Fülek önkormányzata helyreállítja a vár legrégebbi, 12-13. századi, rossz műszaki állapotban lévő részét; emellett a felső várban, a jelenleg nem látogatható Óratoronyban egy kilátó is épül.
A város 2003 óta folyamatosan dolgozik a vár helyreállításán. Ez idő alatt, főként az uniós forrásoknak köszönhetően, az alsó- és középső vár nagy részét felújították, beleértve a Bebek-tornyot, ahol a Vármúzeum található. A vár történelmi épületeinek helyreállítása mellett a város teljesen új infrastruktúrát – többek között parkolót és nyilvános vécéket – is épített a turisták számára.
Ugyanakkor a vár legrégebbi része, a felső rész, ahol 800 éves építmények is találhatók, még mindig rossz műszaki állapotban van. Az elmúlt években a vár alatti utcákra hulló kövek többször is problémát okoztak.
A városnak az évek alatt sikerült több mint 705 ezer eurós támogatást szereznie a felső vár helyreállítására, a projekt teljes költségét azonban több mint 767 ezer euróra becsülik. A beruházásra most a Szlovák Köztársaság Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatizációs Minisztériuma a Szlovákia Program keretében százezer eurós támogatást ítélt oda Füleknek.
A munkálatok több építmény rekonstrukciós, konzerválási és restaurálási munkálatait foglalják magukban. A projekt része a Hajdútorony, a felső várba vezető, jelenleg a falak rossz műszaki állapota miatt lezárt folyosó, az Óratorony, a román kori palota keleti része és a felső vár udvarán lévő malom helyreállítása.
A fő látványosság a 16. századi Óratoronyban megépülő kilátó lesz. A torony eddig még soha nem volt megnyitva a közönség előtt.
A projekt célja nem csak az, hogy megmentse Fülek legértékesebb kulturális emlékét, hanem az is, hogy növelje vonzerejét a turisták és a helyiek számára. A várat évente átlagosan 28-30 ezer ember látogatja. Ennek mintegy a fele külföldi turista, főként Magyarországról.
A munkálatok a felső várban várhatóan jövő tavasszal kezdődnek és novemberig tartanak.
A füleki vár története
Fülek azon ritka váraink közé tartozik, amely már a tatárjárás előtt is állt. Még II. András engedélyezte a Kacsics nemzetség számára, hogy várat emeljenek a füleki várhegyen – írja a varlexikon.hu.
Nem sokkal később, a Muhi csatavesztést követően az erősség ellenállt a tatárok támadásának, ám a mongolok elől menekülőket kifosztotta a vár ura, Kacsics nembéli Folkus (Fulkó). Feltételezhető, hogy ezen cselekedete miatt IV. Béla elkobozta tőle a várat – legalábbis erről árulkodik egy 1246-os oklevél –, és a Pok nemzetségből származó Móricnak ajándékozta. Folkust elfogatta, de az emgszökött, majd öngyilkos lett.
Az erődítés gazdái folyamatosan cserélődtek, többek között a későbbi V. István birtokában is volt egy darabig, illetve Csák Máté is elfoglalta. Utóbbitól I. Károly hívei foglalták vissza.
Luxemburgi Zsigmond idejében a települést mezővárosi rangra emelték. A folytonosan anyagi gondokkal küzdő király elzálogosította Füleket, majd halála után lánya, Erzsében kiálynő a Perényieknek zálogosította el. Utóbbi család évtizedekkel később innen indított rablóportyákat, és megpróbált Mátyás király seregeinek is ellenállni, de elbuktak.
A mohácsi vészt megelőző időszakban a Bebek család kezére került az erősség, majd a török háborúk során számtalanszor cserélt gazdát. Fülek a 17. században élte fénykorát, ekkoriban itt tartották a szomszédos vármegyék gyűléseit is. Bocskai Isttván, Bethlen Gábor, illetve a fiatal Thököly Imre hadjáratai alatt is fontos szerepet játszott az erődítés. Fülek kalandos történelméről részletesebben is olvashatnak a varlexikon.hu oldalon.
Nyitókép: Pazirik
