A Brain Bar csapata tizenegyedik éve végzi el az az értékes munkát, hogy egész éven át tartó szervezéssel lefuttat egy alapos keresést az egyre töredezettebben értelmezhető valóságon, míg meg nem találja azokat a feltett, vagy fel sem tett, jövőbe mutató kérdéseket, amik összekötnek és mindannyiunkat mozgatnak, feszítenek. Idén azokat a kérdéseket keresték, amik a leginkább meghatározhatják a következő 25 évet.
Most is lesznek tudományos blockbusterek – szóba kerül a helyes légzéstechnikától a véletlenek matematikai hátterén át a Nap viselkedéséig sokminden. A két legnagyobb név talán Geoffrey West elméleti fizikus és Ben Lamm, aki szerint egy faj kihalása nem szól feltétlen örökre. Lamm Colossal Biosciences nevő cégével kinyitná Pandora szelencéjét: olyan fajok visszahozatalára törekszik, mint a gyapjas mamut, a dodó vagy a tizenkétezer éve kihalt rémfarkas.
Geoffrey West témája igazi aha-élmény. Arra jött rá, hogy nagyon különböző rendszerek — élőlények, városok, vállalatok — meglepően hasonló matematikai törvények szerint fejlődnek.
| A Brain Bar idén is ingyenes tanárok és diákok számára, teljes középiskolás osztályok regisztrációjára is van lehetőség. Akik már nem tanulnak és nem is tanítanak, napijegyeket és bérleteket vásárolhatnak a legnagyobb jövőfesztiválra. A Brain Bar szervezői az ebből származó teljes bevétellel az Amigos a Gyerekekért önkéntes szervezet munkáját támogatják. |
Beesve sem lehet tehát lukra futni, a Brain Bar mégis az a fesztivál, amire érdemes felkészülni. A honlap átláthatóan szűr napok, előadók szerint is: aki a Magyarországon élőben alig hallható, nemzetközi szinten jegyzett előadókra kíváncsi, célba ér. Elcsíphető például Kapu Tibor, de Albert Einstein leszármazottja, Mara Einstein marketingkritkus, író is. Utóbbi szerint
a marketingesek pontosan ugyanolyan manipulációs technikákkal építenek hitrendszereket, mint a szekták. Touché.
Brain Bar súlypontok
Dilemma van elég, el is lehet bennük veszni, érdemes hát megtalálni azt a mögöttes elvet, ami az aktuális fesztivál előadásait meghatározza és szervezi. A Brain Baron teret kap mindenféle világlátás és vélemény – így fog a végén a különböző megközelítésekből egy saját, becsomagolva elvihető szuverén valóságértelmezés és cselekvésre ösztönző jövőkép kialakulni.
Az erkölcsös cselekvést általában olyan általános egyéni jogok és normák határozzák meg, amelyeket a társadalom tagjai kritikusan átgondoltak és közösen elfogadtak. (Lawrence Kohlberg amerikai pszichológus)
A 2025-ös Brain Bar legtöbb előadása – olyan kapcsolódó kérdéskörök mellett, mint a klímaválság, vagy Európa jövője – a polémiák mélyén arra kérdez rá, hogyan lehet embernek maradni a digitális korban, mit kezdjünk korunk pestisével, a magánnyal és a megtartó emberi közösségek, kapcsolódások kiveszésével.
A feed, ami fogva tart
Segíti-e vagy épp tönkreteszi a kapcsolatainkat a digitális világ? Ezzel a némileg költői kérdéssel nyitnak a résztvevők a második napon egy nagy, nyolc szereplős dispután a Magyar Zene Házában. Lesz közöttük kreatív- és kommunikációs szakember, énekes, színész és kognitív tréner, a közönség kérdései blokk pedig egyáltalán nem gesztusként odavetett zárójeles lehetőség.
