A Concerto Budapest új évadát nagyszabású, háromnapos Bartók-fesztivállal indítja szeptember 26. és 28. között a BMC-ben és a Zeneakadémián. A Magyar Kincsek Ünnepe programsorozat ezúttal Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékezik, a zeneszerző teljes életművének páratlan keresztmetszetét bemutatva, a magyar zenei élet kiemelkedő művészeinek tolmácsolásában.
Rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, amely valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Törőcsik Franciska mondja el, mit jelent neki Kozmofobe Fire in Your Eyes című száma.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenhetedik részben II. Istvánról lesz szó.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének harmadik része következik.
Horváth László Imre Rosseb című regényének főszereplője rokonszenvünket végig bírja, ő igazából a millió Kis János egyszerre, mindnek a sorsát hordozza, és a miénket is.
Online is elérhetőek a költő kezdeti műveinek kéziratai.
Startol a nyári Margó, augusztus 7–9. között a Káli-medencében várnak mindenkit, aki szeret csak úgy lenni, enni, inni, olvasni, nyaralni mezítláb.
Napjainkban a becslések szerint megközelítőleg 60-70 szürke farkas élhet és szaporodhat a magyar erőkben.
A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
Elkezdődött Török Zoltán „poszt-apokaliptikus lovas természetfilmes road movie-jának” forgatása neo-western stílusban.
Több hosszanti irányú repedést is találtak a régészek, valamint megerősítették, hogy kicsúszott a helyéről a várfal.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most jöjjenek velünk a száz évvel ezelőtti Mélykútra.
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Négy év Párizsban, az 1920-as években rakodómunkások, költők, emigránsok, megszállottak, mára halhatatlanná emelkedett fiatal zsenik és feledésbe merült dilettánsok között – ezt a kort, ezt a közösséget idézi meg Illyés Gyula önéletrajzi regénye.
Szent István ünnepe köré szerveződik a Székesfehérvári Királyi Napok.
Hercegszántón augusztus 7-én emlékeznek meg a 200 éve született tanárra, csillagászra, aki Klapkával együtt a végsőkig védte Komárom várát.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.
A nevezett tortákban a Dobos-torta jellegét adó alapanyagokat kellett felhasználni.
A Liliomfi több mint hetven év után is habkönnyű szórakozást nyújt. Makk Károly korai klasszikusa először érhető el streamingen a Filmio kínálatában.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban a növényábrázolás művészét mutatjuk be, akinek képeivel átfogó botanikai művekben és a Búvár Zsebkönyvekben is találkozhattunk.
Egy jó alkalmazott grafika a készítő és a megrendelő számára egyaránt tetszetős, ideális esetben pedig nekünk, fogyasztóknak is tetszik. De vajon a mesterséges intelligencia milyen hatással van a szakmára? Lőrincz Attilával, a legjobb tervezőgrafikusokat díjazó Arany Rajzszög Társaság alapítójával beszélgettünk.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „dűlőre jut” szólás jelentésének jártunk utána.
Egy Miskolcon élő asszony, Juszkóné Molnár Éva megírta, milyen volt az élet egy szorgalmas és tehetős kisalföldi parasztcsaládban a század első felében.
A szépség művészi megjelenítése sokszor nehezebb feladat, mint a groteszké, a csúfé vagy a rémítőé. A szép, ha nem jól ragadják meg, könnyen közhelyesbe, sőt giccsesbe fordul, a drámaiságot végképp nehéz vele ábrázolni.
Kurátori tárlatvezetések, épületséták, és különleges tematikus kiállítások segítik idén nyáron a Néprajzi Múzeum látogatóit abban, hogy közelebb kerüljenek a néprajz világához.
A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napját augusztus 8-án, Esma Redžepova születésnapján rendezik meg. Idén hét ország 16 helyszínén 50 zenekar lép fel a cigány zene sokszínűségét ünneplő eseményen. A központi helyszín Debrecen lesz.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
A magyar modernista építészet fontos alakja volt a különös politikai utat bejáró Molnár Farkas. A pécsi Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtárban szeptemberig látható kiállítás Molnár képzőművészeti munkásságát mutatja be.
A draco lovasrohamok alkalmával felduzzadt a széltől, illetve sziszegett is.
Herkulesfürdő Európa legrégebbi gyógyhelyei közé tartozik.
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvák között? Hogyan került az Akadémiára a Gutenberg-biblia egy lapja? Melyik volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv? Babus Antal irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.
A Hortobágyi Csillagoségbolt-parkig nem ér el a fényszennyezés, így egy csillagról sem marad le.
Művészcsalád. Egyéniségek szoros közösségben. Apa és fiú, példa és saját hang, egyéni stílus. Mindez az egyik legizgalmasabb anyag az üveg megmunkálása közben. Új kiállítás nyílik Budán július 30-án.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most Nagyváradra látogatunk.
