A Brain Bar programjai tökéletesen leképezték a mesterséges intelligencia felfutását. A több száz előadás és workshop elé bedobott „prompt” határozta meg, a párhuzamos buborékokban elhangzó véleményekből ki mit tekint érvényes valóságnak. Pillanatkép a digitális ember jövőjére rákeresve a Magyar Zene Házában.
Súlyos témákat boncolgat A magzat című drámája, miközben az életművét végigkísérő tematikát jelentős részét érinti. Az 1994-ben bemutatott alkotás elérhető a Filmio kínálatában.
„Én nem a valóság, hanem a képzelet után alkotok” – vallotta a nemrégiben elhunyt Sajdik Ferenc.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk a szentesi Tisza-partra.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „egyik kutya, másik eb” szólás jelentésének jártunk utána.
A Brain Bar 2025-ön Erdei Katalin HR és Műszaki igazgató a Richter Gedeonnál, Varga Virág iskolapszichológus és Baán Izsák bencés szerzetes, bakonybéli elöljáró beszélgettek arról, miért nő a magány az életünkben, és hogyan tudnak az iskolák, munkahelyek és közösségek segíteni a valódi kapcsolódásban.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Egy mártírhalált halt református misszionárius, Molnár Mária története sorozatunk következő epizódja.
Szeptember 26. és 28. között háromnapos Bartók Ünneppel nyitja meg új évadát a Concerto Budapest.
Hatodik alkalommal dönthetünk arról, melyik Magyarország legszebb kilátója. Az aktivkalandor.hu oldalon szeptember 29. éjfélig lehet szavazni.
A magyar vasember 12 500 kilométert tett meg 45 nap alatt.
Egy komika tragédiái. A férj tízéves hadifogsága, egy felkarolt kisfiú, akiből gyerekgyilkos lesz… Fónay Mártára emlékezünk születésének 111. évfordulóján.
A libamájfelfújttól a körözöttig volt ott minden. A magyar gasztronómia történetének legfényesebb ékköve, Gundel Károly étterme legendás hely volt. Most azt derítettük fel, hol és hogyan készültek a csodálatos fogások.
Ma is él bennünk a zsigeri hiány, hogy olyan közösségi terekben kapcsolódhassanak egymáshoz, amilyenek az újjászületett pajták lehetnek, ezért is rejt óriási lehetőséget magában a PajtaKult mozgalom. Összeállításunkban ezúttal három pajtaszínhat mutatunk be.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal III. Béla története következik.
A visszaeső szélhámost, George Robert Gabort többször is kiutasították az országból, és börtönbüntetésre ítélték.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A negyedik részben a Mátyás kori vendéglátás viszonyairól és konyhaművészetéről írunk.
Amikor Kalkuttai Szent Terézt már csak gépek tartották életben, és ő a megváltó halálért fohászkodott, két percre áramszünet lett a kórházban. Így hagyta el a földi világot. Ezt is elmeséli Tihanics Norbert Fény a sötétségben – Teréz anya öröksége című dokumentumfilmje.
Egy igazán különleges alkotással gyarapodott a Filmio kínálata. Török Ferenc Bereményi Géza és Kovács Kriszta közös darabját filmesítette meg rendkívül fajsúlyos kérdéseket piszkálva.
Időkapszulát találtak a lőcsei gimnázium tornyában.
A Miskolci Nemzeti Színház A kétfejű fenevad című produkciója nyerte a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz versenyén a legjobb előadásnak járó díjat. Nem is érdemtelenül: Weöres groteszk történelmi panoptikuma meggyőző csapatmunkában kel életre – bizonyítván, hogy nincs új a nap alatt.
A ritka lelet is arról árulkodik, hogy Fejér vármegye ezernégyszáz évvel ezelőtt rendkívül fontos terület lehetett.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban a férjével együtt korszakos felfedezést tevő vegyészt, a morfium előállításában komoly szerepet vállaló, odaadó feleséget, Kelp Ilonát mutatjuk be.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk a miskolci Széchenyi útra.
Öt Jókai-regény közös feldolgozásán keresztül szeretnék közelebb hozni a szerzőt és világát az olvasókhoz.
Közel kétszáz előadó két nap alatt – szeptember 18-án és 19-én a korunk legégetőbb dilemmáival foglalkozik ismét a Brain Bar a Magyar Zene Házában. Már az is beszédes, mik ezek a súlyponti kérdések: klímaválság, digitális valóság, magány.
Kiállítással és hangszertörténeti bemutatóval várja a látogatókat Sümegi Elemér hangszerkészítő Veszprémben.
A Rockenbauer Pál-emlékház alapítója, Borsi Zsolt és az Egymilliomodik Lépés Egyesület 2026 őszén újra bejárják Rockenbauerék útját Kőszegtől Szekszárdig. Elindult a turistaközösségek toborzása. A cél több, mint a puszta nosztalgia. A szervezők átmentenék a kéktúrázás aranykorának szellemiségét a digitális korba.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kirázza az ujjából” szólás jelentésének jártunk utána.
A huszárok lőszer és felszerelés nélkül küzdöttek a szovjet túlerővel szemben, helytállásukra kiállítással emlékeznek Várgesztesen.
Kis közösségek, élő emberi kapcsolatok, cselekvő szeretet, társadalmi felelősségvállalás, teremtés-és életvédelem, élmények és találkozások: szeptember 19. és 21. között rendezik a Katolikus társadalmi napokat Vácon.
Egy szavazáson Kisszékelyt választották Tolna vármegye legszebb fekvésű településének. Lázár Ervin és Vathy Zsuzsa második otthona ezentúl alkotni vágyó művészeket is vár, mert ha valahol tökéletesen lehet összpontosítani, akkor itt biztosan.
Az 1242 – A Nyugat kapujában története szerint a muhi csata után már csak az esztergomi vár áll a tatárok útjában Európa felé.
Három karakter, három küzdelmes életút az evangélikus lelkésznők első nemzedékéből. A nyáron megjelent Elhívás, elutasítás, megérkezés című kötetből a személyes sorsokon túl képet kaphatunk az egyház háború utáni és a Kádár-korszak hétköznapjainak nehézségeiről és igazságtalanságairól.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nemcsak a magyar orvostudomány történetének egyik legfontosabb helyszíne, hanem izgalmas múzeum, ahova kamaszokkal is élmény ellátogatni.
Fenntarthatóság a mindennapokban, környezettudatos otthon és hulladékmentes életmód, tudatos vásárlás, valódi kikapcsolódás: cikkünkben ahhoz adunk ötleteket, hogy az őszi lelassulás valódi értékváltás lehessen.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal IV. István története következik.
A város egy nyugalmas pontján – tele élettel. Táncház, előadások, népi mesterségek, divat, kiállítás. Élmény és érték. A Hagyományok Háza a napokban megnyitotta új évadát, és azt ígéri, folytatják a népi kultúrában rejlő örök értékek modern formákba öntött megjelenítését.
Orosz Péter Pál görögkatolikus papot 36 évesen gyilkolták meg a szovjetek. A vértanú maradványait betonba ágyazták, de az áldozatkész, a hívekért és a hitért a végsőkig kitartó, mindig derűs, másokat mindig maga elé helyező, jólelkű pap emlékét nem tudták megsemmisíteni. Szeptember 27-én avatják boldoggá.
Szeptember 12. és 14. között rendezik meg először az „Egy hely, ahol mindenki elmondhatja a magáét!” elnevezésű fesztivált Pomázon, a Magyar Vár területén. A program középpontjában a költészet és a pódium-művészet áll, de a látogatókat koncertek, gasztronómiai kínálat, magyar borok, kiállítások és családi események is várják.
A Remete-szurdok üregeiben barlangi hiénák, barlangi medvék és barlangi oroszlánok húzták meg magukat.
Minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez az összeállításunkban bemutatott három pajtával is, amelyek koncerthelyszínként születhettek újjá.
Szeptember 12-én és 13-án középkori hagyományőrző csoportok népesítik be újra a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) udvarát. Az ingyenes rendezvényen látványos belvárosi fáklyás felvonulás és ostromjáték is várja a résztvevőket.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum legújabb videója a katonatiszt hőstetteit, illetve ahhoz kapcsolódó tárgyakat mutat be.
P. Szathmáry Istvánt grafikusként és kulturális újságíróként jól ismerjük, ő a népszerű Bestiarium Hungaricum egyik társalkotója, az idén kiadott, szőlőtermesztést és borkészítést népszerűsítő Ültess szőlőt! című kiadvány grafikusa és Lackfi János Milyenek a magyarok? sorozatának illusztrátora is. Az idén megjelent, különleges történetvezetésű és egyedi atmoszférát teremtő Bánatos férfiak kézikönyve az első regénye.
A 200 éve született Jókai műveiben szövegalakító ereje volt a kor tudományos felismeréseinek. Erről is szól „Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz” című tárlat. Kéziratok, levelek, első kiadások, korabeli illusztrációk és egyéb relikviák kalauzolnak végig egy nagy szellem rejtett gondolati ösvényein.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A történelmi filmek mellett a leghíresebb magyar ifjúsági regény feldolgozását és animációt is találunk. Ugyan senkit nem biztatunk arra, hogy ilyen formában próbálja elbliccelni az olvasást, az irodalmi klasszikusokból számos méltó, önmagában is értékes filmalkotás született.