Addigra már túl lesz a közönség néhány megkerülhetetlen kérdés átrágásán. Csütörtökön Sipka Bence pszichológus arról beszél, vajon mi szól amellett, hogy tiltsák be bizonyos életkor alatt a közösségi médiát, vagy mi szól épp ellene? Vajon jót tenne-e az emberi kapcsolatoknak vagy az oktatásnak – vagy van olyan szükséges mértéke a telefonhasználatnak, amit muszáj tartani 2025-ben? Valóban csak veszélyeket hordoz, vagy lehetőségeket is rejt a kapcsolódásra és önkifejezésre? Kié a felelősség: a szülőké, az államé vagy a technológiai óriásoké?
Egy sor több, mint égető kérdés: egyre többen követelik, és egyre több országban akad rá példa, hogy 16 év alatt betiltották a közösségi felületek használatát.
Már Magyarországon is elindult egy úttörő kezdeményezés: a gödi önkormányzat digitális családbiztonsági programot indított.
| ADATOK FIATAL DIGITÁLIS EMBEREKRŐL Azoknál az óvódásoknál, akik napi három óránál többet kütyüznek, az agyi goretex olyan mértékben vékonyodik, mint az Alzheimer-kóros betegeknél. A 10-18 év közötti kamaszok 80 százalékának van közösségi profilja Magyarországon, minden harmadikat ért már online bántalmazás. Egy átlagos kamasznak 1300 ismerőse van ilyen-olyan közösségi felületeken, de már 350 ismerős is elég ahhoz, hogy egy szétküldött fotó egy órán belül egymilliós elérést generáljon a digitális térben. Mindeközben egy felmérés szerint több gyerek érzi úgy, hogy van veszélye az internetnek, mint ahány szülő – mindössze 12 százalékuk. |
A tudásszerzés új útjai
Mindeközben elvitathatatlan, hogy a digitális tér, az AI a tehetségfejlesztés új útjait nyitotta meg. Ezekről beszél majd szintén csütörtökön Mező Katalin Pszichológus, gyógypedagógus, tehetségfejlesztési szakember többek között Kiss László Prima-Primissima-díjas csillagásszal beszélgetve. Szó lesz arról is, hogyan segítheti az AI és a robotika az eltérő képességű tanulók oktatását. A fő kérdés mégis ez: hogyan lehet a tudás átadása hiteles, mély és emberi egy olyan világban, ahol minden gyors és vizuális.
Máshonnan közelít, de a digitális ember tudásszerzésének témáját feszegeti Tófalvy Tamás médiakutató, a BME docense, aki a digitális média társadalmi hatásait és a tartalomipar változásait kutatja. Ő ezzel a kérdéssel hív vitára, közös gondolkodásra: megszokni vagy megszökni érdemes a technológiák elől? Vajon túlélhetjük-e a jövőt, ha csak a képernyők világában vagyunk versenyképesek?
Csak látszólag mellékes kérdés, de Aczél Petra, a Széchenyi István Egyetem professzora és campusvezetője, a Libri Támogatási Bizottságának elnöke szerencsére felteszi: mi lesz a könyvekkel a figyelemgazdaság korában? Hogyan maradhat releváns az irodalom és ki írja meg a jövő könyveit, ha a történetmesélés terepe átköltözik a digitális világba?
Alfa generáció: túlféltett vagy önzetlen nemzedék? | Magyar Krónika
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával bes …
Az emberi elme felemelkedése és bukása
Miközben a digitális emberről polemizálunk, már valószínűleg mindannyiunk agyában tetten érhető az a változás, amit modern technológia használata okoz. Ezért is izgalmas két nagy név, a neurológia nemzetközi legendája, Jan Stransky és a pszichiáter, idegtudós és filozófus Dr. Iain McGilchrist előadása. Stransky a The Rise and Fall of the Human Mind című bestsellerében azt vizsgálja, mit tesz a modern technológia az agyunkkal és a viselkedésünkkel. Spoiler: már mi is máshogy gondolkodunk és tanulunk, mint a szüleink, hát még a gyerekeink.
