A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A rendszerváltozás előtti korszak egyik sikerszerzőjét, Fehér Klárát mutatjuk be sorozatunk új epizódjában.
Nem menne innen sehová, pedig jó néhány szép vidéken járt már. Azt mondja, az ember mindig elvágyik valahová, ezért nem veszi észre azt, ami helyben jó. Neki a Bükk a minden, szép és igaz borok talaja, családi kötelékek hordozója. Borbély Rolanddal a Gallay Kézműves Pincészet történetéről beszélgettünk.
Az első írásos emlékünk az egykori magyar étkekről egy 16. századi szakácsmester könyve, aki több erdélyi fejedelemnek, talán már Báthory Istvánnak is főzött. A könyv a fejedelmi és főúri asztalokra kerülő fogások elképesztő változatosságát tárja elénk. A Régi magyar szakácskönyvek című kötet részeként Radvánszky Béla adta ki 1893-ban.
Feküdjünk le a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, bámuljuk hosszan a leírhatatlan tájat és az égen úszkáló felhők sorát. Ha a sok helyen 900 méteres magasság fölé emelkedő Bükk-fennsíkot járjuk, páratlan szépségű kilátópontokra, tisztásokra, barlangokra és ősfákra lelhetünk. Túraajánló összeállításunk a dédesi várromtól Bükkszentlélek csodái felé.
A Bükk és benne Lillafüred több mint évszázados jelképe a reneszánszt idéző mesebeli szálloda: a ma Hotel Palota Lillafüred nevet viselő Palotaszálló történelme nem csak az itt szerelembe eső József Attila miatt olyan izgalmas.
Hogyan kapcsolódik össze az ókeresztény vértanú, a bizánci szent és a pirossapkás kislány alakja, és milyen hiedelmek kötődnek január 18-hoz, Piroska napjához a magyar néphagyományban?
Egyszervolt szakmák sorozatunk ötödik része a csutorakészítőkről szól.
A kánai menyegző történetére elődeink mint az ünneplő emberlét isteni szentesítésére tekintettek, és egy különös vendégség történetét elevenítették fel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „akkorát kap, hogy attól koldul” szólás jelentésének jártunk utána.
Volt csodagyerek, akrobata, bergen-belseni túlélő és a Las Vegas-i kaszinók műsorait megtervező menedzser. Aztán megismerte Pavarottit, és létrehozta azokat a megakoncerteket, amelyeken a Három Tenor a fél világot elbűvölte a pezsgő áriával és az Ave Mariával. Rudas Tibor útja a Hajós utcától Santa Monicáig.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Véletlenül került egy néprajzi gyűjtőcsoportba, korszakos tudós lett az archaikus népi imádságok feldolgozásával. 105 éve született dr. Erdélyi Zsuzsanna.
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Balázs Péter szobrász, természetművész és Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természetgyógyász életműve. Jövőt álmodtak a noszvaji barlanglakások helyén, ahol évtizedekig a nyomor fészkelt. Balázs Péter portréja.
John Lukacs világhírű magyar történész a nyolcvanas években írta meg szellemi önéletrajzát, amelyet most újra kiadott a Helikon Kiadó. Gondolatai bizonytalannak tűnő világunkban is iránytűként hatnak.
A későbbi miniszterelnök első világháborús hadifogolyként járt az irkutszki pályaudvaron, amikor megszólították a vándorcigányok. Elmondásuk szerint a dánosi rablógyilkosságot követő csendőrhajsza elől menekültek orosz földre.
Népi írókkal barátkozott, és Szabó Lőrinc biztatta versírásra. Kikerült Amerikába, mélyhűtött ételek gyártását irányította, majd Chicagóban egy hamar legendássá váló éttermet nyitott, amelyet sűrűn látogattak hírességek. Hugh Hefner partijaira főzött, Oprah Winfrey-nek nyilatkozott, a hamburger szexuális szimbolikájáról értekezett, s közben semmit nem várt jobban, mint hogy egy hosszú nap után a frissen érkezett magyar könyvekkel és folyóiratokkal bevehesse magát hatalmas könyvtárába. Szathmáry Lajos története.
A legcsúnyább fa is szép, a boksák világában felnőni pedig olyan, amit nem lehet csak úgy elfelejteni – vallja Polgár József faszénégető. A répáshutai mester egy letűnt szakma titkairól és a Bükk békéjéről mesélt.
Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét többek között az amerikai techcégek adatvédelmi kötelezettségeiről és a felhasználók tájékozottságáról kérdeztük.
