Szöveg: Bakai Anna
Fotó: Máth Kristóf
„Perkátáról származom, nyolcan vagyunk testvérek, a művészetek iránt mindig nagyon nyitott volt a család: két testvérem festő, két unokaöcsém színész lett, én pedig könyvkötőmester. A falu 2017-ben rendhagyó kiállítást rendezett a családunk tiszteletére: két fivérem, János és Lajos festményeit, valamint az én könyvkötészeti munkáimat állították ki. Perkáta egy ötezer fős kis falu, mégis több mint százan eljöttek a megnyitóra. Fantasztikus érzés volt! Az eredetileg háromhetesre tervezett tárlat végül olyan népszerű lett, hogy három hónapra tolódott a nyitvatartás.
Lajos bátyám kezdett el könyvkötőszakkörre járni, egyszer pedig elvitt magával. Emlékszem, diafilmeket vetítettek a könyvtörténetről: a mai napig látom magam előtt a fatáblás, leláncolt, hatalmas kódexeket. Ott, abban a pillanatban tudtam, hogy én könyvkötő szeretnék lenni.
Dunaújvárosban, a szakmunkásképzőben két csodálatos mesterem volt: egyiküktől az aprólékosságot, másikuktól pedig a gyorsaságot tanultam meg és azt, hogy a műhelyben mindig rendnek kell lennie. Amikor feljöttem Pestre, akkor döbbentem rá, hogy a legnagyobb mesternek tartott könyvkötő is nagyon messze volt attól a két embertől, akik segítettek elsajátítani a szakmámat.
Tizennégy évesen kezdtem az iskolát, most hatvanhárom vagyok. Sosem gondoltam arra, hogy mással foglalkozzak, hiszen ötven éve azt csinálom, amit a legjobban szeretek. Ennek köszönhető az is, hogy a négyezer forintos alapár nálam húsz éve változatlan. Megkeresek annyit, amennyiből megélek. A hobbim a szakmám, ismerem, szeretem minden vevőmet. Egyszerűen nem lehet panaszom semmire sem.
Egy komolyabb restaurálás több tízezer forintba is kerülhet, de sokan rászánják a megfelelő összeget. Persze mindezt nem a kötészeti értékük miatt teszik, ezek a könyvek mind emlékek. Az emlékek őrzése pedig mindenkinek ugyanolyan fontos.
Rengeteg tudást felhalmoztam ötven év alatt, amit jó lenne átadni valakinek. Nem ismerek azonban senkit, akit betaníthatnék, hogy átvegye az üzletet. Nem gondolom, hogy a szaktudás hiányával lenne baj, az megszerezhető. A türelem a kulcs: ez egy olyan szakma, amihez óriási türelemre van szükség, és ez ma sajnos nagyon hiányzik az emberekből.”
Eredendő költő, magasrendű, megragadó – írják róla. Fodor Ákost az egyik legnépszerűbb 20. századi magyar költővé emelte a verseiért rajongó utókor. Tíz éve telt be e világi ideje, nyolcvanéves lenne május 17-én. Emlékét 2025-ben több program és új kötet is ápolja.
A digitális kor embere már nem jár szakkörre? Sebaj! A szakkör felköltözik a képernyőre. Egyszerre digitális archívum és oktatási platform a Hagyományok Háza új felülete, a napokban elindult Craft_ME. Digitálisan konzervált, bárki számára elérhető fogások és fortélyok a lélekkel készülő tárgyak tovább éléséért.
„A csend Isten anyanyelve, minden más csak rossz fordítás” – szól Thomas Keating trappista szerzetes tanítása. Egy megfoghatatlan hiány tapasztalata vagy a csend utáni vágy húsvét előtt arról is árulkodhat, hogy túlfogyasztottuk a rossz fordításokat. Programkavalkád helyett a húsvét megélése felé terelgető lehetőségeket ajánlunk országszerte.
Talán igen, talán nem. Csámpás Billy úgy dönt, ideje elindulni megkeresni a választ. Martin McDonagh A kripli című drámája a Centrál Színház idei sikerelőadása lehet.
József Attila nem beteg volt, hanem felismert valamit, és felismerésének súlya alatt összeroppant. Nem volt egyedül ezzel – írja Győrffy Ákos a költészet napi tárcánkban.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