| MIT TÖRTÉNIK 60 MÁSODPERC ALATT A DIGITÁLIS TÉRBEN? 695.000-en osztják meg Facebook-on az aktuális státuszukat, 600 videó kerül fel a YouTube-ra, 13.000 applikációt töltenek le csak iPhone-okra, 168 millió e-mailt küldenek el, 510.000 komment születik csak a Facebook-on, 98.000 tweet kerül ki a Twitteren, 695.000 keresés fut le a Google keresőben. |
McGilchrist a pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint pedig
egyenesen szellemi öngyilkosság közepén vagyunk, mégpedig a bal agyfélteként túlműködése miatt.
Ez a működés manipulálja és kontrollálja a világot, és óriási pusztítást fog eredményezni az, hogy erre építettük fel a civilizációinkat, pedig a bal agyfélteke akár jó szolgánk is lehetne. Érdemes lesz szívvel hallgatni.
Magány: a modern pestis
Miközben a technológiai fejlődés egyre több szabadidőhöz juttatja a modern embert, egyre magányosabb, ugyanis az idejét nem társas kapcsolatokba fekteti. Nagy-Britanniában már 2018-ban majdnem ugyanakkora – a GDP-ben is mérhető – egészségügyi problémákat okozott a magány, mint az elhízás vagy a dohányzás, ezért a magány felszámolását célzó kormányzati programot hirdettek és magányügyi minisztert neveztek ki. És ez nem egy Orwell-adaptáció.
Magyarországon is van felmérés a magány hosszú távú hatásaival leginkább fenyegetett társadalmi csoportról. Eszerint a társaságra nyitott, kapcsolatszegénységben, jellemzően városban élő, nem mobil, szakmunkásképzőt – ritkábban egyetemet – végzett, gazdaságilag aktív, 45 körüli férfiak vannak a leginkább veszélyben. Jellemző rájuk, hogy a mának élnek, akár nem is rossz anyagi körülmények között, és ha szórakozásra jó társaságuk van is, nincsenek kölcsönös támaszt nyújtó kapcsolataik. A jövőre nézve pedig túl jó kilátásaik.
Meg kell tanulnunk segítséget kérni! | Magyar Krónika
Dávid Beátával, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatójával a Bízd rá magad honlapról beszélgettünk.
A magány tehát nem magányügy. Ezzel a témavezető címmel dob be a közösbe egy pszichológus, egy céges vezető és Baán Izsák monasztikus életetet élő bencés szerzetes valóban mindannyiunk életét meghatározó kérdéseket. Miért van, hogy bár elméletileg bárkivel kapcsolatba kerülhetnénk, mégis jobban egyedül érezzük magunkat, mint valaha? Hogyan oldható ez fel? Mi a feladata a körülöttünk lévő szervezeteknek, munkahelyeknek, hogy ebben segítsenek? Milyen a szóra bírt magány? Érdemes-e félnünk az unalomtól vagy a fejünkben lévő hangoktól, és milyen nagyszerű dolgok történhetnek, ha néha a csendet választjuk?
Szüntelen jelenlét – a bakonybéli monostor közössége | Magyar Krónika
A bakonybéli Benedek-rendi Szent Mauríciusz-monostor hófehér falai között ma hét szerzetes éli az „Ora et labora” jelmondat szerint az életét.
Szintén a kollektív magány lesz a téma azon a beszélgetésen, amelyik a technológia és a közösségek viszonyát firtatja. A felvetés szerint soha nem voltunk még ennyire összekapcsolva, mégis egyre magányosabbak vagyunk. De mit ér a több száz, több ezer ismerős, ha senkit sem tudok megkeresni, amikor tényleg szükségünk lenne rá? Hogyan teremthetünk újra olyan közösségeket, ahol nem csak jelen vagyunk, hanem tényleg számítunk is? Többek között egy hivatásos közösségszervező és egy közösségi futóklub vezetője beszélget majd a közönség bevonásával ezekről.
• • •
Ilyen volt a 2024-es Brain Bar:
