A világ perifériáin felfedezhető csend nemcsak tragikus elzártságot hordoz, hanem lehetőséget is a centrumból kiveszett elmélyülésre. A közelhajolás esélyét az emberi lét összetettségéhez. Mary Ellen Mark amerikai fotográfus ikonikus képei éppen ezt a csendet hozzák zavarba ejtően közel a Mai Manó Házban. Ajánló.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Robert Capa bizalmasa, a szürrealizmus nemzetközi alakja volt a különös világcsavargó Kati Horna.
Észak- és Dél-Korea, régi és új idők, diktatúra és demokrácia, egyén és közösség, pillanat és örökkévalóság – érzékeny szépségű fotográfiák kötnek össze látszólag távoli világokat a Nagymező utcában.
A rendezvény mára a helyi intézmények és fotósképzés aktív részvételével országos jelentőségű eseménnyé vált.
Több ezer fotográfiát hagyott az utókorra a fizikus. Kamerájával megörökítette a XIX. század végi Budapestet. Képein láthatjuk a tudomány és technika vívmányait, a fejlődő, hidat építő, közlekedő fővárost.
A világ Rogi André néven kezdi megismerni azt a Budapestről Párizsba szakadt, csillogó tehetségű portréfotóst, akinek a teljes életműve csaknem eltűnt a süllyesztőben. Még szerencse, hogy nem így történt, amit a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a születése 125. évfordulója alkalmából nyílt átfogó tárlat is fényesen bizonyít.
Zoltai András kapta idén a Hemző Károly-díjat.
Világszerte is egyedülállóvá vált a Capa Központ azzal, hogy március óta két korszakalkotó fotográfus életművét is állandó kiállításon mutatja be. Robert Capa után Andrész Kertész is végre külön termet kapott. A szentimentalista című kiállítás kompakt foglalata annak, amit Kertész világlátásából érteni, érezni érdemes. A képek mögé rejtett történetekből válogattunk.
Petőfi születésének 200. évfordulójára valósult meg az utóbbi évek egyik legizgalmasabb fotós vállalkozása. A Petőfi utcák népe projekt alkotói bejárták a költő nevét viselő utakat, tereket, lakótelepeket, és még rokonait, névrokonait is felkeresték. Egyikük, Urbán Ádám egy labdarúgó-adatbázisban bukkant Petőfi Sándorra. Aki él és virul. 1976-ban született, negyvennyolc mérkőzést játszott és hét gólt rúgott a Törökbálinti TC színeiben.
Láthatósági kampányt indított egy alapítvány a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő családokért. Lettner Kriszta fotósorozata egy ilyen család életét tárja elénk. A Fordított világok egy olyan anya valóságáról szól, akinek két fia is ritka betegséggel él. A kampány célja megtörni az ilyen családok elszigeteltségét.
Londonban rejtőzködött az a sosem látott 1862-es magyar fényképanyag, amelyen ükanyáink, ükapáink néznek velünk farkasszemet. A Néprajzi Múzeumban most a Magyarország színezve – Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállításon szinte az 1862-es londoni világkiállításra készített fotótörténeti kincs egésze megtekinthető szeptember 15-ig.
A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kiállítása egy különleges fotóválogatással enged betekintést Amrita Sher-Gil festőművész életébe, de néhány festményét is megtekinthetjük. A tárlat március 31-ig látogatható.
A legjobb emberközpontú fotográfiáért 2023-ban André Kertész-díjat, 2024-ben Hemző Károly-díjat nyert egy mindössze huszonhat éves fotóriporter sorozata idős nagyszüleiről. Szajki Bálint Egészségben és betegségben című dokumentarista anyaga elégia a tabukkal kitakart megmásíthatatlanról, az elmúlásról.
Szajki Bálint fotóriporter nagyszüleiről készült, több díjjal is elismert sorozatához nem lehet nem kapcsolódni: képköltészet bármelyikünk lehetséges alkonyáról. Interjú.
Fejér János munkássága elválaszthatatlan az archaizáló fényképészeti technikáktól és a természettől, s mindez munkáiban is megnyilvánul. Fotográfus, aki nem csak műveli, de tanítja is szakmáját. A Virág Benedek Házban december 18-ig látogatható Formák, történetek, funkciók című kiállításán az alkotó fotográfiái mellett először láthatja a közönség saját készítésű lámpáit.
Kihirdették a Saubermacher – Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Burger Barna fotográfus Meg nem írt képeslapok című kiállítása köré épülnek az ingyenes programok november 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az elsősorban filmes múltjáról ismert Szaladják „Taikyo” István Utazás Hirosigével című tárlata egyszerre vizsgálja a tájkép műfajának kortárs megközelítéseit, miközben keresi a kapcsolódási pontokat a tájábrázolás nyugati és távol-keleti tradíciói között. Ajánlónk a Robert Capa Kortárs Fotográfia Központ új kiállításáról.
Rongyos pántlika, vagy minta? Díszítő elem a múlt szövetén, vagy a túlélés záloga? A hagyományról moralizálni ilyen keretben lehet csak igazán, a Pixel és Folklór kiállítást mégis a fotókon megörökített történetek hozzák közel.
A Hagyományok Háza Pixel és Folklór című kiállítása bemutatja, hogyan képes a fotográfia hidat képezni a múlt és a jelen, a hagyomány és a modernitás között.