Istenhez a hasunkon át vezet út? Vezethet úgy is, pendíti meg Berda József. Költészete inspiráció, hogy ezt a feltevést továbbgondoljuk.
A „bükki füvesember lánya” maradt – édesapja nélkül, a családja kedvéért a világban ingázva is. Lopes-Szabó Zsuzsa kezdettől vállvetve vitte Szabó Gyuri bácsival a Györgytea misszióját. Ma már általa formálódik élethivatás a bükkszentkereszti gyógynövénykertből a következő nemzedéknek.
Jacie Triplethree egy szappanopera-szereplő robot, Adam Trainsmith egy álmodozó fiatal író; ők szeretnek egymásba a nem túl távoli jövőben. Az Igazából komédia arról mesél, mi különbözteti meg az embert a géptől – még.
Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése erdők ölelésében, különleges mikroklímával, gyógyító környezettel várja az értékalapú, csendes élet után vágyakozókat. Lovass Adél és Veres Zoltán számára Bükkszentkereszt ennél is többet adott: egy helyet, ahol összekapcsolódva tanulhatnak, fejlődhetnek, alkothatnak.
Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az adatvédelem és információbiztonság aktuális kihívásairól
Január 6., vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja, a háromkirályok, illetve Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepe, cikkünkben a naphoz kapcsolódó népszokásoknak és hiedelmeknek jártunk utána.
A nemzeti karakter elsősorban a fűszerek használatában és párosításában áll – vallotta Marx Rumpolt német szakács, aki leírta, milyen volt a magyar konyha a 16. században. A fűszerek mellett persze az is számított, hogyan készítették el az ételeket, milyen alapanyagokat használtak. A történész, régész Kohári Gabriellával arról beszélgettünk, hogyan étkeztek Magyarországon a késő középkorban, kora újkorban.
A Bükki Csillagda az ország egyik legkülönlegesebb tudományos ismeretterjesztő intézménye. Aki ide ellátogat, közelebb kerülhet annak a megértéséhez, hol is van a helyünk a világmindenségben.
Jártunk patakvölgyben, tisztáson, árnyas ösvényen. Szóba kerültek szerzetesek, püspökök, sztárséfek, Elon Musk és a nyíllal megsebzett indiánok. Ettünk, ittunk, elképedtünk, és aki azt hiszi, hogy az erdőben csak a csalán, a kökény meg a gombák ehetők, az nem tudja, mit veszít. Növényvakok, figyelem: Bózsó Gyula erdész varázslata következik.
Az ipari örökség megóvása mellett a helyi közösség is gazdagodott az egykor városnyi területű létesítmény épületeinek rehabilitációjával.
A húsz éve működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület híd a legnagyobb gyártók, áruházláncok és a segítő szervezetek, önkéntesek között. Nagygyörgy Andrással, az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatójával XVII. kerületi központjukban beszélgettünk egy pénteki délelőttön. Egy percre sem állt le az élet, folyamatosan érkeztek vagy indultak a szállítmányok a központi szárazáruraktárból.
Monumentális kötetben ismerheti meg Budavár török kori történetét.
Boldogság, ha az ember báránybégetésre kel, a munkahelye pedig egy Michelin-díjas étterem. Ahhoz azonban, hogy mindezt megteremtse, tíz olyan év kellett, amely alatt mintha húszat élt volna. Kun A. Luca és Pohner Ádám, az Iszkor fiatal tulajdonosai erről meséltek nekünk Mályinkán, ahol a régió legfinomabb fogásai közös akaratból készülnek.
Pénzügyi világcégnél dolgozik, munka után tölt órákat a maga fejlesztette internetes galériával. Ezen minden színvonalas magyar képző- és iparművész szerepelhet, bemutatkozhat, meghirdetheti kiállításait és munkáit. És nem kell érte fizetnie.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Elvesztette az otthonát, két fia meghalt, férje és lánya külföldre menekült. Esterházy Móricné Károlyi Margit a családi kastély melletti szerzetesi cellában élt élete utolsó éveiben.
1946-ban a Zichy Géza utcai „lovagvárban” kínai vendéglőt nyitott a Vígszínház művésze, Berczy Géza. A kommunista Szabad Nép sötét lebujként írta le a helyet.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A hatodik részben a 16–17. századi viszonyokról írunk, fókuszban a törökök hatásával.
A szilveszter és a kabaré évtizedek óta összeforrt a magyar néplélekben. A régen jobb volt szlogen, bár sokszor igazságtalannak tűnik, ez esetben szerintünk inkább igaz.
A politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások mellett az életmódtörténet is helyet kapott a könyvben. Megelevenedik például a 18–19. századi kocsmák világa.
