Civitas fidelissima – a leghűségesebb város címet kapta Sopron miután a város és környékének lakói az 1921. december 14-i népszavazáson kinyilvánították: Magyarország polgárai akarnak maradni.

1920. június 4-én írták alá a trianoni béke­diktátumot, amelynek értelmében Sopront és környékét Ausztriához csatolták, ám a győztes hatalmak ezeket a területeket már az osztrákokkal kötött saint-germaini békével elvették Magyarországtól, és Ausztriának adták – mondta el korábbi interjúnkban ifjabb Sarkady Sándor soproni helytörténész. A magyar közvélemény méltán háborodott fel a döntésen. A magyar kormány először tárgyalni próbát az osztrákokkal, a kudarcba fulladt próbálkozás után azonban kitörtek a Bethlen-kormány támogatásával szervezett felkelőharcok.

Harc a nyugati végekért – interjú ifj. Sarkady Sándor soproni helytörténésszel | Magyar Krónika

Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz.

A Lajtabánság kikiáltása után az antant is belátta, hogy a helyzet tarthatatlan, és meghívták Velencébe a magyar, valamint az osztrák kormány képviselőit, majd megszületett a döntés arról, hogy Sopronnak és szűkebb környékének – nyolc falunak – a sorsáról népszavazás fog dönteni.

A népszavazás eredményeként Sopronban 72, egészében pedig 65 százalékos magyar győzelem született. „Ez volt az első olyan eset, hogy a trianoni békediktátum papírronggyá vált” – fogalmazott ifjabb Sarkady Sándor. A soproni népszavazás nem csupán a város és a környező nyolc falu hovatartozását döntötte el: a magyar siker nyomán Ausztria további községekről is lemondani kényszerült a nyugati végeken.

Egy város vizsgája – dokumentumfilm a soproni népszavazásról | Magyar Krónika

A korábban a limanowai csatát feldolgozó Bárány Krisztián 2022-ben megjelent filmje a soproni polgárok helytállását idézi fel.

A kormány 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a hűség napjává nyilvánította. Sopronban a Hűség-napi futással is tisztelegnek az 1921. december 14-i népszavazás emléke előtt. A népszerű versenyt idén rendhagyó helyszínen, az új, Bécsi dombi alagútban szervezik meg december 7-én. A részvétel ingyenes, a szervezők azt kérik, hogy december 4-ig az interneten keresztül regisztráljon, aki részt venne a rendhagyó futáson, mert a helyszínen erre nem lesz lehetőség.

A HŰSÉG VÁROSA | Magyar Krónika

Magánsorsok és közös történelem vastagon rétegződnek egymásra ebben a múltját őrző, mégis eleven városban, amely a saját, újraformált jövője felé igyekszik, kiszabadulni törekedvén a távolra különülés csapdájából. A száz évvel ezelőtti hazamegtartó döntés, a soproni népszavazás nagyon kevesek átélt magánsorsa már, a város sorsa viszont Magyarország közös történelme továbbra is.