Előfordult, hogy az érméket arany és higany keverékéből álló aranyamalgámmal borították be.
Vajon honnan ered a szalámi? Kik voltak azok a Vidoni fivérek, és mit köszönhetünk nekik? Füstölt szenvedély otthon és a piknikkosarakban – a Kereskedelmi és Vendégátóipari Múzeum új kiállítása ismét egy hungarikum nyomába ered.
Az eredmények már fél év elteltével újraírják a népvándorlás korának temetkezési térképét.
A 16. századi Óratoronyban, amelyet eddig nem lehetett látogatni, kilátó épül.
Polcz Alaine életbátorságról szóló könyve és a Petőfi nyomában bandukoló Szálinger Balázs felvidéki útirajza is szerepel könyvajánlónkban.
Egy tájegység, amit a hazai túrázni vágyók és a külföldiek is egyre jobban ismernek. A Kelet-Mecsekben vasgyúrókkal, fanyűvőkkel és olyan Árpád-házi legendákkal ismerkedtünk meg, amiket éppen kis hazánkban szoktunk elfelejteni. A túra végén pedig mindenkit vár a pisztrángozó!
A Burda festői tája ideális helyszínt kínál egy emlékezetes biciklitúrához. A szlovák-magyar határ erdős-hegyes vidékét a Párkány melletti Garamkövesdről indulva kerültük meg.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban a csodagyerekből világhírű zongoraművésszé lett Fischer Annie-t mutatjuk be, aki horgászott, főzött, rejtvényt fejtett, s még meccseket is nézett.
Már a vonaton ültem, amikor a frissen megjelent könyvemet lapozgatva átvillámlott rajtam a bénító felismerés: itt valami gond van. Győrffy Ákos tárcája.
Július 26-án, szombaton újra megtartják a Strandok Éjszakáját. Az országos eseményhez idén 51 fürdő csatlakozott, éjszakai fürdőzés, habparti, koncertek és különleges programok várják a látogatókat.
Javasoljuk mindenkinek, hogy ha kicsit is elmegy a kedve az élettől, kukkantson be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikai műhelyébe. Hogy csudát fog látni, az biztos, ahogyan az is, hogy jó ideig nem akaródzik kijönnie a műhelyből. Mert Szili József és Novokrescsenszkov Tamás nem csupán régi nyomdagépeket mentenek, a nyomdászmesterség lényegét is őrzik.
Harminc év barátság, bátorság és egy bravúros ötlet jutalma volt a Császármorzsa, a Bartók-negyed egyik színfoltja. Heltovics Éva és Bezzeg Anita közös álma azonban idén augusztusban, 13 tonna grízessel később véget ér. A tulajdonosok búcsúakcióval várják az érdeklődőket.
Július 27-e a hét alvó szent ünnepe. Cikkünkben a keresztényüldözés elől barlangban menedéket találó és ott évszázadokra álomba merülő ifjak legendájának jártunk utána.
A sportoló 45,5 nap alatt teljesítette a 12 500 kilométeres távot.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenhatodik részben Kálmánról lesz szó.
Cimbalomművész, ez a hivatalos titulusa. És zeneszerző, tanár, aki arra buzdítja a diákjait, repüljenek minél magasabbra. Lukács Miklós azonban ennél is sokkal több. Maga a zene, a szabadság.
Valósnak tűnik az az 1692-ből származó leírás is, hogy a keleti fal egy része „nagy robajjal a Tiszába dőlt”.
Vannak olyan emberek, akiknek még a szeme is mosolyog. Mindegy, hogy hány évesek éppen. Ilyen ember Jurkovics Sanyi bácsi is, piliscsévi kőművesmester. Már a 85. évét tapossa. Szeret és tud is mesélni a régi évekről, a családról, a háborúról, a tanulóévekről, a forradalomról, a taszári katonaévekről, a kőműves iparos időszakról is. A legnehezebb időkről is derűsen, hiszen nincs olyan tapasztalat, amiből ne lehetne tanulni valamit.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének második része következik.
Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotása is bekerült a versenyprogramba.
Hagyományos pitét? Kacsamájbonbont? Kapcsolatteremtő kérdésekkel kínált kávét? Kézműves sört? Vagy egy jó hamburgert? Székesfehérváron nehéz lehetetlent kívánni. Megkóstoltuk a város legizgalmasabb gasztronómiai bástyáinak kínálatát – a teljesség igénye nélkül.
Július 25-e Jakab mellett Kristóf napja is, akit ugyan töröltek a szentek naptárából, de tiszteletét őrzik az őt ábrázoló szobrok és a néphagyomány részévé vált legendák.
