Rangos elismerésben részesült Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus. A National Academy of Sciences (NAS) bejelentette, hogy 120 új tagot és 25 nemzetközi tagot választott soraiba. Az akadémia Krausz Ferenc professzor számára is helyet biztosított az Amerikai Egyesült Államok legtekintélyesebb tudományos testületében.
Nem jut eszembe, úgy látszik, kellene egy kis Cavinton… Szállóige lett annak a gyógyszernek a nevéből, amelynek elkészítésében oroszlánrészt vállalt egy tehetséges és jellemes magyar gyógyszerész, vegyész. Úgy hívták: Lőrincz Csaba.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Banga Ilona olyan jelentős tudományos eredményeket ért el, hogy a Nobel-díjat is megkaphatta volna. Szent-Györgyi Albert egykori munkatársát mutatjuk be.
A magyar ismeretterjesztők az ő köpönyegéből bújtak ki. Vagy inkább szerzetesi habitusából. A természettudomány népszerűsítője, az okos kíváncsiságot serkentő, a tisztelt és népszerű fizikatanárra, Öveges Józsefre emlékezünk születésének 130. évfordulóján.
November 3. az MTA alapításának napja. A bicentenáriumi ünnepségek részeként a legjelentősebb nemzeti kincseinket bemutató kiállítás nyílik.
Szeptember utolsó hétvégéjén kinyílnak a tudományos intézmények kapui.
A Brain Bar programjai tökéletesen leképezték a mesterséges intelligencia felfutását. A több száz előadás és workshop elé bedobott „prompt” határozta meg, a párhuzamos buborékokban elhangzó véleményekből ki mit tekint érvényes valóságnak. Pillanatkép a digitális ember jövőjére rákeresve a Magyar Zene Házában.
Közel kétszáz előadó két nap alatt – szeptember 18-án és 19-én a korunk legégetőbb dilemmáival foglalkozik ismét a Brain Bar a Magyar Zene Házában. Már az is beszédes, mik ezek a súlyponti kérdések: klímaválság, digitális valóság, magány.
„A világ a példádtól változik, nem a véleményedtől” – hirdeti a Világeleje Ünnep 2075 mottója. November 15-én szakértők, előadók és a hallgatóság közösen alkotnak elérhető víziót arról, mi a jó élet, és hogyan juthatunk el oda. Takács-Sánta András, az ELTE humánökológus egyetemi docense a rendezvény szellemi alapítója. Világeleje című sikerkönyve szerint létezik harmadik út a zöldre festett fogyasztói társadalom és a civilizációs összeomlás között: a cselekvő remény útja.
A Bille az első olyan 4 lapú test, amely vízszintes felületre téve „keljfeljancsiként” mindig ugyanarra a lapjára billen vissza.
Közép-európai idő szerint június 26-án, 12 óra 31 perckor sikeresen csatlakozott a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS).
A térség lakói mintegy 150 év alatt elhagyták az újkőkori, akár többezres településeiket. A kérdés, hogy miért?
„A mi küldetésünk a tiétek is. Köszönöm mindenkinek szerte a világon, akik hozzájárultak ehhez a gyönyörű naphoz. Egynek minden nehéz, soknak semmi se lehetetlen” – üzente a Föld körüli pályán haladó űrhajó fedélzetéről Kapu Tibor.
A Magyar Tudományos Akadémia megalapításával kezdődött nemzeti történetünk legszebb fejezete, a reformkor. A Nemzeti Múzeum új, Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című kiállítása a korszakhoz kapcsolódva úgy mutatja be a múltat, hogy abban mégis a jövőnek van a legnagyobb szerepe.
Irodalom, történelem, színház, és tudomány – válogatás a Klebersberg Kastély tavaszi programjaiból.
A technológia kellően fejlett ahhoz, hogy napenergiával repülhessünk, itt az ideje, hogy a világ ezt megtegye – mondja Németh László mérnök, ipari formatervező, a budapesti Lasky Design vezetője. Az általa megálmodott repülőgép nemcsak formabontó, de a jövőbe is mutat: a madarakról mintázott Falcon Solar teljes egészében napelemekből nyerné az energiát.
Február elsején ismét megrendezik a Fizika Napját a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a tudomány rajongói bepillantást nyerhetnek a modern fizika világába, a mesterséges intelligencia alkalmazásaitól a kvantumtechnológia rejtelmeiig.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Megmentheti az űripar a magyar mezőgazdaságot?
Nem volt olyan különc, mint Szilárd Leó vagy Teller Ede, de azért bőven találunk érdekességet róla. A fizika tudomány egyik újrateremtőjére, a Manhattan-terv fontos csapattagjára, a Nobel-díjas és zseniális Wigner Jenőre emlékezünk születésének 122. évfordulóján.
A magyar vezetésű Geoastronomy projekt célja a napszerű csillagok körül keringő sziklás exobolygók részletes vizsgálata. A program nemcsak tudományos áttörést ígér, de új tananyagokkal és képzési programokkal a jövő kutatóit is támogatja.
A fenti témával és több száz tudománynépszerűsítő programmal várja az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia a fővárosban, vidéken és a határokon túl.
November végéig látogatható még a modernkori magyar tudósok korszakalkotó felfedezéseit bemutató kiállítás. A két friss Nobel-díjas, Karikó Katalin és Krausz Ferenc sikerének fényében számos más időtálló teljesítményt ismerhetünk meg.
Különös jószágok, igazi égi vándorok, egyik-másik felfoghatatlanul nagy pályákat jár be. Felbukkanásuk kérdéseket hív elő.
Szórakoztató előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon keresztül mutatkoznak be a különböző tudományterületek.
