A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Radnóti szerelme és múzsája volt a festő Beck Judit, aki Major Tamás feleségeként emlékezetes színészportrékat festett.
A Cziffra Fesztivál új, különleges estje, a Szerelem első hallásra a zene, a költészet és a színház határain mozog. Törőcsik Franciska, Lackfi János és Balázs János közös előadása február 19-én a MOMKultban egy érzékeny, személyes művészi párbeszédre hívja a közönséget.
Szeptember 12. és 14. között rendezik meg először az „Egy hely, ahol mindenki elmondhatja a magáét!” elnevezésű fesztivált Pomázon, a Magyar Vár területén. A program középpontjában a költészet és a pódium-művészet áll, de a látogatókat koncertek, gasztronómiai kínálat, magyar borok, kiállítások és családi események is várják.
A Töredelmes Töredékek szerkesztője a költő özvegye, Podonyi Hedvig a magyar haiku mesterének közlésre szánt, kiadatlan műveiből válogatott. Az új verseket is a csend kötőereje formálja egésszé. A kötet bemutatóját a Jókai Anna Szalonban tartják május 24-én.
Eredendő költő, magasrendű, megragadó – írják róla. Fodor Ákost az egyik legnépszerűbb 20. századi magyar költővé emelte a verseiért rajongó utókor. Tíz éve telt be e világi ideje, nyolcvanéves lenne május 17-én. Emlékét 2025-ben több program és új kötet is ápolja.
A költő és kora. Szerelmei, barátai, vetélytársai, örömének és fájdalmának tanúi és okozói. Nyomora, kiszolgáltatottsága, megható büszkesége. Asperján György vaskos regényben írta meg József Attila fájdalmasan rövid életét. A költőét, aki nemcsak a magyar, de a világirodalom géniusza is volt.
József Attila nem beteg volt, hanem felismert valamit, és felismerésének súlya alatt összeroppant. Nem volt egyedül ezzel – írja Győrffy Ákos a költészet napi tárcánkban.
Az év kiállítása volt 2015-ben a ferencvárosi József Attila Emlékhely tárlata, amelyhez néhány éve online megosztott érdekességek is kapcsolódtak. Ezekből szemezgetünk a költő születésének 120. évfordulója alkalmából.
Szabó Lőrinc támogatta, Weöres Sándor és Károlyi Amy becsülte őt. Tudós volt, műkedvelő költő, lipótmezei beteg. Versei a szórakoztatóan rossz versek és a magyar költészet kincseinek antológiájában is megjelentek, s az övé volt a Kádár-korszak első magánkiadású verseskötete. De ki volt valójában Imre Farkas?
A Kossuth-díjas magyar költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja mögött páratlan életút és életmű áll, mindez a néhány évvel ezelőtti interjúnkból is kiderül.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények és rajzok mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mű ezúttal Zichy Mihály illusztrációja Arany János Híd-avatás című balladájához.
A József Attila-díjas költőt mások mellett a tengerhez és Zebegényhez fűződő viszonyáról és arról is kérdeztük, miként lábalt ki a legnehezebb időszakaiból.
Pilinszky velemi bérelt házát ma emléktábla jelzi. Zaklatott életének egyik biztos és nyugalmas pontja lett a határközeli falu és annak vendégszerető lakói.
Ebben a házban születtek a Füstbe ment terv és az Egy estém otthon című versek.
Nem volt rádió, tévé, internet, a hír mégis eljutott mindenkihez: meghalt Arany János. 1882. október 22-e volt, már éppen megindult a téli szezon, bálokat és estélyeket hirdettek, amikor a nemzeti gyász véget vetett a vigalomnak.
A holokauszt és Radnóti Miklós halálának 80. évfordulóján a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét november 7. és 10. között.
