eredeti pompájában látható. Az épület gyönyörű együttest alkot a kolostorral. A második emeletén található hazánk egyik legszebb műemlék könyvtára, amely múzeum és kutatóhely is egyben. A műemlék bibliotéka berendezése – a galériás állványrendszer, a létrává alakítható asztal, a csigalépcső, az intarziás járófelület és stukkókazettás mennyezet – valódi remekmű, a könyvszekrények pedig különleges ősnyomtatványokat, antikvákat és kódexeket rejtenek.
Nagyboldogasszony-bazilika, Máriabesnyő
Besnyő község történetének kezdete is messzire nyúlik vissza az időben. 1249-ben IV. Béla király adományozta a hatvani premontrei rendnek a települést. A virágzó község templomával együtt elpusztult a török időkben. Évszázadok múltával Grassalkovich Antal birtokába került. A gróf élete tragédiák sorozata volt, első és második feleségét is hét év házasság után veszítette el. Mikor az esküvőt követően hét évvel harmadik felesége is halálosan megbetegedett, már csak az Úrtól remélte házastársa gyógyulását, és fogadalmat tett, hogy Szűz Mária tiszteletére kápolnát építtet. Felesége meggyógyult, a gróf mégis késlekedett fogadalma betartásával, mivel nem tudta kiválasztani, hogy hova építtesse a kápolnát. Mikor egyszer a lovak elragadták a kocsiját, és újra életveszélybe kerültek, Istenhez fohászkodott. A lovak váratlanul megálltak, méghozzá az egykori település templomának helyén.
A gróf ekkor értette meg, hogy itt kell felépítenie a kápolnát. Döntését csak megerősítette az, amikor emberei a több száz éves romok között rátaláltak a régi templom Mária-szobrára – méghozzá csodálatos körülmények között. Egy kőműves ugyanis előre megálmodta, hogy a romok között szent tárgyat fog találni. Így is lett, a szobrot pedig az 1761-re elkészült kápolna oltárára helyezték, ezt követően elkezdődtek az imameghallgatások, csodás gyógyulások. 1771-re a kápolnát alsó és felső templommal is kibővítették. A 20. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált. A kapucinus rend 1912-ben, majd 1942-ben felújította a templomot, de 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor el kellett hagyniuk, hogy majd csak közel négy évtized múlva térhessenek vissza.
Püspöki palota, Sümeg
A püspöki palotát Padányi Biró Márton építette a várhegy tövébe az ott álló 17. századi kúria átépítésével. A püspök, akit Mária Terézia a vármegye főispánjává is kinevezett, kiváló szónok, a rekatolizáció kiemelkedő alakja volt, aki határozott céllal választotta Sümeget székhelyéül. Nem akart Veszprémben maradni, mert rendszeresen összeütközésbe került a város protestáns lakosságával. Sümegen eredetileg a Rákóczi-szabadságharc után a kivonuló Habsburg-csapatok által lerombolt várat akarta rezidenciaként újjáépíteni, de ahhoz nem érkezett meg időben pártfogója, Mária Terézia jóváhagyása.
A kúria átépítésével azonban lehetőséget kapott arra, hogy megvalósítsa elképzelését, és egy Magyarországon addig nem látott szépségű és eleganciájú püspöki palotát hozzon létre. Ehhez új kőbányát nyittatott, téglavetőt és téglaégetőt építtetett – amire Sümegen a török megszállás utáni újjáépítéshez is szükség volt. A palota és a Szent Márton-kápolna stukkóműveit az olasz Antonio Orsattival, a kápolna freskóit Vogl Gergellyel készíttette megrendelésre. Az emeletes épületegyüttesnek belső udvart terveztek, a rezidencia pompáját pedig barokk és rokokó asztalosmunkák – bútorok és parketták – tették teljessé. A püspöki palota a dunántúli társadalmi élet központjává vált, a megújult rezidencia ezt fénykort idézi meg.
Kalocsai főszékesegyház
A kalocsai érsekség egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek. A török pusztítást követően Csáky Imre érsek – később bíboros – határozta el a főszékesegyház megépíttetését, majd az őt követő érsekek vitték tovább munkáját. A barokk székesegyház 1734 és 1774 között épült fel. 1795-ben az új építménybe villám csapott, jelentős rombolást okozva még a kőelemekben is.
A 20. század elején kisebb felújítások történtek, majd 2009-től kezdődhetett az a teljeskörű felújítás, amelynek köszönhetően a székesegyház visszanyerte barokk architektúráját. A helyreállítás olyan építészeti-régészeti feltáráson alapul, amely azt is lehetővé teszi, hogy a látogatók megismerjék a barokk kort megelőzően emelt – Szent István kori és késő román, kora gót – székesegyházakat is.
Esterházy-kastély, Fertőd
A fertődi birtokot a hercegi ranggal 1762-ben örökölte meg Esterházy Miklós utód nélkül elhunyt bátyjától, Pál Antaltól. Abban az évben megkezdte az építkezést, amelynek folyamata haláláig, 1790-ig tartott. Álma egy olyan kastélyegyüttes megvalósítása volt, amely a császári rezidenciával vetekszik pompájában és impozáns mivoltában. Terve olyannyira sikeres volt, hogy a lenyűgöző kastélyt olyan nevekkel illeték, mint az Esterházy-tündérvilág vagy a magyar Versailles.
Fia, Esterházy II. Miklós herceg azonban Kismartonba tette át székhelyét, Eszterháza második fénykorát a huszadik század elején hozta el IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit, akik felújíttatták a kastélyt. Az Esterházy család a második világháború végéig a kastélyegyüttesben lakott, a történelem azonban ezt az épületet sem kímélte, a főúri lakra tipikus huszadik századi kastélysors várt. A fertődi Esterházy-kastély 2021-re esett át olyan teljes körű felújításon, amely újrateremtette az Esterházy „Fényes” Miklós által megálmodott barokk világot.
+ 1 Füzér vára
Füzér évezredes lovagvára első Árpád-kori váraink egyike. Az építkezés pontos idejét ugyan nem ismerjük, azt igen, hogy már a tatárjárás előtt állt. A Zemplénből is kiemelkedő erődítményt vulkáni kúpra emelték építői. A tulajdonosokra vonatkozó első írásos nyomok alapján a 13. század elején az Abák birtokolták. Többszöri tulajdonosváltás után királyi adományként került a Perényiekhez, tőlük pedig a Báthoriak örökölték meg. A következő örökös Nádasdy Ferenc országbíró volt, akit Wesselényi-összeesküvés egyik résztvevőjeként halálra és teljes jószágvesztésre ítélt a császári udvar. A várat külön bosszúból 1676-ban lakhatatlanná tették és lerombolták.
A romvár sorsa további háromszáz éven át tartó pusztulás lett. 1908-ban kezdeményezés indult a vár megmentésére, de a régészeti feltárás csak 1977-ben kezdődött el, majd egy hosszabb szünet után 1990-től folytatódott, és a mai napig tart. Régészeti feltárás, valamint levéltári, művészet- és építészettörténeti kutatások alapján zajlott a vár történeti rekonstrukciója, mindez lehetővé tette, hogy ma a látogatók úgy járhassák be a várat, mintha egy főnemesi család rezidenciájában tennének látogatást a középkorban.
Kiemelt fotón Fűzér vára, fotó: Hölvényi Kristóf