Ezekben az években fedték be vörös zsindellyel az azóta is Vörös-toronyként ismert épületrészt, valamint ekkor készült el az ikonikus Lorántffy-loggia is.
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma. II. Mehmed szultán elvonult a középkori magyar királyság kapujának számító erőd alól, a védők – élükön Hunyadi Jánossal és Szilágyi Mihállyal – győzelmet arattak.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Most Munkácsra repülünk.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
A háttérben a lovak nagy számú pusztulása, valamint a tatárjárás után betelepülő népesség gasztronómiai szokásai állhatnak.
Több ezer fotográfiát hagyott az utókorra a fizikus. Kamerájával megörökítette a XIX. század végi Budapestet. Képein láthatjuk a tudomány és technika vívmányait, a fejlődő, hidat építő, közlekedő fővárost.
Egy koraszülés mindent újrarendez – a szülővé válást félelem, veszteség, bizonytalanság kíséri. Rádi Katalin ebből az élményből épített közösséget: megtartó oázist több ezer családnak. A Koramentorház egyedülálló szemléletével hidat ver kórház és otthon, tehetetlenség és remény között.
„Ős dicsőség, ősi nagyság / Kezdete és vége! / Itt minden füszál, kő, virág / Régi szent ereklye.” A Vajda János Székesfehérvárott című, melankolikus költeményéből vett idézet utal a város dicsőséggel és pusztulással egyaránt teli történetére. Sétára fel, ismerjük meg ezt a nagy múltú és sokarcú várost!
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érti a dörgést” szólás jelentésének jártunk utána.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A hatalmas teljesítményű Klebelsberg Kunó feleségének visszaemlékezései alapján készült sorozatunk újabb epizódja.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.
A Nagy-Budapest 75 emlékév részeként vándorkertmozivá alakul a főváros: hét kerületben, hét klasszikus magyar filmet vetítenek különleges helyszíneken, köztük strandokon is.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A tizenötödik részben a kor egyik legnagyobb uralkodója, Szent László következik.
Furcsa hangulatú James Bond-paródia a hatvanas évekből, keserű felnövéstörténet a beat-korszakból és a mai generációnak tükröt állító vígjáték. Keveset emlegetett, de annál izgalmasabb alkotásokat találhatunk a Filmio kiemelt ajánlatai között.
„Az organikus szemlélet beszippantott minket, ma már el sem tudjuk képzelni másként az életünket” – vallja Hernyák László, aki újrakezdésről, útkereséséről és tervekről mesélt etyeki birtokán a PajtaKult stábjának.
Franz Ferdinand, kötelező Quimby, vígszínházi fiúzenekar, szabadtéri irodalom, folkhelyszínek, újdonságként Buda Udvar és egy koncerttérként üzemelő retró busz – csakis a teljesség igénye nélkül. Hiszen a Völgy attól Völgy, hogy a legjobb programok előre nem is tervezhetők.
A világ Rogi André néven kezdi megismerni azt a Budapestről Párizsba szakadt, csillogó tehetségű portréfotóst, akinek a teljes életműve csaknem eltűnt a süllyesztőben. Még szerencse, hogy nem így történt, amit a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a születése 125. évfordulója alkalmából nyílt átfogó tárlat is fényesen bizonyít.
Hétszáz éves várfalrészletekre és egy 16. századi sáncrendszer nyomaira bukkantak a régészek nemrég a veszprémi várnegyedben. A Szent György-kápolna pedig a feltárások és felújítások után újra keresztelőkápolna lesz.
Károlyiak, Fehérvárcsurgó. A hatalmas, százszobás, romantikus kastély a Bakony és a Vértes között, a Móri-árokban várja a látogatókat. Izgalmas múltját többek között a családi receptek is megőrizték.
Bár a koncertszezon nyáron szünetel, a Concerto Budapest számos helyen hallható, legközelebb a 10. jubileumi Fesztivál Akadémia Budapest nyitókoncertjén. A zenekar mögött mozgalmas évad áll és előtte egy még sűrűbb szezon. Keller András Kossuth- és Prima Primissima díjas karmestert, hegedűművészt, a Concerto Budapest fő-zeneigazgatóját kérdeztük nyárról és tervekről egyaránt.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Őseink meghatározzák jelenünket, ahogyan a mi életünk is hatással lesz majd az utódainkra. Ebben a személyes hangvételű sorozatban nagyapám, Bóka András János, egy „renitens” baranyai lelkész misszióját mesélem el.