Megérkezett Nemes Jeles László alkotásának új előzetese.
A 190 éve született „legzseniálisabb és legmagyarabb tudós” öröksége ma is eleven Lillafüreden. Az utolsó lánglelkű magyar gondolkodó a Bükkben volt igazán otthon. A Pele-ház Borosnyay Kamillával kötött házasságának is emléket állít. Kihagyhatatlan hely egy nagyformátumú személyiség megismeréséhez.
A Nemzeti Galériában pedig Tihanyi Lajos és Fényes Adolf kerülnek terítékre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
„A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől” – hirdeti a Világeleje Ünnep 2075 mottója. November 15-én szakértők, előadók és a hallgatóság közösen alkotnak elérhető víziót arról, mi a jó élet, és hogyan juthatunk el oda. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológus egyetemi docense a rendezvény szellemi alapítója. Világeleje című sikerkönyve szerint létezik harmadik út a zöldre festett fogyasztói társadalom és a civilizációs összeomlás között: a cselekvő remény útja.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A makói születésű, de a Házsongárdi temetőben nyugvó, tragikus életű költő, Hervay Gizella története sorozatunk következő epizódja.
A Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat minden évben felhívja a figyelmet a történelmi épületek és a kulturális sokszínűség megőrzésének fontosságára.
Az Europa Universalis V. – a széria előző részeihez hasonlóan – egy történelemhű stratégiai játék.
A miniszter véletlenül futott össze a bíborossal, miután üzenetet küldött az amerikai elnöknek.
Bakonybél a puszta csendjével hív minden időben. Akkor is, ha hárfa hangja visszhangzik a templom falai között – és akkor is, amikor a betérők együtt imádkoznak a monostor szerzeteseivel. A szeptember 27-i Gellért Ünnep 2025-ben is a jelenlét ünnepe a legszebb őszben.
Naponta több mint ötven magzatra mondanak nemet Magyarországon. A Mindenki Születésnapja mottó, hívószó és egy alapítvány neve is egyben, amely párbeszédet sürget az életről. Szeptember 13-i budapesti megmozdulásuk együttérző kiállás a krízishelyzetben lévő édesanyák mellett, és azokért az életekért, gyerekekért, akik így nem születhetnek meg.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Ezúttal még át is lépjük a valamikori határt, hogy a Lajtán túli Bruckra vessünk egy pillantást.
Nehezményezték, hogy az Ildikó fedőnevű ügynök közömbössé vált a munka iránt.
Egy magyar innováció menetel a világhír felé. Nyolc fura kis Marokbaba, (lesz majd több is!), egy építésznek tanuló fiatal nő, a családi támogatás és egy köréjük szerveződő lelkes közösség, a magyar fejlesztő szakma sikertörténete.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal II. László története következik.
Összeállításunkban három példát mutatunk arra, hogy az átalakításokat követően hogyan válhatnak a csűrök és pajták a kreativitás és a közösségi gondolkodás tereivé, és hogyan mutathatják meg, hogy egy apró település is lehet kortárs értékekre nyitott, fenntartható jövőt építő, inspiráló, élettel teli hely.
A magyar származású sajtómágnás lapja leleplező cikksorozatot jelentetett meg a Panama-csatornát körülvevő kétes ügyletekről, amiért is perbe fogta a szövetségi kormányzat.
Sorozatunkban egyszervolt szakmák után eredünk, hivatások után, amelyek régen sokak megélhetését biztosították, de ma már csak az emlékük él, ha éltetjük. Ezúttal a léhűtőkről lesz szó.
A magyar altábornagy a történelem legpimaszabb huszárcsínyét követte el 1757-ben.
Belülről címmel nyílik meg szeptember 10-én, 18 órától Kis Tamás festőművész önálló kiállítása az Újpalotai Közösségi és Civil Házban.
Jellemző kép a családi találkozókon a telefonjukat nyomogató gyerekek látványa. Hogyan találhatnak vissza egymáshoz a különböző nemzedékek tagjai? Hogyan építhetünk hidakat a digitális szakadék felett?
Fia szerint nehéz ember volt, a nézők egy emberként szerették. Ő volt a szimpatikusság iskolapéldája, akinek a szeme sarkában mindig ott bujkált a nevetés. 120 éve született Ráday Imre, aki elsőként kapta meg a Kazinczy-díjat.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A második Andrássy lány, az okos és művészi érzékenységű Borbála kitelepítési naplója letehetetlen olvasmány.
