Sokszor halljuk, hogy a nagyszülők és unokák generációja olyan messzire került egymástól, hogy már beszélni sem tudnak egymással. Bár a nemzedékek között húzódó digitális szakadék gondolkodásmódbeli eltérést is jelent, az értékek – a család, az összefogás, egymás segítésének, támogatásának fontossága – nem változtak, ezért számos lehetőség van az újrakapcsolódásra.
Ne a különbözőségekre, az „én meg ők”-re összpontosítsunk, hanem arra, hogy „mi”, és hogy „mi mit tudunk együtt csinálni”.
Nemes Orsolya generációkutató szerint bár érthető, hogy a körülöttünk zajló változásokat az emberek a generációs címkézésen keresztül próbálják megérteni, nem jó megoldás, ha a különbözőségekre koncentrálunk. A rendkívüli módon felgyorsult világban olyan kihívásokkal szembesülünk, amilyeneket nem lehet megosztva megválaszolni. A kihívások a különböző generációkra egyaránt hatnak, megválaszolásukat az egymás iránti empátia segítheti.
Az idősebb generáció tagjai gyakran azért szeretnék, hogy a fiatalok azt és úgy vigyék tovább, amit és ahogy ők csináltak, mert azzal igazolják, hogy ők jól csinálták. A változó világban azonban nem biztos, hogy a korábbi forgatókönyvek még működnek, ezért a nagyszülők legfontosabb feladata, hogy bízzanak a gyermekeikben, unokáikban, így nagyon izgalmas, jófajta együttműködés jöhetnek létre.
A szülők legfontosabb feladata, hogy hagyják szárnyalni a fiatalokat | Magyar Krónika
Süttő Márta család- és párterápiás szakembert, az Anyós suli® megálmodóját a generációk közötti párbeszéd javításáról, új szerepek tanulásáról, határaink ki …
Érthető, hogy a nagyszülők a személyes találkozást részesítik előnyben az online kapcsolattartással szemben, ahogyan az is, hogy azt szeretnék, hogy a találkozókon a gyerekek valóban éljék meg a velük való együttlétet, és ne a telefonjukat nyomkodják. Vannak azonban olyan lehetőségek a digitális együttműködésre, amelyeken keresztül újra egymásra találhatnak.
Készítsünk családi legendáriumot!
Gurmai Beáta író, forgatókönyvíró és rendező szerint szüleink, nagyszüleink, dédszüleink továbbörökített történetei hozzánk tartoznak, kapaszkodót jelentenek az életünk során, az elődök által megélt örömök és bánatok, sikerek és kudarcok tapasztalata erősebbé és magabiztosabbá tesz minket. Ma már ritkán élnek együtt nagycsaládok, ezért különösen fontos, hogy éreztessük a gyerekekkel, hogy ez a múltba nyúló családi háló létezik, körül veszi és védi őket. Az előző nemzedékek történetei segítenek abban is, hogy meghatározzuk a helyünket a világban. Ha tudjuk honnan jöttük, könnyebb lesz megfogalmaznunk, hogy merre tartunk.
Építsük fel a saját családi legendáriumunkat! | Magyar Krónika
Gurmai Beáta meséi családi beszélgetésekre, nemzedékek összekapcsolódására és elődeink történetének megismerésére hívnak. Főhőse, Borka lett az ötödik gyermeke.
A nemzedéki történetek megismerésében nyújt segítséget a Borka és a varázsruha című rajzfilmsorozat.
A közösen megnézett epizódok után a nagyszülők mesélhetnek saját élményeikről, megoszthatják saját megküzdési módszereiket, a gyerek pedig érezheti, hogy egy olyan közösen átélt – és legyőzött – dolog, mint a sötéttől való félelem is lehet kapocs a családon belül.
Mindezek a történetek, hagyományok beburkolják, erősítik a gyerekeket, aki ezáltal könnyebben megtalálják a helyüket a családban és azon keresztül a világban.
Nagyi, mesélj!
A nagyszülők és unokák kommunikációját segíti a Nagyi, mesélj! című napló. A kitölthető családi emlékkönyvben a nagyszülők kérdésekre adott válaszokon keresztül oszthatják meg az emlékeiket az unokákkal. Gurmai Beáta szerint vannak olyan nagyszülők, akik nagy örömmel és tettrekészen fogadják a könyvet, úgy élik meg a kérdéseket, mintha tágra nyitnánk az emlékeik számára egy ajtót. De azzal is tisztában kell lenni, hogy nem mindenki áll neki rögtön kitölteni a könyvet. Fontos, hogy empatikusan álljunk a kérdezetthez, és lényeges az is, hogy érezze, a saját tempójában nyílhat meg, illetve, hogy nem fogjuk erőltetni, hogy fájdalmas emlékekről beszéljen, ha nem akar.
A mai kamaszok nagyszülei az „elhallgató generációhoz” tartoznak, ezért a mai szülők gyerekkorából jellemzően kimaradtak a mély beszélgetések, hiszen a családokban tradicionálisan nem volt szokás a megosztás. A nagyszülők számára azonban adott a lehetőség, hogy történeteik megosztásával kapcsolódni tudjanak az unokákhoz. Szülőként segíthetjük ezt a kapcsolódást, akár a Nagyi, mesélj! könyvvel és olyan helyzetek teremtésével, amelyek kinyitják azt a bizonyos ajtót.
Ismerjük meg a család 20. századi történetét!
