Egy valóságos angol lány és egy fiktív magyar orvos szerelmének története archaizált nyelven, letehetetlenül. Széchey Ritával a könyve miatt ültünk le beszélgetni, de kiderült: az ő története is könyvbe kívánkozik.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A Vándor Meseút ládikái oda is elviszik a meséket, ahol a madár se jár, és olyan elvont témákat is megnyitnak a segítségükkel, mint a gyerekjogok vagy a teremtésvédelem. Tátrai Vanda metamorphoses meseterapeuta és csapata ingyen elérhető kiadványban is közzé tette a módszer eddigi eredményeit.
Székesfehérváron, egy belvárosi társasház udvarán van az a miniváros, amelyen szerelvények zakatolnak keresztül, van lakó- és ipari övezete, vízimalma, kosárlabdapályája, százhúsz lakója és hatalmas rajongótábora.
Valamikor réges-rég, hajdanában, amikor az órák számlapján még csak egyetlen mutató járt körbe…Kezdődhetne így egy mese, de most igaz történet következik. Megnéztük a székesfehérvári óramúzeumot és mestersége címerét, az órajátékot.
A Rockenbauer Pál-emlékház alapítója, Borsi Zsolt és az Egymilliomodik Lépés Egyesület 2026 őszén újra bejárják Rockenbauerék útját Kőszegtől Szekszárdig. Elindult a turistaközösségek toborzása. A cél több, mint a puszta nosztalgia. A szervezők átmentenék a kéktúrázás aranykorának szellemiségét a digitális korba.
Egy magyar innováció menetel a világhír felé. Nyolc fura kis Marokbaba, (lesz majd több is!), egy építésznek tanuló fiatal nő, a családi támogatás és egy köréjük szerveződő lelkes közösség, a magyar fejlesztő szakma sikertörténete.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének ötödik része következik.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének negyedik része következik.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének harmadik része következik.
Vannak olyan emberek, akiknek még a szeme is mosolyog. Mindegy, hogy hány évesek éppen. Ilyen ember Jurkovics Sanyi bácsi is, piliscsévi kőművesmester. Már a 85. évét tapossa. Szeret és tud is mesélni a régi évekről, a családról, a háborúról, a tanulóévekről, a forradalomról, a taszári katonaévekről, a kőműves iparos időszakról is. A legnehezebb időkről is derűsen, hiszen nincs olyan tapasztalat, amiből ne lehetne tanulni valamit.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének második része következik.
Egy koraszülés mindent újrarendez – a szülővé válást félelem, veszteség, bizonytalanság kíséri. Rádi Katalin ebből az élményből épített közösséget: megtartó oázist több ezer családnak. A Koramentorház egyedülálló szemléletével hidat ver kórház és otthon, tehetetlenség és remény között.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Őseink meghatározzák jelenünket, ahogyan a mi életünk is hatással lesz majd az utódainkra. Ebben a személyes hangvételű sorozatban nagyapám, Bóka András János, egy „renitens” baranyai lelkész misszióját mesélem el.
Megmászta a világ nyolcadik legmagasabb hegyét, túrákat vezet több kontinensen, kiigazodik a BBC-nél és a Himalája régiójában. Kovács Zsuzsanna abból él, ami a hobbija: utazásból.
Elbeszélés helyett problémamegoldásban élünk, a gyerekeinknek pedig a kutatások szerint alig mesélünk. A KAKAÓ Egyesület meséket rejtő ládákra fűzött zarándokúttal csalogatja vissza a valósághoz a családokat a Duna vonzásában.
Húsz évvel ezelőtt járt először Amazóniában, nemrég pedig visszatért az őserdőbe Hajdu Zsanett biológus, gyógynövényszakértő. Mint lapunknak elmondta: meghökkentő élmény volt, hogy neki kellett visszatanítania a hagyományos ismereteket az indián falvak lakóinak.