Rockenbauer Pálhoz és Dr. Juhász Árpádhoz kapcsolódó személyes élményeket vár a Másfélmillió lépés stábjának szellemi örökségét ápoló egyesület. Bázisuk az a Prajda-tanya, ahol a sorozat folytatása, az „… és még egymillió lépés” véget ért. Egykori stábtagokkal közös bográcsozós túrákat szerveznek és emlék- és turistaházzá alakítják a tanyát, megőrizve az utolsó snitten szereplő, jelkép értékű „nyeles‑faasztalt” is.
Két méter és hatvan kiló feletti harcsát fogott a hétvégén Máté József a Balatonon. Ekkora hal közel másfél évtizede nem került elő a tóból.
Augusztus 4-ig lehet jelentkezni az MCC Egyetemi Programja Juniorképzésére.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült, színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországra. Jöjjenek velünk ezúttal a száztizenkét évvel ezelőtti Besztercére, Erdélybe.
A pesti oldal zöld szíve, a minden közlekedési eszközzel jól megközelíthető Városliget. A legnépszerűbb célpontokon – Állatkert, Néprajzi Múzeum, Zene Háza – túl is van élet, és egy hosszú napra elegendő program.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „számot vet” szólás jelentésének jártunk utána.
A pincében nagy, vaskos, sárga sajtgurigák, a fóliasátor alatt kicsi, vékony, zöld hajtások. A Csurgódombi Sajtkonyha és Sziklevélfarm jelene bátor, megérzések hajtotta döntések következménye. Két ember, egy alapanyag, ezer íz, tizenkét év – a számok azonban keveset mondanak el a mesélők, Pózer István és Márkus Erika történetéről. Át is adjuk nekik a szót.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nagy feneket kerít neki” szólás jelentésének jártunk utána.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Rejtőzködő festő, boldog asszony – Czóbel Béla feleségét, Modok Máriát mutatjuk be sorozatunk legújabb epizódjában.
Csákvár szívében áll az egykori Esterházy-kastély. Az impozáns kastély ma kórházként működik, viszont a körülötte elterülő angolpark szabadon látogatható.
A Concerto Budapest idén ötven kistelepülésre viszi el a klasszikus zene varázsát a Petőfi Kulturális Program keretében. A Mozart Planet sorozat célja, hogy zenei örökségünket ott is megmutassa, ahol az élő hangverseny ritkaságszámba megy.
Megmászta a világ nyolcadik legmagasabb hegyét, túrákat vezet több kontinensen, kiigazodik a BBC-nél és a Himalája régiójában. Kovács Zsuzsanna abból él, ami a hobbija: utazásból.
Gyönyörű épület, történelmi család, szerelem, halál. Nádasdladány a magyar történelem egy darabja.
Erdélyi minta, pátkai valóság. Közös küzdelmek, Istenbe és önmagukba vetett erős hit. Fóris Anna és Ödön már fiatal korukban elhatározták magukat az önfenntartó életvitel mellett, döntésük gyümölcseit ma már négy gyermekükkel élik meg. Egy család útja a vágyott harmóniáig.
Élő hagyományok, rejtett értékek, találkozások és kapcsolódás: a PajtaKult stábja a szentendrei Skanzent járta be.
Egy átlagos ember a 2025-ös adatok alapján napi hat és fél órát tölt a képernyő előtt. És akkor színre lépnek az új titánok, és azt mondják, le az algoritmussal! A telefonbámulást a csúcsra tekerő TikTok-időszak legnagyobb ajándéka, hogy létrehozza saját ellenkultúráját: az embert, aki hátrébb szeretne lépni egyet, aki vissza akarja kapni a színes-szagos életét a képernyőfüggőségből. Aki csendet akar a villódzó disztópiában.
Százötven éve része az életünknek, jelentős alak- és funkcióváltozáson ment át, de a telefon ma talán jelentősebb szereppel bír a mindennapjainkban, mint valaha. A Kiscelli Múzeum remek kultúrtörténeti kiállításainak sorát most a távbeszélőnek szentelt, 2026. január 18-ig látható tárlat gyarapítja.
Egységben az erő, mondják. Ki ne tudná ezt jobban, mint a semmiből gazdaságot, mi több, igazi közösséget teremtő Hernyák család. Az etyeki birtok vezetőjével, Hernyák Tamással többek között korszakokról, célokról és egy borvidék működőképességének feltételeiről beszélgettünk.
Elbeszélés helyett problémamegoldásban élünk, a gyerekeinknek pedig a kutatások szerint alig mesélünk. A KAKAÓ Egyesület meséket rejtő ládákra fűzött zarándokúttal csalogatja vissza a valósághoz a családokat a Duna vonzásában.
A Pannonhalmi Főapátság idei fesztiválja ismét különleges találkozásokat kínál: zene, irodalom, képzőművészet és spiritualitás olvad össze a szerzetesközösség ősi falai között. Idén a ‛kert’ hívószava köré rendezve a programokat.
