Ma is él bennünk a zsigeri hiány, hogy olyan közösségi terekben kapcsolódhassanak egymáshoz, amilyenek az újjászületett pajták lehetnek, ezért is rejt óriási lehetőséget magában a PajtaKult mozgalom. Összeállításunkban ezúttal három pajtaszínhat mutatunk be.
Minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez az összeállításunkban bemutatott három pajtával is, amelyek koncerthelyszínként születhettek újjá.
Összeállításunkban három példát mutatunk arra, hogy az átalakításokat követően hogyan válhatnak a csűrök és pajták a kreativitás és a közösségi gondolkodás tereivé, és hogyan mutathatják meg, hogy egy apró település is lehet kortárs értékekre nyitott, fenntartható jövőt építő, inspiráló, élettel teli hely.
A portám legjobb hangulatú része a pajta – Weyer Balázs világzenei rendezvények szervezője Fekete-Tracz Gabriellával, Vöröstó polgármesterével együtt mesélt a PajtaKult csapatának arról, milyen izgalmas terveik vannak az apró Balaton-felvidéki település különleges pajtabirodalmával.
„Az organikus szemlélet beszippantott minket, ma már el sem tudjuk képzelni másként az életünket” – vallja Hernyák László, aki újrakezdésről, útkereséséről és tervekről mesélt etyeki birtokán a PajtaKult stábjának.
Élő hagyományok, rejtett értékek, találkozások és kapcsolódás: a PajtaKult stábja a szentendrei Skanzent járta be.
Szedlák Béla és az I Salonisti nevű zenekara játszotta James Cameron Titanic című filmjében a végsőkig kitartó zenészeket. A nagybőgőművész vöröstói portáján mesélt a PajtaKult stábjának arról, hogy hogyan is kapták meg ezt a szerepet, és később hogyan kerültek az apró Balaton-felvidéki faluba.
Hogyan illeszthetőek az épületekhez a különböző tájegységek adottságai, kultúrtörténeti hagyományai? A PajtaKult stábja Koller József Ybl-díjas, kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnöknél tett látogatást.
A Nemzet Művészét, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt, a Kós Károly Egyesülés alapító tagját baranyai portáján látogatta meg a PajtaKult stábja. A pécsi organikus építészek körének meghatározó alakja arról is mesélt, hogy miért fogta meg a pajta, mint építészeti elem.
Vízi-, száraz- és papírmalom a patak partján: a PajtaKult stábja az Orfűi Malmokhoz látogatott, ahol Füzes Kata tulajdonos történelemről, újrakezdésről, lehetőségekről és tervekről mesélt.
Jakab Éva vöröstói portáján többek között azt a sorsdöntő élményt idézte fel a PajtaKult stábjának, ahogyan rábukkant és beleszeretett az apró Balaton-felvidéki faluba.
Fekete-Tracz Gabriella az apró Balaton-felvidéki faluban találta meg azt a nyugalmat, amelyre egész életében vágyott. Vöröstó polgármestere a PajtaKult stábjának a település egyedülálló építészeti örökségét is megmutatta.
Szabó Krisztina és Hadobás Béla orfűi pajtaszínházát hétről hétre néptáncosok, népdalénekesek, színjátszó csoportok, zenekarok veszik birtokba, hogy ott-tartózkodásukat a helyieknek adott ingyenes koncerttel vagy előadással koronázzák meg.
Orfű védett falurészérén Hadobás Béla, a Levendula Porta és Pajtaszínház tulajdonosa a település és az épület történetéről mesélt a PajtaKult stábjának.
Kutatóorvos, néprajzi témájú fényképek fotográfusa, a táncházmozgalom elkötelezett tagja: Henics Tamással az általa életre hívott mecséri Ladikos fesztiválon találkozott a PajtaKult csapata.
Rosonczy-Kovács Mihály és a Hungarian FolkEmbassy zenekara a népzene-diplomácia eszközével erősíti a nemzetek kapcsolatát.
Kesselyák Rita gyönyörű rajzai szerepelnek Ambrus Lajos 2022-ben megjelent Nagy almáskönyvében. A grafikusművésszel Kubinyi Júlia PajtaKult-nagykövet a budakeszi Punktum Galériában beszélgetett.
Interaktív faluház, kézműves-alkotóház, táncház, fogadócsárda és persze pajta: Kiscsőszön egész évben, hétfőtől vasárnapig zajlik a közösségépítés. A PajtaKult stábja ezúttal Kovács Norbert Cimbit látogatta meg.
Rodics Gergely, akinek a BarnCulture projekt keretében frissen jelent meg Radev Gergővel közös Újratervezés – Kortárs építészeti és művészeti reflexiók a csűrök és pajták 21. századi szerepére című kötete, a PajtaKult stábjának mesélt arról, hogyan talált otthonra egy apró székelyföldi faluban, és hogyan hozott létre egy mintacsűrt.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány egy erdélyi és egy németországi szervezettel együttműködve nyert az Európai Unió Kreatív Európa pályázatán. A BarnCulture – Csűrök és pajták: a lakás és a kultúra minőségi terei projektről Rodics Eszter, a népfőiskola elnöke mesélt a PajtaKult stábjának.
