Somogyi Péter nyerte el Az Év Erdésze címet az Országos Erdészeti Egyesület augusztusi szakmai versenyén. Gemenc Zrt. erdésztechnikusával a hivatásában rejlő szépségekről és kihívásokról beszélgettünk.
Kimagasló nézettségű erdészeti témájú sorozatok közreműködője Reviczky Gábor, a magyar erdők nagykövete cím egyedüli birtokosa.
Dános-Krajczár Orsolya erdőpedagógus úgy véli, az erdei séták vezetéséhez elsősorban nem szaktudásra van szükség.
Az Arkt stúdió építészei, Fábián Gábor és Fajcsák Dénes tervezte noszvaji lombházak megmutatják, hogy a természet iránti alázat és az építészeti csúcsminőség egyáltalán nem zárják ki egymást.
A Kismaros fölötti dombokat valamikor kiterjedt erdők borították, a hajdani, összefüggő vadonból mára csak foltok maradtak. Győrffy Ákos háza a hajdani erdőben áll.
2021 májusában nyitotta meg a kapuit a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram keretében újjászületett tatai Esterházy-kastély – azóta több mint huszonötezren látogatták meg. Pálházy Nándor kastélyigazgatóval és Kövesdi Mónika kurátorral a főúri lak fénykoráról, a földet körbeutazó, mesélő tárgyakról és az új terveikről beszélgettünk.
Péliföldszentkereszten nemcsak meg-, hanem újra is alakult a magyar szalézi közösség. A Gerecse békéjében fekvő rendház szellemi erőmű, zarándokhely, kirándulók célpontja, csendes lelkigyakorlatok és derűs ifjúsági események színtere is egyben.
A Gerecse lábánál, Agostyán határában, egy különleges szigeten a történelem, a régi bevált hagyományok és a mai kor lehetőségei találkoznak. Czumpf Attila humánökológus vezetett körbe minket a Természetes Életmód Alapítvány központjában, Európa egyetlen fenntarthatósági mintakísérletének helyszínén, az agostyáni ökofaluban.
Noha eredetileg élsportolóként és hangszerészként keresték a kenyerüket, ma teljesen más foglalkozást űznek. Szederkényi Andrea és Máté ugyanis a gazda, a molnár, a pék és az eladó szerepét egyszerre töltik be a Bajna szélén álló Magva Garden nevű, ősi gabonákkal dolgozó pékségükben.
A TriflaFarm megalapításával Rapkai Mónika és Érdi Tamás egyszerre támasztott fel ősi tudást, és kísérletezett valami egészen újjal. Akkor még csak remélhették, hogy merészségük jutalma szarvasgomba, azaz a fekete gyémánt, nem csupán néhány tonna mogyoró és makk lesz.
Bár Gyermelyt a legtöbben a tésztagyáráról ismerik, a gerecsei kisközség számtalan csodát rejt. A mélyben örök, a felszínen folyton változó festői táj nem csupán a túrázókat vonzza, hanem a hazai kortárs képzőművészek legjavát is. A Stark István grafikus-festő vezette gyermelyi művésztelep jövőre ünnepli harmincadik születésnapját.
Az itt élők, itt dolgozók szellemisége a gyökerekből fakad – a tettrekészség, a közösségteremtés és a munkavállalók tulajdonosi szemlélete olyan örökség, amelyet az új nemzedékeknek is szeretnének átadni. Az idén ötvenéves gyermelyi tésztagyárban Pósfai Csaba igazgatóval beszélgettünk, a gyár történetén keresztül pedig a település és az itt élő közösség története is elénk tárult.
Orosz István különböző művészettörténeti korszakokból építkező, összetéveszthetetlen stílusa évtizedek óta meghatározza a magyar grafikát, mellette tanulmányokat, verseket, prózát ír, animációs kisfilmeket rendez.
Egy fiatal srác fél évszázadig asztalfiókban lappangó negatívjai meghökkentő fénytörésben láttatják a hetvenes évek Budapestjét.
Kondor Vilmos idén megjelent krimijében az izgalmas történet mellett viszonylag pontos képet kapunk a rendszerváltozás éveinek közhangulatáról.
Tóbiás Krisztián költő új kötete nem gyerekirodalmi alkotás, nem varázslatos utazásra hív, hanem a háború hétköznapjaiból a képzelet segítségével való kiszakadásra.
Zenei információs központként indult a Budapest Music Center, koncerthelyszínként és lemezkiadóként azonban ma már ismertebb a Mátyás utcai intézmény. Gőz László ma arról álmodik, hogy operaelőadások megtartására alkalmas térrel bővíti a világszerte jegyzett központot.
Halála után mutatják be Jankovics Marcell utolsó alkotását, Arany János elbeszélő költeményének rajzfilmfeldolgozását. Az életmű záróköve a helyére került.
„Nem akarom megfejteni, miként kell egy jó dalt megírni, automatikussá válna, és nem lenne ilyen izgalmas az egész” – mondja Kátai Tamás, akinek Thy Catafalque nevű, stílusilag nehezen besorolható projektjét egyre többen fedezik fel.
1921. október 20-án IV. Károly az év húsvétja után másodszor is kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze a trónt. Először gyakorlatilag egyedül jött Budapestre, októberben viszont már királyhű magyar katonai erővel lépett fel.
Fiume egy külön világ – vagy legalábbis az volt, amikor a magyar koronához tartozott. Százhárom évvel az utolsó magyar kormányzó, Jekelfalussy Zoltán távozása után mi maradt a tengeri Magyarországból?
A szocialista országokban az 1960-as években sajátos kettősség alakult ki a szobrászatban. Miközben a közterekre állami megrendelés alapján sorra készültek a Leninek, munkások, anya gyermekével kompozíciók és hasonlók, párhuzamosan kialakult egy szobrászati második nyilvánosság.
1956-ban Budapest belvárosában a Royal szállót védő szabadságharcosok tartottak ki a legtovább.
A 2021 októberében hetvenéves rendező-grafikus-szépíróval sok más mellett a trianoni gyermekek, a MÁV és a képzőművészet kapcsolatáról és a diktatúrák anamorfózisáról beszélgettünk.