A családi történetek megismerése azért is fontos, mert ez által a gyerekek meglátják a történelem emberi oldalát és képessé válnak a múltat beépíteni a saját életükbe. Grynaeus András történelemtanár szerint a diákok a családi történetek megismerésével döbbennek rá igazán, hogy ezek a történelmi események nem függetlenek tőlük.
A kilencedikesekkel szokta megíratni a 20. század fordulópontja a családjuk életében tárgyú házi dolgozatot. Bőven hagy időt az elkészítésére, hogy a gyerekek leülhessenek nagyszüleikkel, dédszüleikkel is, és megnézzék, hogy az elmúlt száz évben mi történt a családdal, milyen nagy fordulópontok voltak, és beszélgessenek mindazokról az eseményekről, amelyeket a családi emlékezet őriz.
Ha a gyerekek a családi történeteken keresztül megtapasztalják, hogy részesei a folyamatoknak, megértik, hogy a történelem benne van az ő életükben is. A történelem tehát nem pusztán egy tantárgy, személyesen rólunk szól.
Előfordulhat azonban az is, hogy ezeken a beszélgetéseken olyasmi is előtör, amit eddig elhallgattak, mert olyan mértékű volt a trauma, hogy nem tudtak róla beszélni. A családi beszélgetések azonban segíthetnek is az idősebb nemzedéknek, hogy megpróbálják oldani a traumákat. A gyerekek az információk, köztük az olyan különleges források, mint világháborús naplók, visszaemlékezések összegyűjtésével megtudják, mi történt a felmenőikkel és összeáll számukra a családtörténet. Az emlékekből pedig készíthetnek közös digitális fotóalbumot is.
A történelem nem csak tantárgy, rólunk szól – Grynaeus Andrással beszélgettünk | Magyar Krónika
Hogyan lehet nemcsak felkelteni a gimnazista korosztály érdeklődését a történelem iránt, de megértetni a gyerekekkel, fontos, hogy a történelmi múlt mindenk …
Múltidéző családi beszélgetések
A történelmi traumák oldására kínál lehetőséget Gimesi Dóra Amikor mesélni kezdtek a fák című kötete is. A könyv a múlt század történelmét idézi fel, a főszereplő kislány, Alíz az időben visszautazva szépmamája, dédmamája, nagymamája és édesanyja egy-egy meghatározó életeseményének lesz a tanúja. A szerző szerint nagyon fontos az idős emberek és a gyerekek kapcsolódása. A kötet alkalmat ad a családtagoknak a közös, fényképnézegetős, múltidéző családi beszélgetésekhez, hiszen a gyerekek a személyes történeteken keresztül tudnak a legjobban kapcsolódni a történelmi korszakokhoz.
Az is célom volt, hogy ezt a kötetet közösen lehessen olvasni, utána a családtagok beszélgethessenek, és felmerüljön például a kérdés: mi családunkban ez hogy volt? A mi őseink honnan jöttek? Te mit csináltál a második világháború idején? Te éltél már akkor, amikor nem lehetett külföldre menni az országból? Neked milyen volt a gyerekkorod?
A szerző fontosnak tartja, hogy mindig igazat mondjunk a gyerekeknek, de az igazság részleteinek kibontása attól függ, hogy milyen korú az adott gyerek, mi érdekli, és mit kérdez. Tapasztalata szerint, ha a gyerekeket érdekli valami, pontos kérdéseket tudnak feltenni, és ezekre válaszolva bele lehet menni a beszélgetésbe úgy, hogy annyit mondunk el nekik, amennyiről tudjuk, hogy elbírják.
Ne féltsük a súlyos témáktól a gyerekeket! | Magyar Krónika
Gimesi Dórával, a Budapest Bábszínház dramaturgjával és művészeti vezetőjével az Amikor mesélni kezdtek a fák című, különböző történelmi korszakokat érzéken …
Családi kártyajáték
A Szeretetkert program szerint minden kapcsolatunk egy kis élőlény, amelyet ápolni kell figyelemmel, odafordulással, elfogadással, befogadással, emellett az önmagunkhoz, a belső, valódi énünkhöz való kapcsolódás ugyanilyen fontos. A program megálmodója, Piczkó Katalin szerint a kapcsolat természetes része a konfliktus is. A szülők más szokásokat, értékrendet hoznak az eredeti családjukból, a különbözőség sokféleképpen megjelenhet és konfliktushoz vezethet. Ezek során megelevenednek a gyerekkorból hozott minták arról, hogy a szüleink hogyan szóltak egymáshoz, hozzánk, hogyan rendezték a konfliktusokat és az, hogy mindez ránk hogyan hatott.
Felnőttként is számos olyan otthonról hozott sorskönyvi üzenetet cipelünk a puttonyunkban, mint hogy „nem vagy fontos”, „nem érdemled meg a szeretetet”. Ha ezek bekapcsolnak a jelenben, a múltbeli, gyerekkori élményeket intenzív fájdalommal, szomorúsággal keltik életre. A problémákról azonban építő módon is lehet beszélgetni, ezért a programmal konstruktív kommunikációt tanítanak, a Szeretetkert szimbólumrendszere alapján pedig készítettek egy kártyajátékot, amelynek már családok számára is elkészült egy változata.
A párkapcsolati konfliktushelyzetekben a gyerekkori traumáinkat éljük újra | Magyar Krónika
Hogyan ismerhetjük fel és írhatjuk át a gyerekkorból hozott, de a jelenben romboló mintákat? Hogyan érthetjük meg a saját és a másik érzéseit, szükségleteit …
Kiemelt fotó: Pexels
