Bár a koncertszezon nyáron szünetel, a Concerto Budapest számos helyen hallható, legközelebb a 10. jubileumi Fesztivál Akadémia Budapest nyitókoncertjén. A zenekar mögött mozgalmas évad áll és előtte egy még sűrűbb szezon. Keller András Kossuth- és Prima Primissima díjas karmestert, hegedűművészt, a Concerto Budapest fő-zeneigazgatóját kérdeztük nyárról és tervekről egyaránt.
Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.
Egy hétköznap ebéd utánra beszéljük meg a találkozót, mondván, akkor nyugodtan le tudunk ülni. Ehhez képest előbb az éppen a tengerentúlon vízilabdázó legkisebb gyereknek van szüksége némi anyai útmutatásra, majd a kollégák szeretnének gyorsan kérdezni ezt-azt. Nagy Tímea pedig éppen olyan lefegyverezően hatékony, mint annak idején a páston.
Át kell értékelnünk a jó élet fogalmát. Az ELTE humánökológus egyetemi docense szerint ez a nulladik lépés. Szorongani kevés, cselekedni pedig igenis lehet. Sőt: kell. Világeleje című könyve válasz az ökokatasztrófát hirdetőknek és cselekvési program azoknak, akik valóban fenntartható jövőre vágynak. Interjú.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
2000 óta minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól. A diktatúra szörnyűségeiről, ellenségképéről, az áldozatok kárpótlásáról beszélgettünk Galambos István történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársával, aki a NEB–HUN-REN BTK Vidéktörténeti Kutatócsoportjának is tagja.
Császár Dalma tízéves korában lett a hőlégballonsport szerelmese, ma pedig a legnagyobb magyar egyesület, a Unique Ballonsport Club vezetője. Mégis azt mondja: minden repülés izgalmas, új kihívást jelent.
Bár csak néhány másodpercig tart, kivételes látvány a Mátai Ménes Szent György-napi kihajtása. Amikor megremeg a föld a lovak lábdobogásától, és messze száll a csikósok ostorának csattogása. A nemzeti kincseink közé tartozó ménest a kihajtási ünnepen látogattuk meg.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
„Ezt a dombot megjelölte az Isten” – írta Márai Sándor Egerről. „Termőhely plusz szeretet egyenlő nagy bor” – teszi hozzá idősebb és ifjabb Lőrincz György. Apa és fia hiszik, nemcsak az egri dűlők, az ő útjuk is áldott. A sikerhez vezető magasságokról és mélységekről Egerszalókon, az általuk vezetett, ma már világszínvonalú St. Andrea Szőlőbirtokon beszélgettünk.
A József Attila-díjas költőt mások mellett a tengerhez és Zebegényhez fűződő viszonyáról és arról is kérdeztük, miként lábalt ki a legnehezebb időszakaiból.
Hajdú Farkas-Zoltán regényfolyamában a pálfordulásokkal és egyszerre jó és rossz szereplőkkel teli közép-európai történetek mellett saját és családja életét is meséli. Az íróval a kézírás fontosságáról, a posztmodernről, a progresszív és a konzervatív irodalomról beszélgettünk, és arról is, miként interjúvolta meg a világhírű filozófust, Hans-Georg Gadamert.
Kalmanovits Balázs mintegy három évtizede űzi a nem mindennapi hobbiját, hírességek végeláthatatlan sorának őrzi a kézjegyét.
Forradalmasította a jazzt Közép-Európában a hetvenes években, 25 albumot rögzített, fellép, rádiózik, fesztiválokat szervez. A 81 éves Peter Lipa idős korában kutatta fel magyar gyökereit.
Scherer Péter a Lepattanóban egy korosodó férfit alakít, aki mániákusan rajong a gombfociért. A premier kapcsán kérdeztük arról, melyik hobbija tölti el hasonló lelkesedéssel, mely szerepeire a legbüszkébb, és miért viszi mindig magával a fellépéseire Jancsó Miklós és Antal Nimród forgatókönyvét.
Székely Beáta Piliscséven él, a helyi virágbolt tulajdonosa. Aki ismeri, tudja, hogy céljait tűzön-vízen át megpróbálja elérni, nem hátrál meg. Így van a túrázással is: tavaly év végén megjárta a Himalája alaptáborát. Az útról beszélgettünk, amelyet nehéz megközelíteni, és ha odaérsz, nehezen is enged el.
