Se pénze, se anyaga nem volt, ma már az Őrség híres pitéstálkészítője
Tóth János fazekasmester a régi iskola híve, és a díszítés helyett nála a funkcióé a prioritás.
Menü
„Egy eltemetett, csendes dolog húzódik meg ebben a vidékben.” „Az a vonzó benne, hogy túl kell jönni.” „A legjobb az egészben, hogy van idő megállni, kérdezni és meghallgatni, odafigyelni a másikra.” Így találgatják az itt élők az Őrség és a Vendvidék varázsának okát. S bár a titkot azok sem tudják vagy akarják megfejteni, akik évtizedek óta itt élnek, mi is útnak indultunk, hogy rájöjjünk, kik vagy mik teszik olyan rejtélyesen hívogatóvá a hármas határ közelében húzódó, sokfelé kaput nyitó, mégis elzárt tájat.
Tóth János fazekasmester a régi iskola híve, és a díszítés helyett nála a funkcióé a prioritás.
Az Őrségi Nemzeti Parkban az európai bölénycsorda mellett vadlóménest alapítanak, hogy vizsgálhassák, milyen is lehetett az Őrség abban az időben, amikor még a nagy növényevők tevékenysége alakította a táj képét.
Ne higgyük, hogy télen nem tartogat meglepetést és szépséget az Őrség. Hangolódjunk rá a tájra, szabaduljunk ki a napi teendők mókuskerekéből, és induljunk el valamelyik őrségi tanösvényen, egy nap akár több úton is. Olyan tanösvényeket ajánlunk, amiket télen is élmény felfedezni.
Rövid hétvégi kikapcsolódást keresett, életre szóló elköteleződést és a valahová tartozás csodás érzését találta meg helyette.
Nemcsak használni, hanem hozzáadni, építeni. Ez Rátóti Zoltán hitvallása is, aki korábban polgármesterként, templomépítőként vett részt Magyarföld életében, ma pedig ott segít, ahol tud.
„Asszonyok! Fazokat! Kicsiket, nagyokat!” – így kiáltottak a veleméri völgyből útnak induló fazekasok, amikor szekereikkel betértek egy-egy somogyi vagy zalai faluba, és eladásra kínálták portékáikat…
A Vendvidéken talált otthonra és hivatásra Oszlányi Kincső, aki a Kétvölgy Kertje kultúrtörténeti kávézó és szatócsboltjával a helyi termelők által létrehozott értékeket népszerűsíti.
Egyszerű, önfenntartó élet. Erre vágytak, és Belgiumból a véletlennek hála egészen az őrségi Rönökig jutottak, ahol ezt meg is teremtették maguknak. Jan Leen és Wijnants Wouter a Szedervirág Ökotanyán gyermekeket nevel, sajtot készít, állatokat tart és kertet gondoz. De ami a legfontosabb: boldogan él.
Ha nem narancssárga-fehér furgonjából árulja az őrségi piacokon a sajtot, akkor Nagyrákos életét szervezi. Immár huszonöt éve. Baksa Eszter vallja: „a jó élet azz, hogy együtt van a család, azt végzem, amit örökül kaptam és nem adtam el a szüleim földjét.”
Brassai Dóra és U. Nagy Gábor külön utakon érkeztek, de együtt találtak közös otthonra az Őrség közvetlen szomszédságában – elmesélik, hogy élik meg a környezet által kínált lehetőségeket és szabadságot.
Míg más játszótereken és grundokon, a szalafői Horváth Csaba gyertyánosok, tölgyesek és bükkösök sűrűjében barangolva töltötte gyerekkora végtelennek tűnő napjait.
Akács István, az őriszentpéteri Pajta séfje sosem csak elvégezte a munkáját. A fiatal tehetség szakmája kulcsát a higgadtságban látja, célja pedig, hogy a vendég jól érezze magát, elnyerje tetszését az étel, és jól is lakjon.
Nem újragondolt helyi ételeket kínálnak, egyszerűen csak élnek a környék adta lehetőségekkel. Így lesz a Pajtában a végeredmény minden erőltetettség nélkül őrségi.
Egy csellista és családja új otthonra talált az Őrségben. Történet a lelassult időről, vonóról és szekercéről és arról, hogyan lehet valaki gyüttmentből gyüttmaradt.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának két szakasza is érinti az Őrséget. Ösvényére lépve egy pillanat alatt beleszeretünk majd a vidékbe.
Sülyi Péter sokrétű szakmai pályája az Őrségben ért össze, amire a sors különös kegyeként tekint. Az Omega dalszövegírójával és közösségszervezővel Őriszentpéteren találkoztunk, és Hétrétországon át kalandoztunk.
Ott ugyanis máshogy telik az idő, mint a világ többi szegletében. Ez volt az egyik vonása a helynek, amiért Rudolf Péter és felesége az első pillanatban visszavonhatatlanul beleszeretett.
A tősgyökeres őrségi család nemzedékeken át megőrzött tapasztalatát Batha Pál kísérletezőkedvvel egészítette ki, hogy megalkossa különleges magolajait.
Négy templom az ország nyugati határszélén: három az Őrség dombjai között, egy annak éppen a déli határán. Mind más, a lélekkel telítettség mégis összeköti őket.
Helyi színek és formák, kancsók, kaspók, edények. Tóth János fazekasmester szépséges alkotásai minden otthonban örömet szereznek.
A teljesség igénye nélkül szedtünk hét pontba néhány érdekességet az ország egyik legtitokzatosabb vidékéről.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
