Több mint három méter széles. Budapesten kötött pályán ez rekord. Piros, öreg, fogalmazzunk szebben: nagy múltra tekint vissza. Az ötletet Széchenyi István fia, Ödön hozta haza, és a tervezőt, illetve a kivitelezőt is az ő javaslatára választották ki. A világ első fogaskerekűjének építtetője, a svájci Niklaus Riggenbach cége tervezte a budai hegyvidék új látványosságát, amely akkoriban amolyan kirándulójármű volt. Igaz, az árnyas hegyoldalakon akkor már egyre másra nőttek ki az akkori potentátok, színészek, politikusok, arisztokraták villái, de a mai beépítettségtől még fényévekre voltunk.

Az új közlekedési eszköz gőzvontatású volt, és a lóvasutat váltotta fel. A lényege a két sín közötti harmadik, fogazott sín, amely meredek terepen is biztonságossá tette a le- és felközlekedést, megakadályozva a megcsúszást.

A fogas népszerűségéhez sokáig hozzátartozott, hogy az utasok gyönyörködhettek a városra nyíló panorámában utazás közben. Megnézhettek mindent aprólékosan, mert eleinte felfelé 12 kilométer per órával, lefelé pedig 7-tel araszolt a favázas kocsikból álló szerelvény. A sok fejlődés és változás egyike, hogy ma már úgy benőtték a sínek környékét a fák, hogy lombokon kívül alig látni valamit. 

Induláskor a Városmajor és a Sváb-hegy között zakatolt a fogas, útközben 264 méter szintkülönbséget küzdött le. Az 1890-es bővítés után az útvonal 3733 méteres lett, egészen a Széchenyi-hegyig tartott.

A villamosítás 1927-ben kezdődött, méghozzá azzal a korát meghaladó modern megoldással, hogy a fékezési energiát visszatáplálták a szerkezetbe. Akkor már télen is lehetett közlekedni vele, mert az első években októbertől áprilisig leállították a fogast. 1929-ben üzemeltetését átvette a Beszkárt, tőle a különböző neveken működő és államosított közlekedési vállalatok. 

Időnként felmerül a városvezetés különböző szintjein, hogy van-e egyáltalán szükség a fogasra, hiszen időközben buszjáratok hálózzák be a hegyvidéket, de eddig senki sem döntött a megszüntetése mellett. Sőt, a meghosszabbításáról is szó van, így az is lehet, hogy egyszer majd a Széll Kálmán térre is begördül. 

Fotók forrása: Fortepan