„A saját elakadásaimmal is szembenéztem, Móricz Zsigmond és Csibe árnyéka meghatározta az egész gyerekkoromat” – mondja Móricz Emese traumakutató, traumatudatos coach. Hogyan gyógyulhatunk meg az egyéni és kollektív sebzettségből?
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Élvezetesebb a budapesti városnézés, ha az embert közben alatt egy több mint 50 éves magyar busz ringatja.
A Várkapitányság közlése szerint jövő tavasszal új fejezet kezdődik a Citadella történetében. Az 1850-es években épült erőd teljes felújításon esik át, és hosszú idő után végre egy nyitott, közösségi térként tér vissza a főváros kulturális és turisztikai életébe.
Hogy pontosan mikor érkezett hazánkba a futball, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy 1896-ban játszották az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést. A meccs nem volt éppen barátságos: több boka tört el, mint ahány gól esett.
Izgalmas műfaji kísérlet a Gázolás, és sokat elárul az ötvenes évek magyar filmgyártásáról Gertler Viktor keveset emlegetett krimije.
A kultuszminiszter vallotta, magyar a lélek, de európai tudás kell.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Koszorúzással, fényfestéssel és egy különleges kiállítással ünnepli fennállásának 150. évfordulóját november 14-én és 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A jubileumi hétvégén a Zeneakadémia alapítója, Liszt Ferenc szellemisége és öröksége kerül középpontba.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltakra emlékezni sokáig tiltott volt. Ma már a megismerhetjük történeteiket – a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét Fülöp Márton koordinátorral jártuk be.
Flesh című új regényéért kapta meg a legrangosabb brit irodalmi elismerést a magyar-kanadai felmenőkkel rendelkező író.
Hat alkotó, ötven év, sok-sok kép címmel nyílik kiállítás az érdi Parkvárosi Közösségi Házban november 15-én 15 órakor. A Rajzolni jó alkotói közösség hat tagjának örömrajzolásból született portréit, csendéleteit, tájképeit nézhetjük meg.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A sort III. Andrással fejezzük be.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódjában a bácskai földbirtokosból Habsburg főhercegnévé, majd kazánfűtővé lett Lelbach Irén történetét mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „angyal szállt el felettünk” szólás jelentésének jártunk utána.
A megszokott programok mellett novemberben az Andok muzsikájával, kortárs előadók fellépésével és lemezbemutatókkal várják a közönséget a budai zeneházban.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most Gyöngyösre megyünk.
Az album annak a tárgyi emléke, hogy a századfordulón a családi fényképnézegetést hogyan lehetett összekötni zenehallgatással.
Béla macsói herceg anyai nagyapja IV. Béla volt, apai ágon a számos kijevi nagyherceget adó Rurik-dinasztiához tartozott.
A magyar ismeretterjesztők az ő köpönyegéből bújtak ki. Vagy inkább szerzetesi habitusából. A természettudomány népszerűsítője, az okos kíváncsiságot serkentő, a tisztelt és népszerű fizikatanárra, Öveges Józsefre emlékezünk születésének 130. évfordulóján.
Egy nem mindennapi sorsot mutat be az Emmi néni csodálatos élete című dokumentumfilm, amely nemrég került fel a Filmio kínálatába.
Hogyan hat a saját életünkre az, amit egy bibliai történet szereplőjeként élünk meg? Miért fejlesztik az önismeretet a több ezer éves történetek? Hogyan nyitja meg a lelket és hogyan gyógyít a kapcsolódáson keresztül a dramatikus játék? Tatai Klára kiképző bibliodráma- és pszichodráma-vezetőt kérdeztük.
A Duna közepén, két ország között, a magyar határon túl kilenc ember él egy szigeten. Kengyia világát a természetközeli elzártság letargiával vegyes romantikája lengi be.
Nem csupán jókat ehet-ihat, de az alapanyagok és a borok történetét is megismerheti, aki az És Margaritába tér be egy ebédre vagy vacsorára. A tulajdonosok szívügye ez, azt látják ugyanis, ez a fajta személyesség a hazai gasztronómiából egyelőre hiányzik.
Koncertekkel, kiállításokkal és beszélgetésekkel hozza közelebb egymáshoz az építészetet és a zenét a Héttorony Fesztivál november 10–20. között. A programsorozat Makovecz Imre ikonikus épületeiben várja a közönséget Magyarországon és a határon túl.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal a kun édesanyától született IV. László története következik.
Puskás mellett ő az egyetlen magyar, aki BEK-trófeát emelhetett a magasba, majd edzőként olyan sztárokat adott a világnak, mint Cristiano Ronaldo. A magyarok és románok nemzetegyesítő példaképét most emberként is jobban megismerhetjük ezen az izgalmas, kétórás időutazáson.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Radnóti szerelme és múzsája volt a festő Beck Judit, aki Major Tamás feleségeként emlékezetes színészportrékat festett.
A Magyar Tudományos Akadémia centenáriumi ünnepségét a rádió is közvetítette, először a magyar történelemben.
A herceg egy csodája is megjelenik a szekvencia sorai között.
