Így emlékszünk a régi balatoni nyarakra
A huszadik század balatoni életképei családi fotográfiákon.
A huszadik század balatoni életképei családi fotográfiákon.
Tóth Lívia művei összekötik az archaikust a kortárssal, a történelmi léptéket a jelenvalóval, a szentet, a profánt és a természetelvűt.
Milyen történeteket és titkokat rejt a somogyi másodalispán és feleségének portréja?
A Beszorult mondat zenei világa nem sokban különbözik a korábbi albumokétól, ne is várjunk ilyesmit. A dalszövegek most is erősek, finoman, olykor viccesen reflektálnak arra a felfordulásra, amit modern világnak hívnak.
Borbély utolsó, személyes tétekkel bíró számvetése szembenézés is azzal, hogy mi veszett el és mi maradt meg ideálként a magyar faluból.
Jankovics Marcell legendás sorozatának erotikus motívumaival a szexualitás kultúrtörténetét is közvetíti.
Szubjektív realizmussal megfestett fővárosi gangok, kapualjak és utcák, Velázquez infánsnői és Bruegel vadászai a pesti flaszteron, németalföldi és itáliai mesterek kézjegyeit idéző portrék a magyar félmúltból. A tavaly száz éve született Mácsai István egyedülálló életművére most mi is rácsodálkozhattunk a Kiscelli Múzeumban.
Egyed Péter archaikus fotótechnikával exponált városfényképei úgy mutatják meg az élet körforgását és az idő múlását, ahogyan szabad szemmel soha nem látjuk.
A balatonfüredi Vaszary Galériát minden évben érdemes felkeresni. Az egykori hercegprímási nyaraló kiállítótereibe idén tavasszal Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig magyar művészek meghatározó alkotásai költöztek.
Családi portréktól sajátos személyes mitológiát építő talált tárgyakig terjed Fejér János fotográfus írásunkhoz válogatott anyaga.
Murányi Kristóf nem enged a csábításnak, és a könnyebb út helyett csavar egyet a retróérzés kollektív élményén. Dekoratív grafikáin úgy elevenedik meg a jelenünkbe mutató félmúltunk rögvalósága, hogy nevetni támad kedvünk saját – szerethető – esendőségünkön.
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
Falusi Márton verseskötetének második ciklusa egy Esti Kornél-féle alteregót tár elénk, Zuglischer Manót.
Betűbe zárva címmel az idei könyvhét szenzációjaként a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Márai Ilona 1948 és 1979 között írt naplója. Két vastag kötetben egy különleges házasság, az írói munka és az emigránslét bonyolult érzelmi háttere rajzolódik fel.
Román filmekben szerepelt, a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar színház ünnepelt művésze volt, majd a Ceaușescu-diktatúra utolsó évében menekülni kényszerült. A rendszerváltozás után Magyarországon kezdett játszani, Párizsban pedig sanzonestjeivel ejtette rabul a közönség szívét. Néhány éve hazatért, és a Budapesti Operettszínház színpadára lépett. Szilágyi Enikővel beszélgettünk.
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
„Azt hiszem, sokan hazataláltak itt rajtam kívül is” – mondja Csíkcsomortánról Mihályi Magdolna üzletasszony és Tamási Áron-díjas közösségszervező, aki tizenkét éve újságíró férjével, Varga Sándorral verstábort indított a faluban. A székelyföldi tábor ma már az időközben elhunyt alapító nevét viseli, s az egész Kárpát-medencéből fogadja a költészetet kedvelő gyerekeket
Korábbi írásunkkal emlékezünk a harminc évvel ezelőtt, Chicagoban elhunyt Bacsik Elekre, a 20. századi dzsessztörténet kiemelkedő alakjára, aki pályatársai szerint a világ egyik legjobb gitárosa volt.