Az Árva és az Egykutya mellett a legendás erdélyi labdarúgó életét bemutató dokumentumfilm került az érdeklődés fókuszába a miskolci nemzetközi filmfesztiválon.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „szidja, mint a bokrot” szólás jelentésének jártunk utána.
A zenés mozifilm alkotói 2024 nyarán végigjárták a legikonikusabb magyar könnyűzenei fesztiválokat.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most egy brassói vendéglőre vetünk egy pillantást.
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
A Kieselbach Galéria kiállítása kapcsán feltehetjük a kérdést: az AI segítségével átélhetőbbé vagy hamisabbá válik a történelem?
Visszatérő mesterek, ikonikus fellépők, generációkon átívelő párbeszédek és persze az elmaradhatatlan nyitótáncház – ezzel a programmal várják a közönséget.
Ha Horatiushoz magyar költőt kell kapcsolni, valószínűleg a legtöbbünknek Berzsenyi Dániel jut eszébe. Neki is volt azonban egy előképe, akit valóban az első magyar Horácnak nevezhetünk. Ő volt Virág Benedek, akinek nem csak a klasszikus magyar líra miatt érdemes ismerni a nevét: nélküle nem lett volna reformkor sem úgy, ahogy ma ismerjük.
Kovács András 1983-as művében még a legkisebb szerepekben is a tárgyalt időszak legnagyobb sztárjai váltják egymást, mégis egy méltatlanul keveset emlegetett alkotásról van szó, most azonban a Filmio kínálatában talán szélesebb közönséghez is eljut.
500 koncert, kiállítás, színházi és irodalmi est, filmvetítés és tárlatvezetés szerepel a XIX. Ars Sacra Fesztivál kínálatában, amelyet szeptember 13. és 21. között rendeznek meg. Az idei mottó: A remény zarándokai.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal III. István története következik.
A portám legjobb hangulatú része a pajta – Weyer Balázs világzenei rendezvények szervezője Fekete-Tracz Gabriellával, Vöröstó polgármesterével együtt mesélt a PajtaKult csapatának arról, milyen izgalmas terveik vannak az apró Balaton-felvidéki település különleges pajtabirodalmával.
A Fortepan archívum 15. születésnapját ünneplő kiállítás a Kieselbach Galériában nemcsak fotókat mutat be, hanem arra is választ keres, hogyan változik múltértelmezésünk az AI-korszak küszöbén.
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A Juhász Gyulát is analizáló pszichiáternő, Hajdu Lilly megrázó története sorozatunk következő epizódjában.
Betekinthetünk egy római katona mindennapjaiba.
Segítünk, az első világháború idejéből származik a kifejezés.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megmossa a fejét” szólás jelentésének jártunk utána.
Amikor a múlt emlékeire pillantunk, a saját életünket hosszabbítjuk meg az időben. Ebben segítenek az előző századforduló színezett képeslapjai. Ha még nem látták a nagyszalontai Csonka tornyot, itt megnézhetik.
John Lukacs Demokrácia és populizmus című, a Helikonnál újra kiadott esszékötete mélyrehatóan vizsgálja a modern parlamentáris demokráciát érő kihívásokat, különös tekintettel a populizmusra.
Egy hatalmas szőnyeg, egy levert szabadságharc, gyöngéd női kezek és az Akadémia fura urainak ellenállása. A Budapest Galéria különleges kiállítását ajánljuk.
A kincs egy kereskedő megtakarítása lehetett.
A 2018-as A Sátán fattya annak idején méltatlanul kevés publicitást kapott, most azonban elérhető a Filmio kínálatában. Nagy Zoltán Mihály regényének adaptációja azt mutatja be, milyen borzalmas utóhatásai voltak a málenkij robotnak.
Székesfehérváron készült olyan busz, amely hasonlított az Ikarusra, de más márkajelzést viselt, és készült olyan Ikarus, amelynek köze sem volt a buszokhoz. Érdekességek az ÁMG-től az Electrobus Europe-ig.
Augusztus 21–23. között ismét Salföldre, a Káli Fecskébe költözik a magyar jazz színe-java. Második alkalommal rendezik meg a Szakcsi Rádió Jazz Fesztivált, ahol a fiatal tehetségek mellett fellépnek a műfaj nagyágyúi, így az idén nyáron a hetvenedik születésnapját ünneplő Dresch Mihály is.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. Ezúttal II. Géza története következik.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének ötödik része következik.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban Ottrubay Melindát mutatjuk be, aki az Operaház első számú balerinájaként ment férjhez Esterházy Pál herceghez, és osztozott vele jóban-rosszban. Főleg rosszban…
