A Pécs arculatát máig meghatározó reneszánsz és török kori emlékek nyomán kel életre a város múltja a Históriás udvarban, a Káptalan utca 5. (Múzeum utca) hangulatos belső terében. A 14–16. századi nyüzsgő táborok világába csöppenve a látogatók megismerkedhetnek a késő középkor és a hódoltság korának viseleteivel, fegyvereivel, mindennapi életének eszközeivel.
Az ingyenes program keretében két felvonulással, tábori forgataggal, táncházzal, kézműves foglalkozásokkal, ostromjátékkal és előadásokkal várják az érdeklődőket szeptember 12-én, pénteken este és másnap, szombaton pedig egész nap.
A fáklyás történelmi menet Pécs belvárosában pénteken 21 órakor indul, a nappali vonulás szombaton 14 órakor lesz. Utána az ostromjátékra a szervezők minden lelkes gyermeket várnak: kis hősöket, akik Athinai Simon oldalán együtt védhetik meg a várost a törökökkel szemben.
Részletes információ a Janus Pannonius Múzeum weblapján itt olvasható.
Az 1009-ben Szent István által alapított pécsi püspökségi székesegyházat és az akkori lakóházakat is kőfalak védték már, a további komolyabb erődítési munkák az Anjouk idején történtek. A pécsi vár legismertebb középkori, gótikus stílusú része a Barbakán, egy előretolt kapuerőd, ami a 15. században épült. Később Mátyás király és a 16. század elején Szathmáry György püspök idejében is folytatódtak az építkezések.
A mohácsi csata után felégették a várost, majd 1543-tól egészen 1686-ig a törökök kezén volt, a mohácsi szandzsák egyik központjaként. Az ismert török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban a várost egy négyszög alakú, erős kővárként írta le, 87 bástyával.
A török korról több cikket is írtunk korábban, Hunyadi nándorfehérvári diadaláról itt olvashat:
Így aratott győzelmet Hunyadi a török felett Nándorfehérvárnál | Magyar Krónika
1456. július 22-én ért véget Nándorfehérvár ostroma. II. Mehmed szultán elvonult a középkori magyar királyság kapujának számító erőd alól, a védők – élükön …
Forrás: Janus Pannonius Múzeum, Várlexikon
Fotó: Kovács Zoltán