Két súlyos genetikai betegséggel élő „fordított” fia és „sima” lánya mellett alapítványt vezet, táborokat szervez, hasonló helyzetben lévő családokért dolgozik és könyvet is írt Szolnok Judit. „Látszani kell, mert abból csodák születhetnek” – mondja. A Másképp tökéletes az Ünnepi könyvhétre jelent meg.
Kicsit poros, kicsit kormos, de kincseskamra. Föld-, tűz- és vasillatú műhely, ahol nagyapai örökséget visz tovább egy a múlt tiszteletét valló fiú.
Basa Katalin A névtelen királynő című urban fantasy regénye az Argilus krónikák első kötete. A szerző saját, linómetszéssel készített illusztrációival díszített kötetében egy olyan Budapest tárul elénk, amelyet a magyar népi hitvilág lényei és a magyar népmesék alakjai népesítenek be.
Jancsó Attila még nincs harmincéves, de lelkes lokálpatriótaként már öt éve emlékházzá alakította dédszülei dömsödi otthonát. Menti és őrzi a múltat, megmutatja a zománcos vájling, az otthon főzött mosószappan és használóik világát.
A görög diaconia szó szolgálatot jelent, mégsem pusztán szociális alapon működő márkát takar, hanem egy magyar dizájnsikersztorit. A táskák hátrányos helyzetű térségekben készülnek, mégis bárhol megállnák a helyüket. A Magyar Református Szeretetszolgálat foglalkoztatási projektjét a tervező házaspár lelkesedése hozta lendületbe.
Kapcsolódásra és megértésre vágyunk, mégis nehezen nyílunk meg – egy magyar fejlesztésű kártyajáték újszerű módon kínál lehetőséget a kapcsolatteremtésre, az őszinte beszélgetésekre. Priger Inezt, a Körvonal megálmodóját kérdeztük.
Lóháton a mongol síkságon, patagóniai sziklákon, keresztül az ausztrál kontinensen. Csak annak való az ilyesmi, aki sokat bír, sokat tűr, van benne alázat, és figyel a vele tartó másik lényre, a lóra.
Nincs partner? Nem baj, van helyette csapat. Nincs tánctudás? Nem szükséges. Mozgás, öröm, agytorna – ez a szenior örömtánc definíciója, amelynek igazságát az országban már több ezren tapasztalják. Riportunk az örömtánc egyik szentendrei alkalmáról.
Süttő Márta család- és párterápiás szakembert, az Anyós suli® megálmodóját a generációk közötti párbeszéd javításáról, új szerepek tanulásáról, határaink kialakításáról, valamint a szabadabb és bátrabb élet lehetőségéről kérdeztük.
Hogyan ismerhetjük fel és írhatjuk át a gyerekkorból hozott, de a jelenben romboló mintákat? Hogyan érthetjük meg a saját és a másik érzéseit, szükségleteit? Hogyan kommunikáljunk jól? Piczkó Katalinnal, a Szeretetkert program megálmodójával beszélgettünk.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Át kell értékelnünk a jó élet fogalmát. Az ELTE humánökológus egyetemi docense szerint ez a nulladik lépés. Szorongani kevés, cselekedni pedig igenis lehet. Sőt: kell. Világeleje című könyve válasz az ökokatasztrófát hirdetőknek és cselekvési program azoknak, akik valóban fenntartható jövőre vágynak. Interjú.
Nagy álma, hogy megszólaltassa a Notre-Dame vagy a Müpa orgonáját. Az informatikus, aki a vasárnap esti misén orgonál. Maradék idejében pedig operettszubrettnek tanul.
Amikor egy kamaszból, akinek egyébként az a dolga, hogy kritizáljon és semmi se legyen jó neki, árad a hála, és könnyek között mondja el, hogy mennyi jó dolog történik a zarándokúton, az egy kis csoda – mondja Gáll Zsófia. A Zarándoktábor program szakmai vezetőjét útkeresésről, találkozásokról és élményekről kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