Az Őrség újabb csodálatos pajtáját fedezte fel a PajtaKult stábja Rácz Zoltán csellóművész portáján. A Rácz Cello Quartett alapítója szerint a pajtájának ugyanolyan jó rezgése van, mint az Őrségnek, szeretne itt egy kis szigetet, ahol a zene hangján szólal meg a művészet.
Szári Norbert újjászületett pajtájában fogadta a PajtaKult stábját, és arról mesélt, hogy tanárként, vőfélyként, harcművészként és pajtatulajdonosként hogyan fonódnak össze a különböző hivatásai egymással és a néphagyomány éltetésével.
Kertész József erdész, túravezető a szentendrei Skanzen területén vezette körbe a PajtaKult stábját, miközben pajtákról, építészetükről, régi hagyományokról és rejtett értékekről mesélt.
Kovács Norbert mecséri pajtatulajdonos a gazdasági épület történetéről és az évtizedek során változó szerepeiről mesélt a PajtaKult stábjának.
Szabó László Zoltán évszázados, kidobott bútorok maradványairól sajátította el a különleges díszítőtechnikákat. A népi iparművészt, a népművészet mesterét vöröstói birodalmában látogatta meg a PajtaKult stábja.
Ficánkoló jókedv, mesecsoda, új színek a közösség tudásához: Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó arról is mesélt a PajtaKult stábjának, hogyan lehet a sétafikáló, félfigyelmű emberekből odaadó, figyelmes közönséget varázsolni.
Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makó főépítésze a makoveczi szellemiségről és a Kossuth-díjas építész makói működéséről és meghatározó épületeiről mesélt a PajtaKult stábjának.
Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa és munkatársa a faluházmozgalom elindulásáról és legikonikusabb Makovecz-épületeiről mesélt a PajtaKult stábjának. Kettő közülük 2024 novembere óta műemlék.
A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyományos sokác bab elkészítésének titkát is megtudta.
Élmények, hangulatok és találkozások: a PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyomány közösségteremtő erejének járt utána.
A PajtaKult csapata részt vett a tavalyi busójáráson, és uradalmi pajtából szálláshelyként, selyemgyárból kulturális negyedként újjászületett épületekbe is ellátogatott Mohácson.
Értékmentés, hagyományőrzés, közösségépítés: a PajtaKult stábját Drimmer Lászlóné Katalin vezette körbe a Hegypásztor Kör szőlőhegyi birtokán.
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenészt ihletettségről, művésztársakról, különleges helyszínekről és a pajta közösségformáló erejéről kérdezte a PajtaKult stábja.
A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőt, zenészt megénekelt versekről, irodalmi estekről és a pajtaélményről kérdezte a PajtaKult stábja.
A József Attila-díjas költőt kultúráról, irodalomról, témaválasztásairól és a humor szerepéről kérdezte a PajtaKult stábja.
A PajtaKult stábja a veszprémi Hangvilla Multifunkcionális Közösségi Térben Anthony Gall Ybl Miklós-díjas építésszel tett látogatást.
A PajtaKult stábja a Kossuth-díjas Eredics Gábor népzenészt, a fennállásnak ötvenedik évfordulóját ünneplő Vujicsics Együttes egyik alapítóját pajtaélményeiről kérdezte.
Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész és Albicz Ágnes építész Vigánd Vendégházába és Pulsatores Pajtájába látogatott el a PajtaKult stábja.
Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész és Albicz Ágnes építész Vigántpetenden talált otthonra. A PajtaKult stábja újjászületett parasztházukba látogatott.
Lakatos Mónika a Romengo és a Cigány Hangok énekesnője arról beszélt a PajtaKult stábjának, hogy milyen kettős identitással élni, miért fontos a kultúrák között közvetíteni és hogy mitől váltak különleges koncerthelyszínné a felújított pajták.
Horváth László, a Fonó ügyvezetője a fenntartható lassulás fogalmáról beszélt a PajtaKult stábjának.
Őriszentpéteren a Pajta-élményt a tajba illeszkedő kabinok teszik teljessé. A PajtaKult csapata a Kástu tervezőjéhez, U. Nagy Gáborhoz látogatott.
„Ha hagyjuk, hogy elvesszen gyümölcsészeti örökségünk egy része, a saját kultúránkat tesszük sérülékennyé” – Kovács Gyula erdészt, a Tündérkert mozgalom alapítóját pórszombati birtokán látogatta meg a PajtaKult stábja.
Hogyan fonódik egymásba a PajtaKult és a Tündérkert mozgalom? Hogyan erősíti mindkettő a helyi közösségeket? Mi a története Petőfi körtefájának, amelynek elültetésére – Szarvas Józsefhez, Zsámbékra – a PajtaKult stábja is ellátogatott.
