Máth Kristóf, a Magyar Krónika fotósa a MOME-ra készített projektfeladatot Premontrei Szerzetesek címmel a zsámbéki szerzetesek mindennapjairól.
„A képek készítése során ugyanazzal a természetességgel szerettem volna fotózni, ahogy ezek a szerzetesek és nővérek jelen vannak különböző közegekben. Egyszerű ruha, egyszerű otthon, hosszú munkaidő, és mégis önfeledt derű, kedvesség” – mesél képeiről a fotós.
Zsámbék és a premontrei rend közös története lassan egy évezredre nyúlik vissza: a rend 1220 óta jelen van a településen, ők építették a késő román stílusú templomot, amely mai, romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt.
Ma a premontrei rend férfiága tartja fenn a település álltalános iskoláját és gimnáziumát, a szerzetesnők pedig a szakiskolát és az idősek otthonát. A szerzetesek számára az iskola és a plébánia egyaránt lelkipásztori terület. „Az iskolákban is az evangélium örömhírével szólítunk meg mindenkit. Nem mindenki vallásos, viszont azt reméljük, hogy mindenkinek lesz olyan pillanat az életében, amikor hasznára lesznek az itt kapott lelki, szellemi értékek. A művészeteken keresztül szeretnénk megfogni a diákjaink lelkét. Nagy hangsúlyt helyezünk a képzőművészetekre és a zenére, mert ezeken keresztül sokat lehet adni a gyerekeknek, fejleszthető a látásuk, nemcsak a szemükkel való látásuk, hanem a beleérző képességük is” – fogalmazott Holnapy Dénes Márton atya korábbi riportunkban.
Szabó András és Költő Magdolna több mint húsz éve vadászik szenvedéllyel Egry-képekre, a nyolcvandarabos kollekció közel kétharmada, köztük több fő mű, most június 21-ig Balatonfüreden is bemutatkozik.
Lehet-e egyszerre esendő és érvényes egy festészet?
Ráczné Kalányos Gyöngyi képei nem technikai tudásukkal, hanem őszinteségükkel ragadják meg a nézőt a Nemzetközi Roma Nap alkalmából rendezett kiállításon.
Budapestről rózsaszín lányregénybe illő körülmények között került Athénba Zerkovitz Szidónia, de ennek a lányregénynek igencsak zordan alakult a befejezése. Bécsbe költözvén aztán erotikus versek szerzőjeként és a női emancipáció harcosaként vált ismertté.
1958-ban nagy sikert aratott a londoni Piccadilly Színházban a neves drámaíró, Robert Ardrey darabja, a Rajk házaspár történetét és Kádár János árulását bemutató Shadow of Heroes. Az előadást a magyar pártsajtó provokációnak ítélte, de néhány nappal a premier után szabadon engedték Rajk Júliát és kisfiát.
Vajda János Találkozások című verses regényének démoni nőalakját irodalomtörténeti konszenzus szerint Zerkovitz Szidónia ihlette. A csehországi zsidó családban született lány Budapesten próbált szerencsét, s bár a nyelvünket csak itt tanulta meg, magyar irodalomtörténetet és verseket írt – hogy aztán egy görög herceggel kössön botrányosan véget érő házasságot.
